Támadófal-leépítés – Raiders FA-értékelő

Azt gondolná az ember, hogy a Raidersnél azzal a céllal vághattak neki az idei szabadügynök-piacnak, hogy a liga legaljához tartozó védelmüket minden fronton megerősítsék, az eddig jól működő támadóegységet pedig egyben tartsák. Előbbire nem került sor teljesen, utóbbinak viszont nagyjából pont az ellenkezője történt… 

A tavalyi 8-8-as szezon után joggal várhatják az ezüstfekete alakulat szurkolói, hogy idén végre összejön a rájátszás. Szerződések átstrukturálásával, játékosok elcserélésével, kivágásával viszonylag nagy mozgásteret tudtak kialakítani a fizetési plafon alatt, ami azt jelentette, hogy egy top szabadügynökre is le tudtak csapni. Ez végül sikerült, és a legnagyobb hiányposztra érkezett meghatározó játékos. Üröm az örömben, hogy végül olyan játékosok is távoztak, akikre előzetesen biztosan nem számítottak, amivel a csapat erősségének számító támadófal megbomlott.

Távozók

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Az idei holtszezont Tyrell Williams kivágásával kezdte a Gruden / Mayock páros. A két éve még $44 milliós szerződést kapott elkapó mindössze egy szezonban lépett pályára a fosztogatóknál, amely során 651 yardot és 6 touchdownt szerzett, a tavalyi évet labrum-szakadás miatt kihagyta, de előtte is küzdött lábfejsérüléssel. Így az elküldése teljesen érthető, bár a Lionsnál számolnak vele, mert $6,2 milliós szerződéssel kínálták meg egy évre. Szintén nem meglepetés Lamarcus Joyner lapátra tétele, aki nickelbackként nem tudott érvényesülni a csapatnál, szerencséjére az őt ezt követően leigazoló Jetsnél újra safetyként számolnak vele, amilyen poszton a Ramsben is játszott.

Ami ezután következett, arra viszont nehéz magyarázatot találni. Kezdődött azzal, hogy a 38 éves Richie Incognitót kivágta a csapat, mert az $5,5 milliós fizetését sokallták, de ennél kevesebbért vissza akarták hozni a veterán guardot. Gabe Jackson $9,5 milliós bérével sem voltak elégedettek, fizetéscsökkentést kértek a jobboldali guardtól, aki nem ment bele abba, hogy $6 millióra megvágják a fizetését.  A JaMarcus Russell-módra a nagy pénz zsebre tétele után 400 fontra felhízó, majd tavaly 11 meccset kihagyó Trent Brownnal nem voltak elégedettek értelemszerűen, így őt egy 5. – 7. körös pickcserével visszaküldték a Patriotsnak, amivel $14 milliót spóroltak. Ezután jött Gabe Jackson elcserélése egy 5. körös választási jogért a Seahawksnak. Majd egy olyan dolog következett, amivel előzetesen vélhetően nem számolt senki, a Gruden – Mayock páros sem. Látva, hogy a támadófalban játszó csapattársaival hogy bánnak, tetézve azzal, hogy utoljára 2016-ban volt pozitív mérlege a csapatnak, a kezdő center Rodney Hudsonnak elege lett, és kérte, hogy vágják ki.

Hudson a fosztogatók egyik legjobb játékosa volt az utóbbi időben, háromszor lett Pro Bowler, amíg a Raidersben játszott, értelemszerűen a szurkolókat sokkolta az, amikor az ügynöke megszellőztette, hogy távozik a csapattól. Végül nem vágták ki, hanem őt is elcserélték, ezúttal jobb ellenértékért, egy 3. körös pickért cserébe került az Arizona Cardinalshoz a 31 éves center. Ez volt talán a legjobb trade-jük, hiszen Trent Brown elcseréléséért minimális ellenértéket kaptak, Jacksonért is csak egy ötödik kört, aki egyébként így jobban járt, mintha belement volna a fizetéscsökkentésbe, hiszen ezután 3 éves, $22,75 milliós szerződést kapott a Seahawkstól. A támadófal legjobb játékosai távoztak ezzel, és bár Gabe Jacksont még talán tudják pótolni, Rodney Hudson után az eddig egy meccsen kezdő Andre James komoly visszalépés lesz. Visszalépés lesz az is, ha Brandon Parker kezd Trent Brown helyett, de Browntól érthető, hogy megszabadultak a link hozzáállása miatt. Talán a Gruden – Mayock páros is rájött arra, hogy mostohán bántak a támadófal tagjaival, mert az új kezdő center Andre Jamesnek rögtön 3 éves, $12,5 milliós szerződést adtak, de hosszabbítottak Kolton Millerrel is. A baloldali tackle szerződését 3 évvel terjesztették ki, amely során $54 milliót kereshet majd. Miller azon ritka első körben választott Raiders-játékosok közé tartozik, akik második szerződést kaptak a csapattól, utoljára Darren McFadden volt hasonló.

Nelson Agholor eligazolása nem volt váratlan magas fizetési igénye miatt. A Patriots érthetetlen módon 2 éves, $26 milliós szerződéssel kínálta meg az elkapót, amely összegért nem meglepő, hogy nem tartották meg. Távozott a tavalyi kezdő safety, Erik Harris is, aki a Falconsba igazolt, az ő hiánya sem lesz fájó. Az első körös Falcons-bust Takkarist McKinley végül egy mérkőzésen sem lépett pályára a Raidersben, úgy igazolt át a Brownshoz. Josh Jacobs tavalyi cseréje, Devontae Booker pedig a Giantshez állt tovább.

Maradók/Érkezők

A trade-ekkel, cutokkal, Cory Littleton és Nick Kwiatkoski szerződésének átstrukturálásával, továbbá Marcus Mariota fizetésének csökkentésével (az irányító $10,75 millió helyett csak $3,5 milliót keres idén) hamar összejött nagyjából $50 millió a fizetési plafon alatt – lássuk, hogy sikerült ezt felhasználni.

A Raiders védelme tavaly mindössze 21 sackre volt képes, így értelemszerűen a legnagyobb hiányposztjuk az edge rusher volt, ide mindenképpen kellett minőségi játékost hozni, aki jelentősen javíthat az egységen. Az FA-kitekintőben Yannick Ngakoue leigazolását javasoltam, hiszen ő játszott az új védőkoordinátor, Gus Bradley keze alatt Jacksonville-ben, illik a rendszerébe, és eddigi öt szezonja során mindegyikben szerzett legalább 8 sacket. Érkezése jó hír a pass rush specialista Maxx Crosby számára is, akit ezentúl nem tudnak majd annyiszor duplázni. Ngakoue 2 éves, $26 milliós szerződést kapott (pont mint Agholor a Patriotstól), ez pedig a Raiders legnagyobb fogásának tekinthető idén, mindenképpen kellett egy olyan típusú játékos a védőfalba, aki sebességet tud hozni, hiszen Clelin Ferrell vagy Maurice Hurst nem éppen a gyorsaságukról híresek.

Nelson Agholor és Tyrell Williams kivágása után elkapók is kellettek, ezt pedig John Brown és Willie Snead IV leigazolásával oldották meg. Brown 2019-ben még magas szinten teljesített a Billsben, tavaly ezt nem tudta megismételni, mert sérüléssel küzdött. Bár már 30 felett van, ha újra egészséges lesz, akkor mélységi célpont szerepkörben megfelelően pótolhatja Agholort, akinél kevesebb labdát ejt el, így pedig $3,75 millióért ígéretes szerzeménynek minősül. Snead minimális összegért ($987.500 garantált) írt alá, arra alkalmas lesz, hogy az egységet mélyítse, és versenyben legyen azért, hogy a 4. számú elkapó lehessen a csapatnál.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a támadófallal. A legfontosabb Denzelle Good visszaigazolása volt, ő tavaly megfelelően pótolta a kieső Incognitót, és Trent Brown helyére is be tudott ugrani, átlagos teljesítményt nyújtva a posztján. $4 millió körül sikerült megtartani éves átlagban, ami megfelelő összeg érte. A tavaly sérült, idén már 38 éves Richie Incognito is maradt végül egy évre, $2,6 millióért. Ha netán már játékra nem lenne alkalmas, úgy a másodéves John Simpson ugorhat be helyére. Végül egy centert is hoztak, Nick Martint egy évre, aki korábban a Texans játékosa volt. Martinnal csereként számolnak, de Andre James gyengélkedése esetén kezdőbe is kerülhet. Jobboldali tackle-t nem igazoltak Trent Brown elcserélése után, így most úgy néz ki, hogy Brandon Parker kezd majd, ha nem hoznak a draftról ide embert. A támadófal egyértelműen gyengébbnek tűnik, mint tavaly, főleg Hudson pótlása kérdéses. Érdekesség: pár éve Incognito összekapott Ngakoue-val egy Bills – Jaguars playoff meccsen, amelyet követően Ngakoue azzal vádolta a guardot, hogy rasszista kifejezéssel illette.

Bár több hiányposzt nem lett betömve, úgy gondolták, hogy jó ötlet egy cserefutónak $5,5 milliót adni éves átlagban. Kenyan Drake ennyiért írt alá, ami enyhén luxusnak tűnik elnézve azt, hogy nincs kezdő free safety a keretben, a cornerback és az RT poszt is erősítésre szorul. Állítólag Gruden nem cserefutóként, hanem egyfajta svájci bicskaként számol Drake-kel, amire kérdéses, hogy alkalmas-e, tekintettel arra, hogy a passzjátékban már nem annyira jól használható. Második számú RB-t pedig $2-3 milliós éves átlaggal is lehetett volna szerezni.

Két lejáró szerződésű védőjátékost sikerült megtartani Johnathan Hankins és Nicholas Morrow személyében. Hankins futásölő defensive tackle-ként hasznos, $3,5 millióért újra lehetett igazolni. Morrow tavaly Nick Kwiatkoski után a legjobb linebacker volt a keretben, de ez nem nagy szó, inkább Cory Littleton gyengélkedését jelzi. Nincs probléma Morrow megtartásával, mert az idén 26 éves játékosban még van potenciál a fejlődésre, viszont $4,5 millió talán egy kicsit sok érte, Denzel Perrymant például $6 millióért igazolta le a Panthers két évre.

Jött még két játékos a védőfalba, mindketten belülről rohamoznak majd. Quinton Jefferson, a korábbi Bills és Seahawks játékos a jobb igazolás, aki állítólag Ngakoue miatt igazolt ide, mert együtt szeretett volna játszani egykori egyetemi csapattársával. A Raidersben meg talán azután figyeltek fel rá, miután tavaly sackelte Derek Carrt, ami közben kiütötte az irányító kezéből a labdát, majd össze is szedte. Jefferson is segíthet a pass rushon, tavaly Buffalóban 30 alkalommal helyezett nyomást a QB-kre, utolsó seattle-i szezonjában pedig 6 sacket is szerzett, ami egy rotációs defensive tackle-től jó teljesítmény, $3,25 millióért mindenképpen korrekt fogás. Ugyanez nem mondható el Solomon Thomasról. Thomas a 49ers korábbi 1/3-as választottjaként nagy bust lett, egyáltalán nem tudott megfelelni az elvárásoknak, ráadásul tavaly még el is szakadt az ACL-je. A futás ellen hozzá tud tenni, és mint korábbi magas draftpick mindenképpen megérdemel egy második esélyt, azonban eddigi teljesítményének és annak fényében, hogy térdszalagszakadásból jön vissza, $3,25 millió kicsit sok érte.

Free safety, jobboldali tackle és cornerback posztra nem jött érkező (Nevin Lawson újraigazolását leszámítva), ami mindenképpen negatívum. Pozitívumként lehet említeni, hogy a pass rushon minden bizonnyal sikerült javítani Ngakoue és Jefferson leigazolásával, illetve a tavaly az egyik legjobb szezonját futó Derek Carr fegyverei sem lettek gyengébbek. A támadófal viszont igen, nehezen tudom elképzelni, hogy Andre James vagy Nick Martin érdemben tudja pótolni Rodney Hudsont. Richie Incognito 38 évesen elég valószínű, hogy nem bírja már a terhelést, tavaly is csak két meccsen tudott pályára lépni, John Simpsonnak pedig sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy elérje a kezdő szintet. Brandon Parker szintén nem kezdő matéria a fal jobboldalán, de ő közelebb van hozzá. Ha hasonló ütemben fejlődik, akár még használható játékos is válhat belőle, de mindenképpen hoztam volna versenytársat számára, Kelvin Beachum személyében például, de akár a draftról is megoldható ez az első két kör valamelyikében. További nehézséget jelenthet, hogy a támadófalembereknek új sémát kell megtanulniuk, átállnak ugyanis a zónablokkolásra.

Összességében felemásra sikeredett a Raiders idei tevékenysége a szabadügynökpiacon, bár voltak jó igazolások, nehéz elmenni a támadófal leépítése és a secondary elhanyagolása mellett.

Értékelés: C

[/ppp_patron_only]