Dr. Jones és a Kalóz Öböl örök ifjúság forrása

Dr. Jones, a híres régészprofesszor visszatért, és ezúttal a Kalóz Öbölbe látogatott, hogy megtalálja az örök ifjúság forrását. A legenda szerint ki a forrás vizéből iszik, soha nem öregszik meg, és erősebb lesz mint előtte bármikor. A legenda azonban arról is szól, hogy a forrást egy több ezer éves harcos őrzi, ki maga is ivott a forrásból. Hogy dr. Jones megszerezhesse a forrást, ki kell állnia eme számos Super Bowlt megjárt harcos próbatételeit.

New York Giants @ Tampa Bay Buccaneers 10 – 30

Az előző két meccsen a Buccaneers gyengén játszott, és Brady több labdát is eladott. Ez feldühítette őt, és ez azt eredményezte, hogy a legnagyobb mumus ellen az első 10 passzából mind pontos volt. Ennek köszönhetően 10 pontot szerzett a Bucs az első két drive-ból, viszont a harmadik drive-ban érkezett egy INT. Brady egy screen passzt dobott Evansnek, aki azonban nem tudta megszelídíteni a labdát, és a felpattanó játékszert Adoree’ Jackson halászta le.

Ez a pick azt eredményezte, hogy a Giants az ellenfél 5 yardosáról indíthatta a támadást, ami TD-vel zárult. Ráadásul nem is akármilyen TD-vel. A vendéggárda egy trükkhöz folyamodott, és Jones a falember Andrew Thomast vette célba a célterületen belül. A passz kicsit magas volt, de Thomas felugorva el tudta kapni a labdát, megszerezve így a meccs leglátványosabb TD-jét. Az eredmény ekkor 10-10 volt, és ekkor még azt lehetett hinni egy szoros meccs lesz ebből az összecsapásból.

Nem így lett, noha megvolt erre az esély. Az első félidőben Ronald Jones révén a Bucs újabb TD-t szerzett, de a Giants indíthatta az első támadást a következő játékrészben. Ez a drive jól is haladt, de a Buccaneers 25-re érve 4&1-re kényszerült a csapat. Joe Judge itt logikusan úgy döntött, hogy nekimegy, Jones passza azonban pontatlan volt, így az egyenlítés elmaradt.

A hazai csapat kihasználta ezt a lehetőséget, és végigment a pályán, majd egy Brady-Evans összjátékkal újabb TD-t szerzett. Ezzel a pontszerzéssel Evan a Buccaneers történelmének legtöbb TD-jét szerző játékosa lett, megelőzvén Mike Alstottot. 24-10-nél már kevés esély mutatkozott egy szoros végjátékra, és Daniel Jones érthetetlen INT-je után végleg eldőlt minden kérdés. A Giants irányítója nyomás alá került, és pánikolva elhajította a labdát, egyenest Steve McLendon kezébe. A 140 kilós DT-t annyira meglepte ez a passz, hogy majdnem el is ejtette, de végül sikerült megszelídítenie a labdát. Az INT után a Buccaneers újabb pontokat szerzett, és az utolsó negyed már garbage time-ban zajlott le.

Az elmúlt két hét gyenge játéka után a Buccaneers visszatalált a győztes útra, és ha nem is volt minden hibátlan, de viszonylag magabiztosan behúzta ezt a meccset. Brady statisztikája az INT-et leszámítva (ami nem rajta múlott) hibátlan (30/46 301 yard 2 TD, illetve volt egy váratlan 10 yardos futása is), a Giants védők nem tudtak semmit tenni ellene. Ebben az is közrejátszott, hogy a támadófal kitűnően megvédte, egész meccsen talán háromszor volt siettetve. A 46 dropbackből.

A Giants támadóiról már nem mondható el sok pozitívum. Leszámítva az ölükbe hullott TD-t, mindössze egy értékelhető drive-ot tudtak csak felmutatni, a legelsőt, ami egy előre felrajzolt támadás volt. A meccsen egyszer sem tudtak alkalmazkodni az ellenfél védelméhez, és a nagy játékok teljes hiánya jellemezte a támadósort. Daniel Jones 38 passzából 23 volt sikeres, de mindössze 167 yardot ért el, és kétszer is eladta a labdát. A Giantsnek ráadásul nem volt olyan játékosa, aki 40 yardnál többet szerzett volna. Kadarius Toney-nak is 12 célbavétel kellett ahhoz, hogy ez a 40 yard összejöjjön. Ilyen gameplannel nem lehet nyerni a címvédő ellen.

A Buccaneers ezzel a meccsel visszatalált a győztes útra, és üldözheti az NFC kiemeltjeit. A Giants pedig végleg lemondhat a rájátszásról, 3-7 után ehhez már egy csodára lenne szükség, ami ilyen játékkal biztosan nem fog megérkezni.