Connect with us

Prémium cikkek

A leggyengébb láncszem – AFC South

Folytatjuk a leggyengébb láncszem sorozatunkat, méghozzá azzal a csoporttal, ahonnan tavaly ketten is a rájátszásban jutottak, ketten viszont a 3 legrosszabb csapat között végeztek. Az erőviszonyok idén talán kicsit közelednek egymáshoz, de még nagy átrendeződés nem várható.

Houston Texans

A leggyengébb láncszem: Jack Easterby

Az irányítóposzton kívül szinte bármire rá tudnék itt mutatni és legitim érvelést lehetne mellette folytatni. Ha pedig Watson mégis távozna, akkor meg rögtön az ő megüresedett posztja lenne a helyes válasz erre a kérdésre. Én mégis úgy gondolom, hogy amikor ekkora káosz van egy csapatnál, akkor felül kell keresni a problémát és ez Jack Easterby. A semmiféle focimúlttal nem rendelkező vezető ugyanis teljesen alkalmatlan egy NFL csapat menedzselésére és a folyamatos rossz döntéseivel csak egyre mélyebb szakadékot ás a csapat számára.

Miben lehet bizakodni?

Egyelőre nehéz látni a fényt az alagút végén, de két lehetséges módon oldódhat meg a helyzet. Az egyik, hogy Deshaun Watson odébb áll és az érte kapott pakkból (valamint a várható rossz helyezésből) egy komplett rebuild kezdődik meg. Ez ugyan hosszú évekig fog tartani, de a végén olyan játékosok lesznek a csapat rosterén, akik elkötelezettek és még nem csalódtak a franchise-ban. Talán ezen az úton szép lassan McNair is rájönne, hogy nem Easterby a megfelelő ember egy NFL franchise élére. A másik, hogy a komplett vezetőséget lecserélik már most, valahogy nagy nehezen meggyőzik Watsont a maradásról és kínkeservesen elevickélnek valahogy az NFL-ben. Én személy szerint egyikre sem látok idén nagy esélyt, tehát ez egy borzasztó év lesz a Houston Texans szurkolóknak.

Ki/mi lehetett volna még a leggyengébb láncszem?

Rengeteg helyre rá lehetne bökni, de talán a védőfal az, ami tényleg borzasztóan néz ki. A csapat ikonja, Watt elhagyta a csapatot, ami már magában nagy veszteség, de az egy szem Lawsonon kívül még átlagos kezdő szintű játékos sincs a keretben. Van pár fiatal, akiben akár lehetne bízni, de eddig semmit nem mutattak és tapasztalt veteránok híján tanulni sem tudnak senkitől. Ez azért rossz hír, mert a passzsiettetés így szinte a nullával lesz egyenlő, ami a közepesnél gyengébb secondaryt vizsgálva valódi légiparádét prognosztizál az ellenfeleknek.

Indianapolis Colts

A leggyengébb láncszem: elkapószemélyzet

Jelenleg úgy néz ki a Colts elkapósora, hogy T.Y. Hilton (aki már túl van karrierje zenitjén) után profi karriert tekintve a futó Nyheim Hines rendelkezik messze a legtöbb targettel és elkapással. A többiek vagy nagyon fiatalok és tapasztalatlanok vagy soha nem voltak meghatározók egyetlen csapatnál sem. Emellé kapnak két igencsak közepes tight endet, akikre a dinamikus jelzőt a legkevésbé sem lehet akasztani.

Miben lehet bizakodni?

A Colts már tavaly is a kiváló futójátékra rendezkedett be, amiben egy ligaelit támadófal segíti őket. Ez még Castonzo nélkül  is adott (Fischer érkezett), ráadásul a másodéves Jonathan Taylor az év végére elkezdett úgy dolgozni, ahogy az egyetemi évek után vártuk tőle. Így a Colts ellen sok csapat kénytelen lesz berendezkedni a futás ellen, így nagyobb területek nyílnak az elkapók előtt. Ezen kívül az egyik legjobb edzői gárda van a csapatnál, amely tavaly helyenként megmutatta, hogy egzotikus játékhívásokkal bizony rendesen szét tudja zilálni az ellenfél passzvédekezését.

Ki/mi lehetett volna még a leggyengébb láncszem?

Ez végre egy könnyű kérdés, mert sokáig filozofáltam, hogy eleve Carson Wentz legyen az általam megjelölt kerékkötő. Drew Lock mellett ugyanis az Eaglestől érkező irányító volt a legbizonytalanabb a kezdő QB-k között a tavalyi évben. Nem csoda, hogy végül le-, majd elcserélte a csapata. Neki volt a legtöbb labdaeladást ígérő átadása a kezdők közül, csak úgy vonzotta magára a sackeket (nem csak az ő hibája, de sokszor fölöslegesen hezitált) és nagyon kevés nagy játékot csinált meg. A támadófal sokkal erősebb lesz most előtte, de playmakerekkel azért nincs ellátva, így számomra hatalmas kérdőjel, hogy melyik arcát láthatjuk.

Jacksonville Jaguars

A leggyengébb láncszem: belső védőfal

Szerencsés helyzetben van egy 1/1-es csapat, ha leggyengébb pontnak a belső védőfalat tudjuk megemlíteni. Ellenben ránézve a rosterre a többi csapatrész elég biztató, még akkor is, ha legtöbb helyen inkább a potenciált tudjuk csak megemlíteni. Ezen kívül a belső védőfal jelentőségét ne becsüljük le, mert ebben a csoportban a Colts és Titans is bivalyerős támadófallal rendelkezik, így ha a Jaguars nem tud megfelelő nyomást gyakorolni az ellenfelekre, akkor idén sem sok babér fog teremni nekik.

Miben lehet bizakodni?

A belső védőfal inkább átlagos vagy átlag alatti játékosokból áll, ellenben a szélső passzsiettetők fiatalok és magasan draftolták őket, így jogosan lehet elvárni tőlük, hogy fejlődni fognak. Márpedig ha a Josh Allen, K’Lavon Chaisson kettősből kitör a potenciál, akkor a mellettük álló játékosoknak is könnyebb dolga lehet.

Ki/mi lehetett volna még a leggyengébb láncszem?

Szintén furcsa, hogy másodiknak a safety jut eszünkbe, de ez az az egység a belső védőfalon kívül, ahol se ígéretes fiatal nincs (Andre Cisco érkezett a draftról, de még nem gondolom, hogy kezdő lesz), se bizonyított veterán. Ezt ugyan a corner sor részben tudja egyensúlyozni, ahol érkezett tehetséges újonc tavaly és idén is, de minden gyengeséget nem lehet elrejteni. És akkor itt érdemes arról is beszélni, hogy egyrészről jó, hogy sok fiatallal operál a gárda, de nincs ebben a védelemben egyetlen vezér sem. Nincs egy olyan ember, aki fel tudja emelni a hangját és mindenki figyel rá, és ezáltal egy irányba mennek. Hosszú távon persze lehet, hogy lesznek ilyen arcok, de ez lehet az egyik legnagyobb problémájuk az évben.

Tennessee Titans

A leggyengébb láncszem: védelem

A védelemben sok kérdőjelet lehet találni, igazából minden egyes egységbe bele lehet kötni bizonyos szempontból. Tavaly egyértelműen a defense volt a csapat veszte és egy szem Bud Dupree érkezett a szabadügynökpiacról. Ő azonban inkább rendszerjátékos és számomra erős kérdőjeleket vet fel, hogy a Titans rendszere ilyen-e. A draftról ugyan érkezett két ígéretes corner is, de ezen a poszton hagyományosan sokat szenvednek az újoncok, így az első évben nem hiszem, hogy várhatunk hatalmas fejlődést.

Miben lehet bizakodni?

Leginkább abban, hogy folytatódik a Derrick Henry show és a futójáték hátán továbbra is dübörögni fog a támadósor, valamint Julio Jones érkezése révén a passzjáték nem hogy visszaesik, de még fejlődik is. Így pedig a Titans minden ellenfelét túldobhatja, aki csak szembe jön. Ezen kivül a védelem egész biztos csak jobb lehet, az pedig a tavalyi 11-5-ös mérleget figyelembe véve egy jó eredményre elég lehet.

Ki/mi lehetett volna még a leggyengébb láncszem?

Nehéz helyzetbe hoztam magam, hogy az egész védelmet emeltem ki, mert a támadósorba nem sok helyen lehet belekötni. Amiben a hibát mégis kerehetjük az a támadóhívások. Arthur Smith elhagyta a csapatot, Todd Downing pedig messze nem büszkélkedhet olyan jó pedigrével, hogy ne féljünk egy kisebb visszaeséstől. Ha pedig hozzávesszük, hogy a vezetőedző, Mike Vrabel rendszerint rosszul választ negyedik és rövid yardos szituációknál, akkor sok sorsdöntő fejvakarós szituációt láthatunk idén.

Click to comment
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x