Összefoglaló
Megvan az ötödik
Egy statisztikailag nagyon vicces, a mutatott játék és színvonal alapján közepes meccset láttunk csütörtök este. A Patriots egy remeklő védelemmel és egy stabil támadósorral érkezett Atlantába, míg a Falcons biztosította a humort, így a vendégek nagyon simán szerezték meg sorozatban az ötödik győzelmüket.
Ilyenkor általában egy rövid meccsösszefoglalóval szoktam kezdeni, hogy kicsit kontextusba helyezzem a találkozót és így felfrissítve az éjszakázástól megfáradt emlékeket (vagy képbe hozva azokat, akik nem látták a találkozót) levonjam a mérkőzés tanulságait. Sajnos nem tudtam dönteni, hogy a Falcons részéről melyik punt vagy turnover volt az különösen jelentős, úgymond game-changing mozzanat, ami végül eldöntötte a meccset, így a rövid összefoglaló ezúttal annyi lesz:
A Patriots védelme agyon dominálta az Atlantát, ami mindössze háromszor lépte át a félpályát egy kihagyott mezőnygólért, egy turnover on downsért és egy INT-ért, miközben a Patriots offense konzervatív játékkal, de végtelenszer támadva 16 pontos előnyt épített ki öt perccel a meccs vége előtt. Erre a Falcons azzal reagált, hogy egymás után három irányítója is interceptiont dobott (köztük egy pick-sixszel), ezzel egyébként négyre növelve a negyedik negyedes INT-k számát.
Ezek alapján be kell látni, hogy túl sok messzemenő következtetést nem igazán lehet levonni, de azért nézzük meg, mit tanulhattunk ebből a találkozóból.
- Kezd ismét jól kinézni a New England-i védelem
Az elmúlt hetekben nagyon jól muzsikál a defense és most is brutálisan teljesített. Matt Ryanen folyamatosan nyomás volt, ami négy sackben csúcsosodott ki. Ebből kettőt Kyle Van Noy szerzett, akit úgy tűnik, csak Belichick tud használni, de ki kell emelni Matt Judont, aki a csapat egyik legjobb tavaszi igazolása volt. Emellett jöttek a negatív yardos szerelések is, a Falcons mindössze 40 yardot tett meg a földön. Természetesen a coverage is kiváló volt, összesen négy labdát halásztak a védők a Falcons irányítóitól, amiből az egyiket vissza is hordták TD-re, mindent összevetve pedig 200 yard alatt sikerült tartani az atlantai támadósort.
- Komédiába illő Falcons offense
A hazai csapat az első félidőben mindössze egyszer, és utána is csak kétszer lépte át a félpályát. Az első alkalommal Matt Ryan benyelt egy 13 yardos sacket 3&1-nél, ami miatt a csapat egy 45 yardos mezőnygólt rúghatott. Ekkor sikerült a speciális egységnek összehoznia egy 5 yardos büntetést, az 50 yardos kísérlet pedig kimaradt. A második alkalommal nem sikerült megtenni 20 centit két futókísérletből és turnover on downs lett a vége, majd Matt Ryan nemes egyszerűséggel eladta a labdát. És akkor még nem említettem a folyamatosan összeomló támadófalat vagy az unalmas playhívásokat vagy azt a tényt, hogy a negyedik negyedben Ryan kétszer, míg Josh Rosen és Feleipe Franks egyszer-egyszer eladta a labdát.
Persze nem egyszerű, ha egy újonc tight end a legjobb támadód, akire ráadásul külön figyel az ellenfél, de az elég egyértelmű, hogy rendszer szinten Arthur Smith nem egy Shanahan vagy McVay. Ha lesz minőség ebben a támadósorban, akkor képes lesz a playmakerei kezébe juttatni a labdát és kihozni belőlük a maximumot, de Russell Gage, Olamide Zaccheaus vagy Tajae Sharpe szintű játékosokból ő nem fog látványos, kreatív offense-t csinálni.
- Mac Jones nagyon rendben van
Volt ugyan egy interceptionje, amikor kicsit kapkodott és nem állt bele rendesen a dobásba, de ezt leszámítva nagyon stabilan hozta a kötelezőt. 26 passzából 22 jó volt 207 yardért és egy TD-ért, ráadásul kilenc társának is kiosztott sikeres passzt. Persze tény, hogy nem dobálta a mély labdákat, de nem is ez volt a játék – ami fel volt rajzolva, azt végre is hajtotta. Nem feltétlenül látványos, jelenleg nem is volt túl hatékony, de a csúnya győzelem is győzelem – ha a komolyabb ellenfelek ellen jönnek a nagy játékok és a kreatívabb playbook, akkor ezzel nincs semmi baj.
De hogy valami negatívat is mondjak: a speciális egység munkája borzalmas volt ma, legalábbis ami a visszahordásokat illeti. Rengeteg ígéretes mezőnypozíció ment a kukába rengeteg holding és illegal block miatt, ami kifejezetten szokatlan New Englandben. Ellenben Nick Folk hatból öt rúgását belőtte (egy extrát hagyott ki, de volt egy 53 yardos mezőnygólja), illetve Jake Bailey is jól puntolt (négyből három punt ért földöt a 20 yardoson belül és volt egy 60 yardos rúgása is).
- Ez a Falcons nem jó
Ezzel nem mondtam túl sokat, de azok után, hogy két fordulóval ezelőtt Matt Ryanék még rájátszást érő helyen voltak, ezt ki kellett mondani. Persze lehetne ez jobb is, ha Calvin Ridley-nek nem lennének mentálhigiéniai gondjai vagy nem sérült volna meg Cordarrelle Patterson, de összességében egyszerűen nincs elég tehetség a keretben, és Ryan is két véglet között ingázik. Ide nagyon sok tehetséget kell hozni, hogy tényleg potens csapat legyen a Falcons.
- Ez a Patriots jó
Bill Belichick nem veszítette el a mágiáját. A Patriots az elmúlt öt mérkőzését megnyerte, de az elmúlt nyolc meccséből is hatot, ráadásul a Bucs elleni vereség egy utolsó másodperces mezőnygólon múlt, a Cowboys pedig csak a hosszabbításban tudott nyerni. Eközben a védelem is egyre jobban teljesít, az utolsó három meccsen összesen 13 pontot engedett, és bár az offense nem elit, de képes korrekt teljesítményre és idén már többször láttuk, hogy szükség esetén a nagy játékok is jönnek. 7-4-gyel áll most a gárda, játszik még a Coltsszal, a Jaguarsszal és a Dolphinsszal (így utólag kicsit vicces az első heti, Miami elleni 17-16-os vereség), vagyis a pozitív mérleg szinte garantált, de a Titans sem verhetetlen. Emellett lesz két Bills elleni csörte is, így a csapatnak abszolút a saját kezében van a sorsa, a csoportgyőzelem is reális célkitűzés.