Connect with us

Draft

Megint linebacker? – Cardinals draftértékelő

Mindössze három választási joga volt idén az Arizona Cardinalsnak a top 200-ban, így nem egyszerű brillírozni a drafton, de Steve Keim, a general manager azért megpróbálta. Bár az idei holtszezonban leigazolták JJ Wattot és Malcolm Butlert, emellett Rodney Hudsont megszerezték trade keretében, Larry Fitzgerald szabadügynökké válása, és Patrick Peterson távozása után a labda mindkét oldalára elfért az erősítés, főleg a secondarybe és a támadófalba, de Kyler Murray is örült volna új fegyvereknek. Végül 2017-hez és 2020-hoz hasonlóan ismét egy pozíció nélküli linebackerre esett a választás az első körben, aki a tavaly 1/8-ra draftolt Isaiah Simmons párja lesz.  

1/16 – Zaven Collins, LB, Tulsa

A draft előtt a legnagyobb hiányposzt egyértelműen a cornerback volt, ide kellett volna hozni játékost, hiszen Patrick Peterson és Dre Kirkpatrick is távozott, Malcolm Butler és Robert Alford pedig csak egy éves szerződéssel rendelkezik. Pechükre azonban kiment a két legjobb CB az idei drafton, és a többi jelentősebb hiányposztra (WR, TE, OG, DT) sem volt elérhető játékos, aki ne lett volna reach. Így értelemszerűen a BPA volt az a stratégia, amit ilyen helyzetben követni kell, ki is húztak egy olyan játékost, aki nem feltétlenül hiányposztra érkezett, hiszen a linebacker sor nem volt gyenge. Kérdés, hogy Zaven Collins volt-e a legjobb még bent lévő játékos 1/16-on.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A 6’4 magas, 260 fontos Collins igazi old school linebackernek néz ki külsőre, utoljára a 90-es években / 2000-es évek elején szaladgáltak ekkora darab játékosok ezen a poszton. A 3500 lelket számláló oklahomai Hominy településről származik, ahol a helyi középiskola futballcsapatában játszott irányítót és linebackert. Tekintve hogy ebből adódóan nem sokan látták játszani, a Tulsa volt a legjobb egyetemi fociprogram, amelytől ösztöndíjajánlatot kapott. Ők pedig ezzel ritka gyöngyszemet találtak, mert Collins méretét meghazudtolóan mozog, a legtöbb ilyen tömegű játékos nem az agilitásáról híres, Collins viszont coverage-ben is remek teljesítményt nyújtott az egyetemen, ahol bár gyengébb konferenciában játszott, a legjobb egyetemi védőnek járó Bronko Nagurski Trophyt is bezsebelte.

Sokoldalú játékosnak tekinthető, hiszen megvan a felépítése ahhoz, hogy kiküldjék a szélre, ahol edge rusherként is bevethető. Nagyon ritka az olyan játékos, aki mind pass rushban, mind coverage-ben jó tud lenni, Collins ilyen lehet a profik között, csak Vance Josephen múlik, hogy megtalálja a helyét. Méretéből adódóan a blokkokról is könnyen le tud jönni. Linebackerhez képest jó labdaérzékkel rendelkezik, 5 interceptiont szerzett egyetemi karrierje során, amiből kettőt visszavitt touchdownra. A játékintelligenciája is adott, korábban még négy szezonon keresztül irányító poszton is játszott, bár néha a play action passzokkal át lehetett ejteni. Negatívumot nehéz találni a játékában, legfeljebb annyit lehetne felhozni, hogy igazán komoly (top 8-ba tartozó) csapat ellen nem játszott az egyetemen, így az NFL viszonylag nagy ugrás lesz számára. Szerelések terén azon kell javítania, hogy gyakran rossz szöget választ, mikor üldözőbe veszi az ellenfelet. Ettől függetlenül személyében ígéretes játékost húzott a Cardinals, aki Simmonsszal remek párost alkothat. A kérdés az, hogy az ő draftolása jelenti-e a legnagyobb előrelépést a csapat számára. Nem feltétlenül hiányposztra jött, hiszen Simmons mellett ott van Jordan Hicks – akit valószínűleg elcserél vagy kivág majd a csapat.

2/49 – Rondale Moore, WR, Purdue

A második körben a draft egyik legdinamikusabb játékosát választotta a Cardinals. A 5’7” magas, 180 fontos Moore rögtön elsőévesen, 2018-ban elképesztő szezont produkált: 114 elkapásból 1258 yardot és 12 touchdownt szerzett. A legjobb meccse az Ohio State ellen volt, ahol a Purdue győzelmet aratott, amiből Moore is kivette a részét, 170 yardot és 2 TD-t szerzett a Buckeyes ellen – alighanem sokan látták már azt a játékot tőle, amikor a fél Buckeyes védelmen átverekedte magát, a róla írt portrénkban is benne van. Aztán ezt a teljesítményét nem tudta megismételni, sérülések miatt mindössze 8 meccsen lépett pályára az utóbbi két szezonban. A magassága ellenére nem mondható kis darabnak, rendkívül erős felépítésű, és úgy is játszik, mintha jóval nagyobb darab lenne – ebben a tekintetben Steve Smithre, a Panthers egykori elkapójára emlékeztet. Erejének és elszántságának köszönhetően át tudja verekedni magát a védőkön, ami sok elhibázott szerelési kísérletet eredményezett ellene.

Christian Kirkhöz és Andy Isabellához hasonlóan ismét slot elkapót választott a 2. körben a Cardinals. Isabella úgy tűnik, hogy bust, Kirköt kellene kijátszania a kezdőből Moore-nak, ami összejöhet neki, köszönhetően annak, hogy benne mindig megvan a nagy játék lehetősége. A gond, hogy limitált az útvonalak futását illetően, főleg a line of scrimmage környékét támadó (underneath) route-okon használták, középtávoli és mély útvonalakon nincs nagy tapasztalata. Belőle nem lesz első számú elkapó, lehet belőle viszont egy svájci bicska egy kreatív támadókoordinátor kezében. Sérülékenysége miatt kockázatos a kiválasztása, tehetségét tekintve viszont értéken húzták. Több választásuk nem volt a második napon, és a legnagyobb hiányposztjukra továbbra sem érkezett játékos.

4/136 – Marco Wilson, CB, Florida

Marco Wilson testvéréhez, Quincy Wilsonhoz hasonlóan cornerback poszton játszott a Florida Gatorsben. Rögtön elsőévesként a szezonnyitótól fogva kezdő volt, ezt nem sokan mondhatják el magukról. A 2018-as szezont szinte teljesen kihagyta ACL-szakadás miatt, ami ráadásul neki a második volt, hiszen középiskolásként is hasonló sérülést szenvedett, csak akkor a jobb térdében. Összesen 35 meccsen volt kezdő a legerősebb egyetemi konferenciában, nem csak a szélen, a slotban is van tapasztalata. Nem volt jó szezonja tavaly, 117-es passer ratinget átlagoltak ellene az irányítók, konkrétan az utolsó éve volt a leggyengébb az egyetemen. A testvére ráadásul bust is lett a Coltsban. Miért draftolta akkor a Cardinals? Mert bár átlagos felépítésű a poszton, elit atléta, aki kiemelkedő számokat produkált a Pro Dayen.

Meglehetősen inkonzisztens teljesítményt nyújtott Wilson a Gatorsban. Bár remek sebességgel és ruganyos csípővel rendelkezik, fegyelmezetlenül játszik, és a játékok felismerésében is bőven kell fejlődnie. Aggasztó, hogy egy ígéretes első év után mintha visszafejlődött volna, nyilván a sérülése is közrejátszott ebben. Technikája sem fejlődött, szerelni továbbra sem tud megfelelően. Rendkívül nagy baromságot csinált, amikor az LSU elleni meccs végén, döntetlen állásnál, kritikus 3rd down szituációban, miután csapatának védelme megállította a Tigers támadóegységét, lerángatta a tight end Kole Taylor cipőjét, majd elhajította 20 yardra. Az ezért járó 15 yardos büntetésnek köszönhetően az LSU mezőnygól-távolságba került, és megnyerték a meccset, amivel végleg beverték a szöget a Gators koporsójába, ami a playoff álmaikat illette.

Gondolom ebből kitalálható volt, hogy nem vagyok elragadtatva Marco Wilson kiválasztása kapcsán. Ez volt a Cardinals legnagyobb hiányposztja, és nála véleményem szerint jobb játékost kellett volna választani. Bár megvan az atletikussága ahhoz, hogy jó játékos legyen a poszton, ezt nem tudta kihozni magából, egyelőre nincs meg a technikája, játékintelligenciája, ösztönei, ami NFL-szinten szükséges.

6/210 – Victor Dimukeje, ED, Duke

Dimukeje produktív defensive end volt a Duke Blue Devils csapatában, 21,5 sacket szerzett, ami a második legtöbb a fociprogram történetében. 49 meccsen volt kezdő, nem hagyott ki mérkőzést sérülés miatt, bírja a strapát. 6’1.5″ magasságával alacsonynak számít a poszton, viszont 262 fontos tömegének köszönhetően megfelelő erővel rendelkezik. A profik között outside linebacker lesz a szerepköre. Hozzá hasonló magasságú volt a korábbi első körös Haason Reddick, aki idén távozott a csapattól, úgy tűnik, a Cardinalsnál szeretik az átlag alatti magasságú edge rushereket. A Nigériában született Dimujeke megfelelően képzett, ami a pass rush arzenálját tekinti, de kérdés, hogy ez mire lesz elég a profik között, hiszen nem egy robbanékony játékos, és a karjai is rövidek. Úgy tűnik, hogy nincs benne sok potenciál ahhoz, hogy tovább fejlődjön, és amit tud, az jelenleg kevés az NFL szintű tackle-ök ellen.

6/223 – Tay Gowan, CB, UCF

Gowan szerepelt a harmadik nap sleeperei cikkemben, így talán nem meglepő, ha azt gondolom, jól fog vele járni a Cardinals. Két szezont töltött a Miami (Ohio) csapatánál, ahol alig látott pályát, nem kapott helyet a kezdőben. Ezután a Butler Community College-hoz transzferelt, majd az ezt követő szezonban kapott lehetőséget egy jobb első osztályú csapatban. A UCF Knightsban játszott 2019-ben, csapattársa sérülése után kapott lehetőséget. Végül 9 meccsen volt kezdő az egyetemen, ahol jó teljesítményt nyújtott. Mindkét oldalon van tapasztalata a szélen, press-man sémában játszott, de az off man és zone coverage sem idegen tőle. Csapattársai a secondaryben Aaron Robinson és Richie Grant voltak, akik az idei draft második napján keltek el. Gowan tavaly kiülte a szezont, miután megszületett a kislánya, sajnos a Senior Bowlra sem hívták meg, így nem sokat láttunk tőle, jobbára csak találgathatunk, mi lehet belőle a profik között. Megfelelő felépítéssel rendelkezik a posztra (6’0″, 186 font, hosszú karok), viszonylag ruganyos egy magasabb cornerbackhez képest, fizikálisan játszik. 16 hónapja nem futballozott, és azelőtt is csak 9 meccsen volt kezdő az első osztályban, így a 6. körnél előbb nem kelt el. Kijelentette, hogy ő lesz a cornerbackek Tom Bradyje. Nem lepődnék meg, ha hosszú távon jobb játékos válna belőle, mint Marco Wilsonból.

7/243 – James Wiggins, S, Cincinnati

Újabb játékos, akit sleepernek tartottam, bár nem teljesen világos, miért pont a Cardinals húzta őt, amikor ott van náluk Budda Baker, Jalen Thompson, Shawn Williams, Chris Banjo, Deionte Thompson ezen a poszton, meglehetősen nehéz lesz Wigginsnek odaférnie a keretbe. Két évet volt kezdő az egyetemen, 2018-ban volt a legjobb szezonja. Utána elszakadt az ACL-je, majd kihagyta a 2019-es évet, tavaly pedig nem volt az a playmaker, mint két évvel korábban, amikor is 4 interceptiont szerzett és számos nagy ütéssel hívta fel magára a figyelmet.

Marco Wilsonhoz hasonlóan ő is kiváló atléta, főleg a robbanékonysága kiemelkedő. 209 fontjával megfelelő méretű a poszton. Coverage-ben fejlődnie kell, nem tud akkora területet bejátszani, hogy free safety legyen. A tavalyi gyengébb teljesítménye és a sérülékenysége miatt csúszhatott a drafton, a bowl meccset is kihagyta bokasérülés miatt. Wiggins box safety és special teamer lehet a profik között, ha megéri a rostert.

7/247 – Michal Menet, C, Penn State

Menet három szezonban volt kezdő a Penn State-en, ahol két évig csapatkapitány is volt. Az edzők szerint önzetlen, jó csapattárs, csak dicsérni tudták. Megfelelő technikával, játékintelligenciával rendelkezik, viszont a fizikuma NFL-átlag alatti és a karjai is rövidek. Jó helyzetbe került, hiszen Rodney Hudsontól tanulhat, ha minden jól megy, kiszoríthatja Lamont Gaillardot a keretből, de a szerepe inkább cserecenter lehet a profik között.

UDFA

Nem nagyon erőltették meg magukat a Cardinalsnál a draft után, mindössze négy játékost igazoltak. Nehéz bárkit is kiemelni, de talán Cary Angeline (NC State) lehet az, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy rosterre kerüljön, de főleg azért, mert a tight end poszton gyenge az Arizona. Viszonylag jó kezű, de NFL-átlag alatti fizikumú, nem túl atletikus játékos Angeline, talán az end zone-ban lehet fegyver a magassága miatt. Ki lehet jelenteni, hogy a leggyengébb UDFA igazolásai a Cardinalsnak vannak idén, de hát nem ebben kell a legjobbnak lenni.

Összegzés

Érdekes drafton van túl a Cardinals. Collins és Moore személyében izgalmas játékosokat hoztak, akikre oda kell majd figyelni a pályán. Előbbi azonban nem a legnagyobb hiányposztra jött, utóbbi pedig nem lesz első számú célpontja Murray-nek. A cornerbackek közül véleményem szerint nem a negyedik körben választott Wilson, hanem a hatodik körös Gowan a jobb prospect, a többi harmadik napos játékosnak pedig harcolniuk kell, hogy helyük legyen a végső keretben. Az idei drafton lévő választásai jogaikkal akkor gazdálkodtak a legjobban, amikor a harmadik körös pickjükkel megszerezték Rodney Hudsont a Raiderstől, ő az, aki fontos poszton azonnali erősítést jelent – ha őt is hozzávesszük, akkor nem olyan rossz az idei draftjuk.

Értékelés: B-

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group