Draft

Azért nem mindegy – Texans draftértékelő

Published on

A Houston Texans már egy ideje a nevetség tárgya NFL körökben. Az idei drafton is nélkülözniük kellett az idei első két választásuk, mert egy ominózus jól sikerült csere következtében elherdálták őket. Nem sok sanszuk volt tehát, hogy kijavítsák a hibákat, de azért meg kellett próbálni. Hát, nem sikerült.

A Laremy Tunsil trade máig emlékezetes maradt és bár a támadófalember kifejezetten jó formában játszik, finoman szólva is megkérdőjelezhető, hogy jó döntés volt-e az a tranzakció a csapat részéről (egyértelműen rossz). Pláne annak tudatában, hogy idén a harmadik választás lehetett volna az övék, amit tovább tudtak volna adni jól csengő jövő évi pickekért vagy kihúzni a korszakos tehetségnek kikiáltott Penei Sewellt például. És akkor még ott lett volna az idei második körös választás is, ami megannyi lehetőséget jelentett volna Deshaun Watson számára. Áhh mindegy, hagyjuk is.

3/67 Davis Mills, QB, Stanford

Watson helyzete továbbra is függőben van, a rengeteg vád, amivel szembe néz nem igazán néz ki jól, de ha fogadni kellene, hogy tud-e játszani idén vagy sem, akkor még mindig az előbbire kisebbek az oddsok. A csapat továbbra sem tágít azzal kapcsolatban, hogy nem eladó, így pedig nekünk is úgy kell kezelnünk a helyzetet, hogy idén a Texans csapatában látjuk játszani.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Ennek tükrében különösen érdekes a harmadik körös pick storyja, ahol a csapat kiválasztotta a Stanford irányítóját, Davis Millst. Nem feltétlenül látom a logikát ebben a húzásban, mert ha Watsonnal számolnak, akkor sose lát pályát szegény fiú (főleg hogy jött Tyrod Taylor is), ha viszont nem Watsonnal számolnak, akkor annyira rosszak lesznek, hogy a 2023-as drafton legkésőbb jöhet egy irányító magas húzással vagy a pont Watson elcserélésének pickjeiből már jövőre húzhatnak egy sokra taksált tehetséget. Nem gondolnám, hogy Mills annyira be tudja egy esetleges 2022-es évben váltani a reményeket, hogy ez megváltozzon. Ebből a választásból bőven lehetett volna kicsit foltozni a teljesen hiányos kereten.

Ami még érdekesebbé teszi a választás, hogy Mills az öt nagy irányító után nem az első QB volt, mert közvetlenül a Texans előtt a Vikings kihúzta Kellen Mondot, a Buccaneers meg nem sokkal előtte Kyle Trasket. A Texans vezetéséből kiindulva nem vagyok meggyőződve róla, hogy Mills volt az elsődleges kiszemelt, nem pedig csak hirtelen felindulásból kiválasztották az utolsó másodvonalas irányítót.

Mills egyébként koránt sem rossz prospect. Nagyon kevés tapasztalata van, mert mindössze 11 mérkőzésen kezdett és a mobilitása is limitált, ellenben nagyon gyors fejben, az egyik leggyorsabban ereszti el a labdát, emellett nagy karereje is van. Akár lehetne fantázia abban, hogy egy csapat hosszútávon kineveli valamelyik irányítója mögött.

3/89 Nico Collins, WR, Michigan

A következő picknél aztán elég fejvakarós döntést hozott ismét a csapat. Felcseréltek ugyanis a Panthers helyére vissza a harmadik kör végére, ennek pedig három idei hátsóbb körös pick és egy jövő évi negyedik kör volt az ára. Nagyon érdekes lépés egy olyan gárdától, aminek szinte csak hiányposztja van. Én a helyükben foggal körömmel ragaszkodnék minden pickemhez, amelyekből potenciális kezdő lehet majd a jövőben, mintsem csökkentem az esélyeimet egyetlen pickre. Még ha ez az első körben egy blue chip játékosért történik, akkor el tudom fogadni, na de a harmadik kör vége felé?

A húzás egyébként Nico Collins lett a Michigan elkapója. Egyértelmű hiányposzt volt a csapatnál a wide receiver, mert Cooks mögött nem nagyon van senki, akiben még valósan lehet hinni, ráadásul mindig boldoggá kell tenni az irányítónkat azzal, hogy minden segítséget megadunk neki, de ez most nem optimálisan sikerült. Collins egy nagyobb darab elkapó, aki nagyon fizikálisan játszik, ellenben a produktivitása elmaradt a várttól. Még anno ötcsillagos tehetségként érkezett az egyetemre, de soha nem tudta bebizonyítani, hogy igazi elsőszámú elkapó matéria. Testalkatából adódóan az elszakadással is lesznek gondjai, nem feltétlenül a kihagyhatatlan lehetőség kategória.

5/147 Brevin Jordan, TE, Miami

Az előző trade következtében így a 147 picken jöhetett a gárda, ahol furcsa módon még mindig a támadósort favorizálták. Egy tight end érkezett Brevin Jordan személyében, ami ugyancsak furcsa. A tight end poszt mennyiségileg ugyanis adott a csapatnál, csak ebben az offseasonben érkezett ide négy ember és a két évvel ezelőtti drafton a harmadik körben próbálkoztak már Kahale Warringgal, így nem teljesen értem a motivációt.

Jordan egyébként az ötödik körben már jó értéken volt, sok boardon top100 játékosnak mondták. Ami érdekesség vele kapcsolatban, hogy nem feltétlenül tight end tulajdonságokkal bír, egy gyorsléptű, agilis játékos, aki sok route-ot fut, ellenben blokkolásban nem használható. Termete jóval kisebb, mint egy hagyományos tight endé, így erőből sem tudja megtartani az ellenfeleket.

5/170 Garret Wallow, LB, TCU

Ha mindez nem lett volna elég a csapattól, akkor az ötödik kör második választásával ismét hozták a formájukat. A 170-es pick ugyanis nem az ő tulajdonukban volt, oda fel kellett cserélniük a 174. pickről. Ami pikáns a dologban, hogy a 174. sem volt az ő tulajdonukban, hanem ide is feltrade-eltek korábban. Ugyanis úgy szerezték meg a 174. választást, hogy még jó pár pick volt bent előttük, így pedig kénytelenek voltak újra cserélni, hogy ne vigyék el a kiszemeltjüket. Zseniális. Tehát amiről korábban beszéltem, hogy egy nehéz helyzetben lévő építkező csapat ne herdálja el a pickjeit, az itt ismét besült.

A kiválasztott pedig egy linebacker lett. Nem tudom követni. Garrett Wallow ha minden igaz, akkor a védőkoordinátor Lovie Smith kérése volt, akinek a defense elképzeléseibe nagyon illik. Wallow az egyetemen SAM linebackerként játszott és halmozta a szereléseket. Megvan a sebessége, hogy nagy területet fedjen le, ellenben kisebb méretekkel rendelkezik, mint egy ideális linebacker és nem olvassa elég gyorsan a játékot sem. Az ötödik kör végén már van ebben fantázia, de a dupla csere miatt itt sem lehetünk elégedettek.

6/195 Roy Lopez, DT, Arizona

Az utolsó húzásukkal pedig a védőfalba húztak és egy nose tackle érkezett. Roy Lopez az egyetem alatt birkózó bajnok is volt és abszolút megvan a termete hogy egy one gap sémában akár sikeres is legyen. Passzsiettetésben ne várjunk tőle szinte semmit, de birkózó múltjának köszönhetően nagyon jól küzd a kezével és a rá bízott lyukon nem enged át futót (már ami egy hatodik körös viszonylatban kezelhető).

Összeségében egyszerűen nem tudom megfejteni, mi a Texans elképzelés. Azt aláírom, hogy nagyon nincs könnyű helyzetben a jelenlegi vezetőség, mert az előzőek egy romhalmazt hagytak maguk mögött, a Watson story körüli bizonytalanság miatt pedig nehéz tervezni. Ennek ellenére nem tudnak elmozdulni az útról és nem tudják a szerencsétlen énjüket sem letörölni magukról. Kimondottan egyik pick sem tetszik, de a sok szerencsétlenkedés a pickekkel csak tovább rontja az összképet.

Értékelés: C-

[/ppp_patron_only]

9 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group