Draft
A jövő sztárjai – Travis Etienne
Az elmúlt évek draftjai és idényei egyre nagyobb mértékben bizonyították, hogy a magasan draftolt running backek nem feltétlenül szolgálták meg azt az értéket, amit a draft napján gondoltak a csapatok. A tavalyi börzén már éppen, hogy csak becsúszott egy futó az első körbe és ez idén sem lesz máshogy. Ha valakinek azonban van némi esélye, hogy az első napra verekedje magát, az Travis Etienne, a Clemson volt kiválósága (és Najee Harris, róla jövő héten írunk).
Etienne a középiskola alatt már nagy tehetség volt, a sebességével kapcsolatban nem lehettek kérdések, a 4.43-as 40 yard nagyon jól mutatott fiatalként is. Ennek megfelelően négy csillagos tehetségként volt elkönyvelve és a legtöbb nagy egyetem szívesen látta volna soraiban. Köztük volt a szülőhazájához közel eső LSU Tigers is, de ő mégis a bajnoki címvédő Clemsont választotta.
Már az első idényétől kezdve rengeteg lehetőséget kapott, ennek pedig az lett az eredménye, hogy végül az ACC legtöbb futott yardot elérő játékosaként hagyja ott az egyetemet. Fokozatosan kapott egyre nagyobb terhelést, de ezzel párhuzamosan alakult át a játéka is. Utolsó évében például messze kevesebb yardot tett meg a földön, mint az előtte lévő két évben, de cserébe a levegőben sokkal többet használták. Kijöhetett volna már a tavalyi draftra is, ahol sokan az első körbe várták, de ő inkább maradt még egy évet, aminek elég vegyes megítélése lett.
Erősségek
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A határtalan sebesség az, ami elsőre eszünkbe juthat a játékáról. Már az indulómozdulata is figyelemre méltó, valósággal kilő, amint a kezébe kerül a labda. Ami azonban ezután következik, amiatt különleges az idei classban. A gyorsulása ugyanis elsőrangú, pár yard alatt képes majdnem teljes utazósebességbe kapcsolni. Azért csak majdnem, mert amint üres területet fedez fel maga előtt vagy felfedez egy lyukat, amit megcélozhat, akkor még képes egy második (harmadik) fokozatra is.
Vannak szélsebes futók a classban, de Etienne különleges ilyen szempontból. A 4.40 közeli 40 yard volt elvárható tőle, amit telibelőtt, de nagy meglepetésre 3 kilogrammal nehezebb volt, mint amit a versenysúlyának tartanak.
A lábmunkája kifinomult és gyors, nagyon pörögnek már az első pillanattól kezdve, nem véletlen a másodpercek alatti gyorsulás. Képes nagyon kicsi helyen gyorsan fordulni, egy gyors oldalmozgást vagy spin move-ot bemutatni, amivel sok elrontott szerelést harcol ki. Csak a 2020-as szezonban 43 missed tackle fűződik a nevéhez, ami az egyik legtöbb a prospectek között.
Szintén segíti ebben, hogy az egyensúlyérzékét sem érheti sok kritika, képes kisebb ütéseket kihordani lábon és hirtelen mozdulatoktól sem veszti el teljesen az egyensúlyát.
Ennek köszönhető az is, hogy 822 yardja volt kontakt után a tavalyi évben, ami az ötödik legjobb volt az egyetemen. Itt egyébként meg kell jegyezni, hogy testfelépítéséhez képest erősen és agresszívan fut, nem hagyja magát könnyen a földre vinni, igaz az egyetemi védők nem minden esetben mérvadók.
A passzjátékban betöltött szerepe ami talán a legérdekesebb. Az első két évében nagyon keveset szerepelt three down backként, összesen 30 targetje volt és kevesebb mint 200 yardot kapirgált össze. Ezzel szemben az utolsó két évében teljes változáson ment keresztül. A harmadik évében már 40-szer vették célba, amiből 37 elkapása is volt, de az utolsó évben már egyenesen 58 targetből 48 elkapása lett és 588 yardot szerzett, ami egyébként a legtöbb volt a running backek között abban az évben.
Nem csak a terhelés mennyisége változott meg, hanem ő is rengeteget fejlesztette magát. Külön kérése volt, hogy többször gyakorolja az útvonalakat és sokat gyakorolta az elkapást is. Ez meg is látszott a játékán, mert kevés elejtett labdája volt, az útvonalfutási technikája pedig annyit fejlődött, hogy most már az egyik legjobb ebben, ami a classt illeti. Linebackerek esélytelenek ellene, ha egy wheel vagy seam útvonalat fut, mert nagyon gyorsan ereszti szabadlábra magát és magabiztosan kap el 10 yardos labdákat is.
Negatívumok
Itt azonban kanyarodjunk is rá a negatívumokra. A passzjáték elkapási részében fejlődött, de összeségében a passzjátékoknál nem mindig lehet megbízni benne. Blokkolóként ugyanis elég sok hiányossága van. Egyrészt nincs meg a testalkata sem, hogy komolyabb blitzeket felvegyen, de emellett rosszul választ szögeket is, nem tudja előnyére fordítani, hogy ő tudja, mi a következő játék.
Sajnos cserébe elég lassan ismeri fel a sémákat is, nem tudja honnan jöhet a nyomás, ki az embere és miként nyerjen egy kis segítséget magának. Összeségében ez az egyik, ha nem a leggyengébb pontja a játékénak.
A sok kiharcolt elrontott szerelés ellenére az alkata nem túl robosztus. Persze láttunk játékosokat az ő termetével kiváló futóvá válni, de egyelőre kérdéses, hogy NFL szinten is úgy tudja-e gyártani a missed tackle-öket, mint az iskolában. Ebbe a kérdéskörbe tartozik az is, hogy ha nincs út nyitva előtte, akkor mennyire tudja kiharcolni a helyet magának a forgalomban és mennyire jó a látása. A Clemson támadófalának romlásával párhuzamosan esett visz az ő teljesítménye is. Szintén figyelmeztető jel, hogy hatalmas terhelést egyik évében sem kapott. Voltak időszakok amikor sokat használták, de mérkőzéseken belül mindig kapott elég pihenőidőt.
Sokan felemlegetik neki a fumble gondokat is, ami az utolsó két évét jellemezték. Ez nem feltétlenül nagy red flag, de voltak koncentrációs gondok nála egy-egy mérkőzésen.
Konklúzió
Etienne sebessége nagyon csalogató lesz a csapatok számára és sokat segít az értékén, hogy az utolsó évére igazi elkapásoknál is használható fegyver lett egy sokkal kiforrottabb útvonalfutással, mint korábban. A testalkata, a fumble gondok és a passzblokkolása azonban nem fogja megengedni, hogy igazi 3 down backként gondoljanak rá, legalábbis karrierje elején nem. Elsőre nagyon hasonlít Kamarára, de egyáltalán nem biztos, hogy maximalizálni tudja ugyanazt a potenciált, mint a Saints futója. Valószínűleg a második körben fog elkelni, de ha nagyon szerelmes lesz bele az egyik csapat, akkor van esélye becsúszni az első körbe is.
[/ppp_patron_only]