Minden ami NFL
A 2021-es piac legnagyobb melléfogásai
Minden év úgy kezdődik a csapatoknál, hogy “ez most a mi évünk lesz”. Aztán a valóság persze közbeszól, de tavasszal még mindenki tervez és próbálja a lehető legerősebb keretet összerakni. Röpködnek a dollármilliók és tízmilliók, de a pénz nem mindig elég a sikerhez. Összegyűjtöttük a 2021-es piac legnagyobb melléfogásait.
Nagyon, nagyon sok rossz igazolás volt, de ez valahol természetes (pláne a 4-10 millió dolláros kategóriában). Persze nem mindig a játékos a hibás, esetenként a balszerencse vagy az edzői gárda is felelős, illetve az is benne van a pakliban, hogy az aktuális GM nézte nagyon be a dolgot. Nézzük, idén melyik az a 10 játékos, aki ár/érték arányban a legnagyobb csalódást okozta.
10. Jacksonville Jaguars: Cam Robinson, OT, 1 év, $13,75M
Már a kezdetek kezdetén tudni lehetett, hogy Cam Robinson nem fogja megszolgálni az árát. Ez nem az ő hibája, nyilván nem utasít vissza egy az értékénél sokkal többet ígérő franchise taget, ráadásul önmagához képest még így is jól teljesített, csak épp ez nem ér 13,75 millió dollárt.
A korábbi második körös falember mindössze egyetlen sacket engedett, de emellett 30-szor generáltak nyomást mellette, illetve futáshoz sem blokkolt jól. Legjobb esetben is top 30-as teljesítményt nyújtott a posztját, ami egy közepesnek felel meg, a PFF-nél speciel a 41. legjobb volt az offensive tackle-ök között. 5-6 millióval keres többet, mint amennyit a játéka alapján érdemelne, ami egy hosszú távú szerződés esetén – már amennyiben fejlődés jeleit mutatja – nem is lenne annyira nagyon rossz, de ez így nem volt egy jó biznisz (ahogy Marvin Jones vagy Jamal Agnew leigazolása sem).
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
9. New England Patriots: Nelson Agholor, WR, 2 év, $22M
Bill Belichick nem viccelt, kis túlzással egy teljes kezdőt igazolt, de a nagy számok törvénye alapján várható volt, hogy nem minden húzás jött be. Ezek közül az egyik Nelson Agholor, akiről már tavasszal tudtuk, hogy jó eséllyel fel fog sülni, és ez a nem túl merész jóslat be is jött.
Az Eagles korábbi első köröse soha nem volt egy jó játékos, de néha kijött neki a lépés. Ilyen volt a 2017-es idénye, és ilyen volt a 2020-as is, mikor átlag 900 yardot és nyolc TD-t jegyzett. Idén 450 yardnál és három TD-nél jár, a csapat messze legjobban kereső elkapójaként csak N’Keal Harrynél mutat jobb játékot, Jakobi Meyers és Kendrick Bourne köröket ver rá. Néha még a kezdőbe sem fért be és egyetlen pozitívum vele kapcsolatban, hogy legalább a dropokat kinőtte. Ezzel együtt ez egy WR3 szint és 5-6 millió dollárnál nem ér többet.
8. Denver Broncos: Kyle Fuller, CB, 1 év, $9,5M
Amikor a Bears kivágta Fullert, senki sem értette igazán, miért egy fontos poszton lévő top játékoson spórolt a gárda. Amikor a Broncos leigazolta, akkor sokan már a No Fly Zone 2-t látták maguk előtt Fullerrel, Surtainnel, Darbyval és Callahannel – van olyan csoport, ahol nincs négy ilyen szintű corner, legalábbis papíron. Mint kiderült, a minőség valahol karanténban maradt.
Fuller kezdőként lépett pályára az első öt meccsen, majd olyan rossz volt, hogy a pályára sem engedték, hiába volt egészséges. A hatodik héttől kezdve csak háromszor kezdett és azt is csak a sérülések miatt és sok köszönet nem volt belőle: 61,1 százalékos pontossággal és 14,7 yardos átlaggal engedett 484 yardot és négy TD-t nulla INT mellett. Nettó kidobott pénz.
7. Miami Dolphins: Will Fuller, 1 év, $10,6M
4 elkapás, 26 yard, nulla TD. Azaz 2,65 millió dollár elkapásonként, 407 ezer dollár yardonként és a hatpontosokra nem is értelmezhető ez az arányosítás. Ebben persze benne van az is, hogy eltiltása és sérülései is voltak, de egy egyéves szerződésnél ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, főleg hogy az eltiltásáról tudtunk és a kórtörténete alapján a sérülései is kiszámíthatóak voltak.
A Texansban elit mélységi célpontnak számító Fuller idén csak két meccsen lépett pályára, akkor sem játszott jól, bejött vele kapcsolatban a lehető legrosszabb forgatókönyv. Persze az is megér egy misét, hogy miért akart a Dolphins egy ilyen típusú elkapót Tua mellé, aki szinte soha nem dob hosszút – minden centért kár.
6. New England Patriots: Jonnu Smith, TE, 4 év, $50M
Hunter Henry remek fogás volt, de Jonnu Smith mellément. Eleve túlzásnak tűnt két nettó top 2-es fizetésű tight end a rosterre, mert azért egyikük sincs Hernandez vagy Gronkowski szintjén, de Smith esetében már ott tartanak a Patriotsnál, hogy azt sem tudják, mi legyen vele.
Henry hasznos a passzjátékban és elég jól blokkol futáshoz, és bár Smith-től is ezt kérik, neki valahogyan egyik sem megy. Mondjuk a futásblokkolás nem olyan meglepő, soha nem is volt jó benne és eleve neki kellett volna az új Hernandeznek lennie a pályán. Viszont nagyon nem érzik egymást Mac Jonesszal, a 27 elkapásból jegyzett 274 yard és egy TD nemhogy évi 12,5 millió dollárt, de még 4 milliót se nagyon ér.
5. Chicago Bears: Andy Dalton, QB, 1 év, $10M
Andy Dalton még akkor igazolt a Bearshez, amikor a csapat nem tudta, hogy tud-e szerezni magának franchise irányítót. Ezt akár enyhítő körülményként is felfoghatnánk, de egyáltalán nem az, mégpedig két okból. Az egyik, hogy a Daltonnál semmivel sem rosszabb Nick Foles ott volt a rosteren kivághatatlanul úgy, hogy még jövőre is lesz közel 4 millió dollárnyi halott pénz utána. A másik, hogy még ha nem is bíznak Folesban, abszolút semmi nem indokolta azt, hogy Dalton kapjon egy effektíve teljesen garantált 10 millió dolláros szerződést.
A Bengals korábbi franchise irányítója idén mindössze hat meccsen játszott, ezeken 1017 yardot, hat TD-t és hat INT-t passzolt. A 2021-es piac legfölöslegesebb igazolása és ezen az sem segít, ha a héten minden szakmai érvet nélkülözve megint ő kezd Foles helyett (Fields sérült). A tizedét se nagyon éri annak a pénznek, amivel gazdagabb lett.
4. Seattle Seahawks: Jamal Adams, S, 4 év, $70M
Ez az egész Adams-sztori egy óriási katasztrófa és ha most cserélt volna gazdát a két első kör, akkor egyértelműen ez lett volna az első helyen. Így még a dobogó sem jött össze, de ez nem a safetyn vagy a csapaton múlott.
Adams két éve van Seattle-ben és ez idő alatt még csak meg sem tudta közelíteni a korábbi All-Pro teljesítményét. Ebben egyrészt szerepe van a Seahawks védelmének, ami nem nagyon fekszik neki és nem is tudják kihasználni az erősségeit. 2020-ban még csak a pass rush ment neki, bár az nagyon, idén már a futás ellen is alakult a dolog, bár cserébe a csapat alig küldte blitzelni, ami minimum fura. Coverage-ben viszont még mindig szörnyű és nem azért kap egy DB évi 17,5 milliót, hogy passzjáték ellen használhatatlan legyen. Talán majd a harmadik szezonjában végre összeáll minden, mert ilyen teljesítményt 5-6 milliós safetyk is képesek nyújtani.
3. Chicago Bears: Allen Robinson, WR, 1 év, $18M
Kyle Fuller mellett ez a második olyan eset, amikor a csapat szinte egyáltalán nem hibáztatható. Botorság lett volna elengedni a liga egyik legjobb elkapóját, a 18 milliós fizetés szinte még barátinak is tűnt, a franchise tag teljesen korrekt döntés volt. Azzal viszont senki sem számolt, hogy Robinson ennyire rossz lesz.
A Jaguars korábbi második körös elkapója idén vagy sérült/covidos volt, vagy egyszerűen borzalmas. 10 meccsen lépett pályára, mindegyiken kezdő volt, de egyáltalán nem tudott szeparálódni, a felé szálló labdáknak csak az 57,1 százalékából lett elkapás, mindössze 353 yardja és egy TD-je van. Emellett szereztek már három INT-t róla és 59,6-os passer ratinggel veszik célba a Bears irányítói, ami karrierje legrosszabbja. Ez WR3 teljesítménynek is gyenge, ez még 4-5 millió dollárt se nagyon érne.
2. New York Giants: Kenny Golladay, WR, 4 év, $72M
Hasonló a helyzet, mint Kyle Fullerrel és Robinsonnal – mi történt? Golladay elit fizetést harcolt ki magának és a teljesítménye alapján abszolút meg is érdemelte, legalábbis mi így gondoltuk. Aztán szép lassan kiderült, hogy ebből az évi 18 millió dollárból nagyjából 14 milliót Matt Staffordnak köszönhet, mert nélküle egy nulla ez a produktum.
Persze Daniel Jones vagy Mike Glennon nyilván nem egy Stafford szint, de ez még nem indokolja egy 18 millió dolláros elkapótól, hogy 12 meccsen csak 499 yardot szerezzen TD nélkül. Soha életében nem volt ilyen rossz az útvonalanként szerzett yardátlaga (1,32), az abszolút erősségének számító 50/50-es labdáknál is csak 48,3 százalékban sikeres, miközben a detroiti átlaga az ezt megelőző két évben közel 70 százalékos volt. Emiatt is szereztek róla már öt INT-t, és míg Staffordnak soha nem volt 98,6-osnál rosszabb a passer ratingje, ha Golladayt vette célba, most csak 55,2-es ratingjük van a Giants QB-knak, ha célba veszik. Ez a igazolás kegyetlenül mellé ment.
1. Tennessee Titans: Bud Dupree, Edge, 5 év, $82,5M
Mindenki, de tényleg mindenki tudta a Titans döntéshozóin kívül, hogy ez nem lesz jó. Őket nem érdekelte, hogy a korábbi első körösnek hat év alatt egyetlen átlagon felüli szezonja volt és az is csak azért, mert a Steelers elit védőfalában volt négy nála jobb játékos, így szinte vörös szőnyeget terítettek elé az irányítóhoz. Most lehet vakarni a fejeket.
A pass rusher idén sérülések miatt csak kilenc meccsen játszott, azokon összesen 16 nyomást és hat sacket generált, ami arányosítva is kritikán aluli, de cserébe futás ellen is teljesen használhatatlan. A snapek legalább 20 százalékán pályán lévők között a 112. legjobb teljesítményt nyújtotta a posztján a PFF értékelése szerint, mindezt évi 16,5 millióért. Ebből 15,5 túlfizetés.
[/ppp_patron_only]