Breakout Players – AFC West

Sorozatunk jelenlegi részében az AFC West csapatainak azon játékosait vesszük górcső alá, akiktől leginkább várjuk, hogy berobbanjanak a következő szezon során.

Kansas City Chiefs

Ki lehet a breakout játékos?

Tavaly ilyenkor az egyik legjobban hype-olt újonc az NFL-ben Clyde Edwards-Helaire volt, aki egy kiváló egyetemi szezon után érkezett a profik közé, állítólag maga Patrick Mahomes akarta őt az első körben. Az elvárások annyira nagyok voltak vele szemben, hogy a fantasy football draftokon is magasan kelt el – hogy aztán csalódásképpen 803 futott yarddal, 4 futott touchdownnal, 297 elkapott yarddal és 1 elkapásból szerzett TD-vel zárja első évét a profik között. Ehhez hozzájárult az, hogy küzdött sérüléssel is, illetve megosztva futott Darrel Williamsszel és Le’Veon Bellel. Aggodalomra azonban nincs ok, emlékezhetünk arra, hogy Christian McCaffrey újonc szezonja is némiképp hasonlóan alakult, aztán a második évében robbantott.

Edwards-Helaire mellett szól elsősorban az, hogy támadófal megerősítésére komoly figyelmet fordítottak a Chiefsnél, miután a Super Bowlon a Buccaneers védelme nagy nyomást helyezett Mahomesra, ami a vereségük egyik fő oka volt. Azután trade-eltek Orlando Brownért, leigazolták Joe Thuney-t, Kyle Longot és Austin Blythe-ot, majd draftolták Creed Humphrey-t és ott van még Laurent Duvernay-Tardif is, aki visszatér a tavalyi opt out után. Bár sok az új játékos, és a támadófalnak össze is kell állnia, minden jel arra mutat, hogy ez az egység erősebb lesz mint tavaly, ami egyértelműen jó hír lehet CEH számára is.

Akinek a fő erőssége az, hogy elkapásnál is használható, ennek ellenére tavaly nem sokszor vonták be a passzjátékba, mindössze 36 elkapást regisztrált. Ezen idén mindenképpen változtatnia kell Andy Reidnek, akinek a futójátékosai hagyományosan jóval több passzt kapnak el – elég csak LeSean McCoyra gondolni, aki második szezonjában 78 passzt kapott el. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy a snapek mindössze 59%-ában volt a pályán Edwards-Helaire. Le’Veon Bell idén már nincs a csapatnál, a tavaly opt outoló Damien Williamst pedig kivágta a Chiefs. A szintén LSU Tigersben pallérozódott Darrel Williams nem valószínű, hogy sok labdát venne el CEH elől. Az idén igazolt Jerick McKinnon lehet a legkomolyabb versenytársa. Mindent egybevetve úgy gondolom, Clyde Edwards-Helaire a leginkább esélyes a breakoutra a Chiefs játékosai közül idén.

Ki lehet még?

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A linebacker poszt jó pár éve gyenge pont Kansas Cityben. A legutóbbi igazán jó Chiefs-linebacker Derrick Johnson volt, akinek az utolsó kiemelkedő szezonja a 2015-ös volt. Azóta próbálják megtalálni a megfelelő játékosokat erre a posztra, eddig kevés sikerrel. Ezen változtathat a másodéves Willie Gay Jr., aki egy rendkívül atletikus védő, ami miatt nagy potenciál van benne. Gayt a második kör végén választotta a Chiefs tavaly, tehetségre akár első körös is lehetett volna, a pályán kívüli ügyei miatt csúszott. A sebesség, amit ő tud, nagyon hiányzott a Kansas City linebacker sorából, emellett tud fizikálisan is játszani.

A védőkoordinátor Steve Spagnuolo rendszerének elsajátítása viszont nem volt egyszerű Gay számára, aminek köszönhetően tavaly mindössze a snapek 25%-ában lépett pályára, és leginkább azért, mert más játékosok kidőltek előtte. Elvileg azóta megtanulta a playbookot, Nick Bolton draftolása sem lehet számára akadály, mert Bolton MLB poszton fog játszani, míg Gay szerepköre a weakside linebacker. Ha még a szerelési és a coverage technikáján is tud javítani, akkor az atletikusságának köszönhetően fontos láncszeme lehet a Chiefs védelmének.

Los Angeles Chargers

Ki lehet a breakout játékos?

A 2019-es draft második körében választotta Nasir Adderley-t a Chargers, bízva abban, hogy Derwin Jamesszel egy ütős safety tandemet fognak alkotni. Ez egyelőre nem jött össze, előbbi rögtön az újoncévében sérültlistára került 4 meccs után combhajlító izom sérüléssel, tavaly pedig James szezonja már szeptemberben véget ért térdsérülés miatt. Adderley tavaly többször megmutatta, mekkora potenciál van benne, ezt azonban nem tudta állandósítani, játéka inkonzisztens volt, coverage-ben gyakran bajba került, egészen pontosan 4 touchdownt szereztek róla, és 18 felé menő passzból 14 elkapást engedett. Futás ellen valamivel jobb teljesítményt nyújtott, de még ott is van bőven hova fejlődnie.

Ami miatt mégis őt gondolom a leginkább esélyesnek a breakoutra: Brandon Staley, a Chargers új vezetőedzője egészen más szerepet szán neki, mint amiben Gus Bradley kezei alatt játszott. Tavaly ugyanis free safetyként játszott, amihez bár megvan az atletikussága, mégsem ez a poszt az, ahol legjobban kijönnének az erősségei. Adderley egyik legnagyobb pozitívuma ugyanis a sokoldalúsága, amit Staley megpróbál kiaknázni azzal, hogy többféle szerepkört biztosít neki: a slotban és safety-linebacker hibridként is fogja használni. Közelebb fog tehát a line of scrimmage-hez játszani, mint Bradley védelmében, ezzel pedig az ösztöneinek, labdaérzékének köszönhetően kiteljesedhet. Nem mellesleg idén visszatér Derwin James, aki szintén segíteni fogja.

Ki lehet még?

A Chargers támadóegységéből is számítok breakoutra, ami egyben megelőlegezi a bizalmamat Justin Herbert felé. Bár az elkapóik közül a szélvészgyors Jalen Guyton produktívabb volt, és 511 yardot és 3 TD-t szerzett tavaly, a nagyobb potenciált a szintén villámléptű Tyron Johnsonban látom. Akkor is, ha utóbbi csak 398 yardot és 3 touchdownt regisztrált 2020-ban. A két játékos hasonlít abban, hogy egyikük sem kelt el a drafton 2019-ben, practice squadban kezdték a karrierjüket a profik között, amelyből Guyton végül 2019-ben, Johnson pedig tavaly került fel a Chargers 53-as keretébe. Mindketten mélységi célpontjai voltak Herbertnek.

Amiért Johnsont jobbnak gondolom az az, hogy precízebben futja az útvonalakat, és jobb kezei vannak, mint a dropokra hajlamos Guytonnak, aki 7 passzt ejtett el tavaly, míg előbbinek nem volt dropja – igaz, hogy kevesebb passz ment felé. Az igazán beszédes statisztika az, hogy 156-os passer ratingje volt Herbertnek, amikor Johnsont vette célba. Joe Lombardi személyében új támadókoordinátora van a csapatnak, és nála minden bizonnyal a play action passzok nagyobb hangsúlyt kapnak majd, ott pedig szükség lesz egy gyors elkapóra -kettejük közül pedig Johnson a megbízhatóbb.

First career TD and it’s a big one! Congrats @_TBJXIII! pic.twitter.com/sxAZiLFwYo

— OSU Cowboy Football (@CowboyFB) October 4, 2020

Las Vegas Raiders

Ki lehet a breakout játékos?

A Raidersnél elvileg bőségesen lehetne válogatni a potenciális breakout játékosok közül, hiszen az elmúlt három drafton összesen 13 játékost választottak ki a top 100-ban. Ekkora drafttőkéből elméletben jelentősen fel lehetne javítani a játékosállományt, azonban nem vagyok meggyőzve arról, hogy Gruden – Mayock páros ezt meg tudta valósítani a gyakorlatban. Minden bizonnyal a Raiders szurkolói leginkább a tavaly első körben választott elkapótól, Henry Ruggs III-től várják azt, hogy szintet lép idén, és a támadóegység meghatározó fegyvere lesz. Nem lenne meglepő, ha sor kerülne erre, én azonban elsődlegesen mégsem őt, hanem a Ruggshoz hasonlóan szintén tavaly draftolt elkapót, Bryan Edwardsot érzem leginkább esélyesnek arra, hogy az első évében nyújtott teljesítményét jelentősen túlszárnyalja idén. Mert hát Ruggs tavaly is észrevetette magát a pályán, 452 yardot és 2 TD-t szerzett, és pusztán a sebessége óvatosságra kényszerítette a védőket, amivel megnyílt a terület Darren Waller, és a tavaly még Las Vegasban játszó Nelson Agholor előtt.

Edwards viszont vele ellentétben mindössze 193 yardra és 1 TD-re volt képes tavaly, ami nem egy acélos teljesítmény egy harmadik körös újonc elkapótól sem. Viszont tudni kell, hogy csak a Combine előtti lábfejsérülése miatt csúszott a harmadik körig. Pusztán a tehetségét nézve akár az első körben is kimehetett volna, mert egy magas, erős felépítésű, jó kezű elkapóról beszélünk, aki több iskolarekordot tart a South Carolina-i egyetemen, ahonnan olyan elkapók kerültek az NFL-be, mint Sterling Sharpe, Alshon Jeffery, Robert Brooks, Sidney Rice vagy Deebo Samuel. A sérülése miatt a felkészülése nem volt megfelelő, pechére a 3. meccsen a Patriots ellen – amikor már úgy tűnt, kezd belejönni – megsérült ismét, ezúttal a bokája. Ezután öt meccset kihagyott, majd később több meccsen pályára lépett, de egyszer sem volt kezdő. A szezon utolsó meccsén, a Broncos ellen azonban megmutatta, mire lehet számítani tőle a továbbiakban, ha a sérülések elkerülik: két elkapásból 51 yardot és egy touchdownt szerzett. Ruggstól és akár még a második számú tight end Foster Moraeu-tól is előrelépést várok, de a legnagyobb teljesítményjavulást álláspontom szerint Bryan Edwardstól látjuk majd – ha egészséges tud maradni.

Will Bryan Edwards emerge as the top WR for the Raiders this season? pic.twitter.com/5Cj9dMa7Pk

— Dynasty Nerds 🤓 (@DynastyNerds) June 10, 2021

Ki lehet még?

A védőjátékosok esetében szintén számítok breakoutra, tekintettel arra, hogy Gus Bradley személyében új védőkoordinátor került a csapathoz. Nem azért, mert Bradley olyan jó DC lenne, Paul Guenther volt olyan rossz. Guentherre jellemző volt, hogy a játékosait nem az erősségüknek megfelelő szerepkörben alkalmazta, és feleslegesen túlbonyolított védelmi rendszert működtetett, amit egyébként lehet, hogy a legjobb eszű védőknek nem okozott volna gondot elsajátítani, de biztosak lehetünk abban, hogy egy Johnathan Abram például nem tartozik ebbe a kategóriába. A Raiders szurkolói szeretnék, hogy a tavalyi első körös választásuk ne legyen bust, és a cornerback Damon Arnette végre mutasson valamit. Ez azonban egyre valószínűtlenebbnek tűnik, különösen annak fényében, hogy állítólag az idei holtszezon során nyújtott teljesítményével nem győzte meg edzőit, és jelen állás szerint nem számolnak vele kezdőként – ez pedig elég nagy negatívum egy tavalyi elsőéves játékos esetében (arról persze nem Arnette tehetett, hogy az első körben választották, miközben a szakértők harmadik körös tehetségként tartották számon).

Prioritás volt idén a pass rush megerősítése, amit tükröz Yannick Ngakoue és Quinton Jefferson leigazolása is. Clelin Ferrell és Maxx Crosby pedig harmadévesek lesznek, és tőlük is várható fejlődés. Mindezekből arra számítok, hogy a Raiders védőfala nagyobb nyomást tud majd helyezni az irányítókra idén, tavaly majdnem ligautolsók voltak ezen a téren. Az eredményesebb pass rush megkönnyítheti a secondary életét is, innen is várom a breakoutot elsősorban, méghozzá Trayvon Mullen részéről. A szezon kezdetén még mindig csak 23 éves cornerback a harmadik évét kezdi meg a profik között, az egyetemen még Trevor Lawrence csapattársa volt, amikor nemzeti bajnok lett a Clemson, a bajnoki döntőben pedig Mullent választották meg a védő MVP-nek. A profik között egyelőre jelentős fejlődést nem láttunk tőle, a második szezonjára inkább a futás ellen javult, coverage-ben továbbra is többször megégették az olyan játékosok, mint Tyreek Hill. Ebben persze ő is hibás volt, mert nem fejlődött eléggé a játékok olvasásában, de nem lehet elmenni amellett, hogy Paul Guenther off man coverage-et játszatott vele, ami számára nem ideális – többek között azért sem, mert a route-okat nem ismeri fel elég jól. Most azonban Gus Bradley kinevezésével megnyílhat számára a lehetőség, hogy végre a számára  megfelelő szerepkörben játsszon, ami pedig a cover-1 / cover-3 press man séma. Hasonló, mint amiben a Clemson Tigersben is játszott, sikeresen.

Denver Broncos

Ki lehet a breakout játékos?

Jerry Jeudy talán nem hozta az a szezont újoncként, amit sokan vártak tőle, de így is 856 yardot és 3 TD-t regisztrált. Nem segítette a gyenge QB játék, továbbá az sem, hogy elsősorban koncentrációs hibák miatt sok passzt – összesen 12-t – ejtett el, ebből többet kulcsszituációkban. Bár a Broncos azóta megszerezte Teddy Bridgewatert, és a verseny közte és Drew Lock között a legjobbat hozhatja ki mindkettőjükből, mégsem garantált az, hogy idén az irányítója jobban fogja segíteni. Viszont az hasznára lehet, hogy Courtland Sutton visszatér, akivel az eltérő játékstílusuknak köszönhetően jól kiegészíthetik majd egymást. A tavaly első körben választott Jeudy az idei OTA-k során a beszámolók szerint kiválóan teljesít, Bridgewaterrel megvan az összhang. Vic Fangio, a Broncos vezetőedzője szerint Jeudy jobban koncentrál, játéka érettebb, de nem csak ő, hanem a csapattársai, és az újságírók is dicsérik. Tim Patrick szerint például Jeudy mindent megtesz azért, hogy nagyszerű játékos váljon belőle, Bryce Callahan az útvonalfutását dicsérte, ami kétségkívül a legnagyobb erőssége, és ennek köszönhetően remekül el tud szakadni a cornerbackektől.

Már újonc évében is annyira jól futotta az útvonalakat, hogy az nem csak az ellenfél védőit, de még Drew Lockot is megtévesztette. A 2020-as draft rendkívül erős volt elkapó poszton. Elég csak olyan játékosokra gondolni mint Justin Jefferson, Brandon Aiyuk, Tee Higgins, Chase Claypool vagy CeeDee Lamb. Jeudy egyelőre nem volt olyan produktív, mint a felsorolt játékosok, de azt gondolom, hogy ez a következő szezonban már máshogy lesz, és Jeudy remek évet fog zárni. A tavalyi draft előtt Jeudyt tartottam a class legjobb elkapójának a képzettsége miatt, úgy gondoltam, hogy olyan skillsetje van, aminek köszönhetően különleges játékos válhat belőle. Ezt továbbra is fenntartom. Persze ehhez az is kell, hogy ne legyen a szezonban 26 felé menő, irányító hibájából sikertelen passz, ami a PFF statisztikái szerint a legtöbb volt az NFL-ben tavaly.

This catch and run by Jerry Jeudy was the longest pass play in the NFL last season #Broncos pic.twitter.com/C3UQlkYSZo

— Denver Broncos 365 (@DailyBroncos) June 25, 2021

Ki lehet még?

A Broncos védelméből ha pass rushról van szó, nem kell bemutatni Von Millert, Bradley Chubbot és talán Shelby Harrist sem. Van viszont egy kevésbé ismert, idén harmadik szezonját kezdő defensive end is a keretben, aki szintén meghatározó lehet az irányítók siettetésében, őt úgy hívják, hogy Dre’Mont Jones. Jones tavaly lett kezdő Jurrell Casey sérülése után, és a játékában észrevehető volt a fejlődés az újoncévéhez képest. 8 meccsen kezdett tavaly, 6,5 sacket szerzett, összesen 30 alkalommal helyezett nyomást az ellenfél QB-ira.

A harmadéves defensive end megfogalmazta célját az OTA-k során adott interjújában, amely szerint minimum 10 sacket vár magától idén, ami egy 3-4-es DE esetében megsüvegelendő teljesítmény lenne, ami a pass rusht illeti. A futás ellen is jobban teljesített tavaly, mint újonc évében, azonban továbbra is ez volt a gyenge pontja. Ezen kell javítania Jonesnak, ha a jövőben is a kezdőben akar maradni, egyébként megvan az ereje, és az atletikussága ahhoz, hogy további fejlődés esetén meghatározó játékosa legyen a Broncos védelmének.

[/ppp_patron_only]