Junior Seau – A tasmán ördög

Junior Seau egy kis samoai szigetről származik, mégis hatalmasat robbantott az NFL világában. Mindössze egy egyetemi szezon után már vitték is a profik közé, megreformálta a posztját és egészen új utat mutatott a jövő linebackerei számára. Igazi példakép volt sokaknak és 20 lejátszott évéből 12-ben Pro Bowlra nevezték, kilencszer volt All-Pro. A sikeres karriernek ugyanakkor ára volt: eltitkolt agyrázkódásai és súlyos agykárosodása miatt maga vetett véget az életének.

Seau 1969. január 19-én született, ötödik gyermekként a családba. Egy nagyon kicsi lakásban éltek a szüleivel és testvéreivel, Amerikai Szamoán. Ez egy kis sziget, amely az Egyesült Államok alá tartozik, de annak nem része. Öt kis sziget alkotja és azon a részen, ahol Seau és családja élt, mindössze 500 másik ember lakott. Junior 5 éves volt, amikor San Diegóba költöztek, és csak ekkor kezdett el angolul tanulni, egészen addig szamoai volt a nyelve.

A középiskolában igazi sztár volt. Kosárlabdázott, a futócsapat legkiemelkedőbb tagja volt és természetesen a foci is nagyon jól ment neki. Tight endet játszott támadók között, és linebackert a védelemben, vagyis a labda mindkét oldalán megcsillogtathatta tehetségét. Ezt rengetegen észre is vették és Avocado Offensive MVP of the Year elismerésre is jelölték, amikor csapatával bejutottak a San Diego 2A bajnokság rájátszásába. Sok egyetem ajánlott a fiatal tehetségnek ösztöndíjat, végül pedig a University of Southern California mellett döntött.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Nem éppen úgy indultak a dolgok az egyetemen, ahogy remélte, mivel az első évében nem játszott egy percet sem. Ennek oka a kevés SAT pontja (amely egy gimnáziumi években letett vizsga, mely alapján mindenki kap egy pontszámot) volt, mely egy kicsivel kevesebb volt az újoncoktól elvártnál. Ez ösztönözte, hogy keményen eddzen és tanuljon, és addig-addig tolta magát, míg mindenki mást lenyomott az edzéseken.

Második évében sem sikerült bizonyítani, mivel megsérült a bokája. A felépülése hónapokig tartott, ezért második évét is a padon ülve töltötte. Mindezek után csereként kezdte az évet, azonban a sors megszánta őt és mindkét kezdő lesérült a csapatban, így előtte állt a pálya, hogy végre bizonyíthasson. Annyira jól sikerült neki egyetlen egyetemi éve, hogy All American Honort és Pac-10 Defensive Player of the Year elismerést kapott, valamint úgy döntött, elég volt a USC-n és benevezett az NFL Draftra.

Tasmán ördög

Seau az 1990-es draft első körének ötödik helyén kelt el, a San Diego Chargers csapott le rá. Hozta a teljesítményt, amit korábban nem volt lehetősége megmutatni, és elképesztően szerepelt első profi szezonjában. A Chargersnél összesen 13 emlékezetes évet játszott, és temperamentuma miatt kapta a Tasmán ördög becenevet – a rajzfilm figura után.

A pályán óriásit alakított linebackerként. Csapatársai szerint az egyik legjobb védő volt, aki valaha a profik közé került, magatartása és munkamorálja sokakat ösztönzött és igazi példaképpé vált.

“Az intenzitása és a szenvedélye kiemelkedett, amikor csak a pályára lépett. Mindenki tudta, hogy halálosan komolyan veszi a játékot még akkor is, mikor egy-egy interception vagy sack után felugrott és a levegőbe boxolt örömében. Szerintem ez az, ami megkülönböztette másoktól – a rendkívül atletikus mozgása és ereje mellett. A játék iránti szenvedélye megnyilvánult a pályán minden egyes vasárnap”

– nyilatkozta Lofa Tatupu, aki kisgyerekként felnézett Seaura és a nyomdokaiba lépve az USC-n tanult és focizott linebackerként.

Amikor elindult egy play, csak a labda számított. Olyan gyorsan és hirtelen söpörte el a támadókat, hogy gyakran észre sem vették, ki vitte őket földre. Ha kellett 3-4 emberen is átgázolt egy sackért vagy tackle-ért. Nem ismerte a lehetetlent és ez volt sikerének talán legnagyobb titka, nem véletlenül lett már harmadik szezonjában és év legjobb védője.

1994-ben a csapat 11-5-ös mérleggel jutott a rájátszásba és Seau karrierje legjobb formáját nyújtotta. Vezette a Chargerst a legtöbb szerzett tackle-ökben 155-tel, emellett pedig 5,5 sacket és 3 fumble-t is fel tudott mutatni. A csapat bejutott a Super Bowlba, amit a San Francisco 49ers ellen készültek megvívni. Seau számára mégis a Pittsburgh Steelers elleni AFC döntő maradt emlékezetes. Néhány héttel korábban ugyanis becsípődött egy ideg a nyakánál, aminek hatására a bal kezét alig tudta használni. Természetesen ez nem ültethette őt a kispadra.

“Sosem láttam őt ennél jobban játszani. Láttam már őt több tacklet szerezni, de nem láttam még ekkora playeket véghez vinni. Mindenhol ott volt a pályán. Nagyon jó érzés volt ma Junior Seau mellett játszani”

– mondta Stanley Richards, a Chargers egykori safety-je.

A linebackernek a Super Bowlon is egész jó meccse volt, 11 tackle és 1 sack került a neve mellé, azonban a klub csúnyán alul maradt a 49ersszel szemben – 49-26-ra veszítette el a San Diego a döntőt, így Seau nem húzhatott gyűrűt az ujjára. Ezt követően hiábba jöttek az egyéni elismerések, a csapat már nem tudott a Super Bowl közelébe jutni. Aztán ahogy az lenni szokott, előbb-utóbb ő is elkezdett kiöregedni, jöttek a sérülések, és már nem teljesített olyan jól, mint fiatal korában.

Seau 2002-ben töltötte az utolsó évét a Chargersnél, majd a klub úgy döntött, elcseréli a veterán linebackert, aki így a Miami Dolphinshoz került.

A szandálos veterán

Sok olyan játékos van, aki divatikonnak számít, ott van Cam Newton a mókás szettjeivel vagy Vince Wilfork a cowboy csizmával és a kantáros farmerrel. Seau mellett azonban ők is elbújhatnak: az első dolphinsos edzésre egy fekete, otromba szandálban jelent meg, mindezt piros nyakkendővel és kék csíkos öltönnyel párosítva.

“Azért van rajtam szandál, mert a lábujjaim ki vannak készülve. Talán ezért dobtak ki engem San Diegoból. Sosem követtem a dress code-ot”

– mondta Seau mosolyogva.

Seau mindössze három évet játszott Miamiban, és remekül ment neki a játék, csak dicsérni lehetett a pályán. Azonban egy szezont sem tudott sérülések nélkül lejátszani, először mellizom szakadás miatt hagyott ki fél szezont, majd a rá következő évben Achilles-ín szakadása lett. Hiába akarta tehát a legjobbját hozni a pályán, nem tudott kibontakozni a sérülések miatt.

2006 augusztusában Seau bejelentette, hogy visszavonul. Ez érthető is volt a sok sérülés után, azonban nem egészen négy nap múlva visszatért, és a New England Patriotsnál kapott új lehetőséget, ahol visszatért korábbi formájához és tagja volt a legendás 2007-es Patriotsnak.

A veterán védő újra lehetőséget kapott hogy a rájátszásban bizonyítson, sőt a Super Bowlba is bejutott. És ahogyan azt már tudjuk, nagy buktával ért véget a tökéletes szezon az Eli Manning vezette New York Giants ellen. A remek év eltelt, és bár Seau visszatért még kétszer a csapathoz, összesen 11 meccsen tudott csak pályára lépni, majd a 2009-es idény után visszavonult.

A tragédia és annak kezdete

2010 októberében Seau nagyjából két órát ült börtönben, miután a lakásában történt kapcsolati erőszak miatt rendőrséget hívtak. Amikor odaértek, csak az ex-játékos élettársa volt a lakásban, akit könnyebb sérülésekkel találtak. Ő mondta el a hatóságoknak, hogy hatalmas vita zajlott le közte és Seau között, ebből hallották a szomszédok a javát, de arról semmit sem mondott, honnan szerezte az enyhe sérüléseit.

Seau eközben elment lehiggadni és autóba ült. Felhívta barátnőjét, és beszélt a rendőrséggel is mielőtt hazament volna. Ekkor vitték el a rendőrök a börtönbe kapcsolaton belüli erőszak vádjával, de nagyjából két óra múlva haza is engedték. Az egykori védő ismét autóba ült, és vezetni kezdett, azonban a 101-es főútvonal egy pontján, ahol nem volt szalagkorlát, lehajtott az autójával egy 8-9 méteres szirtről, miután elaludt a volán mögött. A játékos néhány sérüléssel megúszta a balesetet.

Már ekkor sejteni lehetet, hogy valami nincs rendben, majd 2012 május másodikán jött a tragédia: a 43 évesen Junior Seau öngyilkos lett. Barátnője talált rá oceanside-i otthonukban, ahol a volt játékos mellkason lőtte magát. Semmi mást nem hagyott, csak egy dalszöveget a konyhában, mely egy emberről szól, aki mélységesen megbánta, hogy mivé vált.

A védőnek karrierje során több agyrázkódása is volt, de sosem hagyta ott a pályát emiatt és az orvosai sem mondták neki, hogy pihenjen az agyrázkódások után. Hosszú évek óta szedett gyógyszert a fájdalmaira, illetve altatózta magát, mert súlyos álmatlanságban szenvedett. Az agyát a családja kutatás céljára ajánlotta és kiderült, hogy bizony CTE-ben szenvedett.

A védő tiszteletére a Los Angeles Chargers visszavonultatta a mezszámát. Karrierje során összesen 1,849 tackle-t és 56,5 sacket osztott ki, és olyan örökséget hagyott maga után, ami a mai napig sokat számít a profi futball világában.

[/ppp_patron_only]