A piac első hullámának legnagyobb vesztesei

Lement a szabadügynök piac első hulláma, a legnagyobb nevű, legértékesebb játékosok nagy része megtalálta új/régi otthonát, így még mielőtt jövő csütörtök környékén elkezdenénk a csapatonkénti mélyebb értékelőinket, elkezdhetünk számot vetni, hogy kik voltak a piac eddigi legnagyobb nyertesei és vesztesei. A nyerteseket tegnap már kiveséztük, most nézzük a piac legnagyobb veszteseit.

Elkapók (kivéve azok, akiket a Patriots igazolt le)

Miután Bill Belichick személyes sértésnek vette a tavalyi kudarcot és Tom Brady bajnoki címét, most olyan költekezésbe kezdett, amilyenbe korábban soha: kvázi pár nap alatt annyit költött, mint az elmúlt évtizedben összesen. Ennek örülhettek a Patriotsba igazolt tight endek és elkapók (Nelson Agholor és Kendrick Bourne), de a többi receivernek nem volt jó piaca.

Kenny Golladay iránt vannak érdeklődők, de mérsékelt a kereslet és nem valószínű, hogy megkapja az előzetesen jósolt 20-22 millió dolláros szerződést. Sőt, a jelenlegi trendek alapján már 18 millióhoz is csoda kell és a 16 millió dollár tűnik a legreálisabb forgatókönyvnek. Tekintve, hogy pár éve a Golladay teljesítményének (az elmúlt 36 meccsen 2591 yard és 19 TD) felére képes Sammy Watkins kapott ennyit, ez óriási pofon – pláne úgy, hogy nincs is hozzá hasonló WR1 a piacon (Chris Godwin és Allen Robinson franchise taget kapott, tehát még csak lehetőségük sem volt tesztelni a piacot).

Nem járt jól Will Fuller sem, aki 1 évre 10 millió dollárért írt alá, miközben több helyen 4-5 éves, 16-18 millió dolláros szerződést jósoltak neki. Corey Davis is 3-4 millióval kevesebbért írt alá (3 év, 12,5 millió dollár/év), mint várni lehetett, JuJu Smith-Schuster legjobb ajánlata is mindössze évi 9 millió dollár volt (végül a Steelers 8 millió dolláros ajánlatát fogadta el). John Brown egy évre 3,5 millióért írt alá a Raidershez, Marvin Jones is csak 7,5 millió dolláros szerződést kapott azok után, hogy az elmúlt öt évben 63 meccsen 4296 yardot és 36 TD-t szerzett (Agholor hat év és 87 meccs alatt 3411 yardot és 26 TD-t tud felmutatni).

Az elkapók rossz sorsának legnagyobb oka, hogy ahogy tavaly is, úgy idén is elit WR-class lesz a drafton, ezt a nagy tehetséginjekciót pedig megérzik a szabadügynökök.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Veterán edge rusherek

Miközben az olyan középszerű játékosok, mint Leonard Floyd vagy Bud Dupree 15-16 milliós dolláros szerződést kaptak, addig a veteránokat ignorálták a csapat. Egy újonc QB-val tervező, újjáépítés előtt álló csapat esetében ez rendben is lenne, inkább fizessék meg a fiatal, hosszabb távon talán hasznosabb játékosokat, de a contenderektől túlzás ez a fajta érdektelenség.

Jadeveon Clowney iránt szinte senki nem érdeklődött, sorozatban második éve, pedig a gyenge sack-statisztikák ellenére bőven átlag feletti játékos, nem rosszabb és nem is sokkal idősebb, mint Floyd, Dupree vagy Judon. A 32 éves Melvin Ingram sem volt népszerű: sérülések miatt nem voltak jó statisztikái, de összességében így is jól teljesített, ha pályára került. Aldon Smith és Carlos Dunlap piaca is pocsék eddig, pedig előbbi nagyon jól szállt be a Cowboysba hosszú eltiltása után, míg előbbi a Seahawks legjobb pass rushere volt és egy csapásra közepessé tette az amúgy a liga alsó harmadába tartozó egységet. Hasonlóan járt Justin Houston és Olivier Vernon is, akik tavaly nyolc és kilenc sacket szereztek, és bár nem tartoznak már a liga krémjéhez, de méltányos áron bőven elférnének olyan csapatokban, mint a Bills, a Rams, a Titans, a Steelers vagy akár a Ravens.

Chiefs

A csapat elveszítette a tavaly kezdőnek számító támadófalának szinte az összes tagját. Különösen a két tackle, a korábbi 1/1-es Eric Fisher és a liga legjobb RT-je, Mitchell Schwartz elvesztése fájó, pláne ha kiderül, hogy nem egészségügyi, hanem pénzügyi okokból kellett tőlük megválni. És ugyan érkezett Joe Thuney egy rekordszerződésért, illetve sikerült leigazolni a visszavonulásból visszatérő Kyle Longot és a Super Bowlon borzalmasan teljesítő Mike Remmerst, ez a támadófal így sincs a top 20-ban.

Emellett a csapat többi problémája sem lett megoldva: nem erősödött a védelem, nem lett mélyebb a skill pozíciós személyzet és még lehetőség sincs nagyon ezen változtatni. Egy Trent Williams-igazolás sokat dobott volna a helyzeten, de így ez minimum csalódást keltő.

Bears

A csapat all-int mondott Russell Wilsonra, állítólag három első körös picket, egy harmadik körös cetlit, illetve Akiem Hicks és Kyle Fuller játékjogát is felajánlották a Seahawksnak, de Pete Carrollék nem voltak partnerek egy cserében. Így végül a csapat kénytelen beérni Andy Daltonnal, ráadásul már a korábbi All-Pro Fullert ki is vágták, míg Akiem Hicks cserepartner után kutat. Magyarán nem sikerült top irányítót szerezni és még az elit védelem is kezd szétesni a fizetési plafon miatt.

Joe Burrow

A korábbi 1/1-es irányító előtt nem volt tavaly támadófal, a kisegítőszemélyzet sem volt tökéletes, illetve a védelem sem könnyítette meg a dolgát. Ehhez képest a csapat igazolt egy csere QB-t (Brandon Allen), egy csere RB-t (Samaje Perine), az elengedett Carl Lawson (Edge) helyére jött ugyanannyiért a jóval gyengébb Trey Hendrickson (4 év, 60 millió dollár), a top corner William Jackson helyére két közepes (Mike Hilton és Chidobe Awuzie), a támadófalba mindössze az erős közepes Riley Reiff érkezett, a TE- és elkapóposztra pedig senki sem.

Nem volt könnyű pénzügyi helyzetben a Bengals, de ez így is nagyon kevés. Állítólag érdeklődik a csapat Kenny Golladay iránt, az ő érkezése némileg javítana az összképen, de egyelőre úgy állunk, hogy Joe Burrow dolga nem igazán lesz jobb idén, mint tavaly volt.

Panthers

A csapat erősen kezdte a holtszezont, miután franchise taget tett a kiváló OT Taylor Motonra. És ezzel véget is ért a pozitív történések sorozata.

A Panthers all-int mondott Deshaun Watsonra, de megpróbálta megszerezni Matt Staffordot is – egyik sem sikerült. Ezek után úgy döntöttetek, hogy hoznak közepes/rossz/bust támadófalembereket, illetve hasonló minőségű védőket. Mindezt úgy, hogy 32 millió dollár cap space-e van még mindig a gárdának az OTC szerint, tehát bőven lett volna lehetőség minőség játékosokat igazolni, hogy akár Teddy Bridewaterrel, akár egy új irányítóval, de a lehető legjobb eséllyel küzdhessenek a rájátszásért.

Seahawks

A Russell Wilson-saga eleve negatív szájízt adott a Seahawks holtszezonjának, de ezt sikerült még tetőzni egy borzalmas piaci első hullámmal. A csapatnak nem sikerült megerősíteni a támadófal szélét, de a belsejébe is csak Ethan Pocic (1 év, 3 millió dollár) és a csere útján megszerzett Gabe Jackson érkezett. Emellett 6 milliót költött a kvázi bust Gerald Everettre a csapat, akiből lehet, hogy előjön a tehetség, de az eddigiek alapján nem vele lesz megoldva a TE poszt.

Továbbá a gárda elküldte Carlos Dunlapot, mint a csapat legjobb védőfalemberét és elveszítette az egyetlen jó cornerét, Shaq Griffint. Nem érkezett minőségi harmadik számú elkapó, egyelőre KJ Wright is szabadügynök, a legnagyobb eredmény, hogy a futó Chris Carsont sikerült visszaigazolni évi 7 millió dollárért – a csapat gyengébb lett, mint tavaly.

A fentieket még valahogy akár túl is lehetne élni, tavaly is csoportgyőztes lett a gárda. Csakhogy eközben a Rams erősödött egy Matt Stafforddal, aki alighanem nemhogy kompenzálja majd egy safety és egy slot corner elvesztését, de jókora előrelépést is jelent. A Cardinals megszerezte JJ Wattot, Rodney Hudsont és AJ Greent, illetve megtartotta Markus Goldent és Kelvin Beachumot, míg a 49ersnek sikerült megtartani Jason Verrettet, Trent Williamst, és még erősíteni is tudott Alex Mack leigazolással (még úgy is, hogy Richard Sherman távozik).

A csoportban a Rams és a Cardinals erősödött, a tavaly csak a sérülések miatt gyengébben teljesítő 49ers nem gyengült (talán egy kicsit erősödött is), míg a Seahawksnak gyengébb lett a védelme és csak minimálisan javult a támadósora.

AFC South

Ritka, de egy teljes csoport szomorú lehet az FA első hulláma után. A Colts a világ minden pénzével sem igazolt senkit (látva a Saints, az Eagles vagy a Falcons teljesítményét, hogyan tüntettek el 40-100 millió dollárnyi cap fölösleget, az nem indok, hogy spórolni kell Darius Leonardra és Quinton Nelsonra), miközben minimum egy LT kellett volna Anthony Castonzo pótlására, de a védelemre is ráfért volna az erősítés. Amennyiben a későbbiekben sem történik komolyabb erősítés, úgy egyedül azon fog állni vagy bukni a 2021-es szezon, hogy Carson Wentz életképes lesz-e QB-poszton. (Errenem éri meg rátenni a házat, és összességében a Wentz-cseréből is vesztesen jött ki a csapat, így sok ok nincs egyelőre a boldogságra).

A Jaguars a piac előtt a legtöbb cap space-szel rendelkezett, most is nekik van a legtöbb, és bár a kitekintőben azt írtam, hogy nem most kell minden pénz elverni, ennél azért egy kicsit nagyobb aktivitás nem ártott volna. A csapat pénzének nagy része Cam Robinson franchise tagelésére ment el, ami nagyjából olyan, mint teljes áron venni egy üvegajtót, amiben nincs üveg. Emellett sikerült évi 7 milliós fizetést adni a pocsék cornerből borzalmas elkapóvá átképzett Jamal Agnewnak, aki sem elkapni, sem útvonalat futni nem tud (legalább visszahordónak oké), de a safety Rayshawn Jenkins közel 9 milliós fizetése is közel WTF kategória.

A csapat mentségére legyen mondva, hogy Shaq Griffin (CB), Marvin Jones (WR) és Tyson Alualu (iDL) igazolása nem rossz, de ezzel is csak nagyon gyenge közepesre sikerül javítani a mérleget. Trevor Lawrence-nek nem lesz sokkal könnyebb dolga újoncként, mint Joe Burrownak volt.

A Texans piaca sem alakult jól. Deshaun Watson elvágyódása, a pocsék cap-helyzet és a nem létező draft tőke egyáltalán nem tette vonzóvá a csapatot. Így bár érkezett/maradt 26 játékos évi 2-3 milliós átlagfizetéssel, a csapat győzelmi esélyei csak akkor nőnek, ha az alap 11 kezdő mellett az érkező 26 játékos is a pályán lehetne egyszerre. Nem volt egyszerű, de sikerült gyengülni.

Végül nézzük a Titanst. A csapat elveszítette Jonnu Smith-t, Corey Davist és Adam Humphriest, azaz a második és harmadik számú elkapóját és a kezdő tight endjét. Mellettük távozott a csapat három legjobb cornere, Desmond King, Malcolm Butler és Adoree Jackson, valamint a safety Kenny Vaccaro is ki lett vágva. Maradt ugyanakkor a linebacker Jayon Brown, illetve a távozó védők helyére érkezett Janoris Jenkins és Kevin Johnson, akik korban és tehetségben is visszaesést jelentenek. Valamint extra erősítésként Bud Dupree 5 évre 82,5 millió dollárért írt alá a csapathoz: ő az, aki a Steelers elit védelmében úgy tudott csak középszerű lenni, hogy volt négy nála jobb védő a falban – a védőfal sztárjaként jó eséllyel köpni-nyelni nem fog tudni. Összességében: a Titans secondaryje gyengült, a védőfal drágább igen, de jobb nem lett, míg a támadósorban AJ Brownon kívül nem maradt említésre méltó célpont.

[/ppp_patron_only]