Minden ami NFL

Rookie álomcsapat 2021

Published on

Egy év nem feltétlenül elég arra az NFL-ben, hogy kijelentsük egy újonc játékosról, hogy bevált vagy sem. A 2021-es classban azonban úgy tűnik sok ígéretes tehetséget talált a liga és első ránézésre hosszú távon is meghatározó játékosokkal lettünk gazdagabbak.

Irányítók

Kezdő: Mac Jones (NE), csere: Davis Mills (HOU)

Sok poszton igazolódott a papírforma és a legmagasabban kiválasztott játékosok kerültek fel erre a listára. Az irányító poszt azonban kivétel. Mind a generációs tehetség Trevor Lawrence, mind a hatalmas hype-pal 1/2-ig felkapaszkodó Zach Wilson hiába játszotta végig a szezont, összességében csalódást keltő volt a produkciójuk. Aki pontosan végrehajtotta azt, amit vártunk tőle, az Mac Jones. A Patriots újonc irányítójáról tudható volt, hogy keveset rizikózik, ellenben nagyon pontos és kiegyensúlyozott játékra képes. Ezzel pedig remekül illeszkedett a New England futásorientált támadósorába. Egyedül több TD-t osztott ki mint a Lawrence – Wilson duó összesen és bár akadtak neki is interceptionjei, neki is köszönhető, hogy ő lett az egyetlen újonc irányító az idei classból, akivel playoffba jutott a csapata. Hiába lett nála korábban kiválasztva a fenti játékosokon túl Trey Lance és Justin Fields is, a kevés játéklehetőség és a nem túl meggyőző játékuk miatt teljesen egyértelmű volt Jones helye.

A cserepadra azért választottam a Houston irányítóját, mert bár ő se volt kezdő egész szezonban, összességében az előzetes várakozásokhoz képest ő a másik újonc, akitől többet kaptunk első szezonjában, mint gondoltuk. Egy év múlva csodálkoznék, ha ugyanez a két irányító alkotná a listát, de újoncként nekem ők nyújtották a legjobb teljesítményt.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Futók

Kezdő: Najee Harris (PIT), csere: Javonte Williams (DEN)

Tudtuk, hogy a Steelers azért választja ki Najeet az első körben, mert kiemelt szerepet szán neki a támadósorban, ez pedig tökéletesen be is igazolódott. Harris pontosan 1,200 yardot futott a szezonban úgy, hogy senki másnak nincs 100 yardja sem a Steelersben. Ezzel a teljesítménnyel azonban ligaszinten is előkelő helyen van. A 4. legtöbbet szorgoskodta össze, de ami még kiemelkedőbb, hogy a legtöbb elkapást ő regisztrálta az egész ligában a futók közül és yardban is a 3. lett. Az első helye megkérdőjelezhetetlen, de mögötte már elég nagy volt a tülekedés.

Michael Carter és Elijah Mitchell előtt egy hajszállal nyert a denveriek játékosa. Mindez annak fényében szép teljesítmény, hogy egész évben osztoznia kellett a snapeken házon belül, míg Mitchell és Carter is inkább első számú backként volt használva amikor épp egészségesek voltak. Sajnos nem voltak azok egész szezonban.

Elkapók

Kezdők: Ja’Marr Chase (CIN), DeVonta Smith (PHI), Jaylen Waddle (MIA), csere: Amon-Ra St. Brown (DET)

Unalmas, de teljesen egyértelmű az elkapó lista. A draft pillanatában is tudtuk, hogy három egészen kiemelkedő tehetséget hozott a 2021-es class, ami azonban az elmúlt évekhez képest meglepetés, hogy ez a három játékos ténylegesen ki is emelkedett a szezonban. Mindannyian a legjobb célpontokká léptek elő a csapatukban és vezették a házi ranglistákat. Chase egészen a rookie elkapott yard rekord döntögetéséig jutott, az új csúcs 1455, ami mellett az elért 13 touchdownja is a 3. legjobb lett a ligában. Az külön jól néz ki, hogy a pályára is fel lehetne küldeni így ezt a hármast, hiszen Waddle a slotban, a Chase – Smith duó pedig a szélen játszott nagyrészt. Sokáig az ő jelenlétüket úgy érzem nem kell indokolni. Waddle volt az egyetlen igazán veszélyes játékos egész évben a Dolphins csapatában, Smith pedig tökéletesen cáfolja a kétkedőket, akik aggódtak, hogy a termete miatt nem tud domináns lenni majd az NFL-ben.

A padra az év második felére berobbanó Amon-Ra St. Brown került. Ez azzal indokolható, hogy a vetélytársai Elijah Moore vagy Kadarius Toney sérülés miatt nem tudták befejezni a szezont, és hogy a Lions bye weekje után St. Brown volt közel az egyetlen személy, aki miatt érdemes volt Lions meccset nézni. Végül ő is beállította a csapat újonc csúcsát (akárcsak Smith) és úgy néz ki nem lesz teljesen elveszve a Detroit elkapósora 2022-re.

Tight endek

Kezdő: Kyle Pitts (ATL), csere: Pat Freiermuth (PIT)

Pittstől, mint generációs TE tehetségtől rekorddöntéseket vártunk. Talán némiképp csalódás, hogy nem jött össze, hiszen 50 yarddal elmaradt Mike Ditka 1961-es rekordjától, de így is 1000 yard fölé jutott, ami nagyon szép teljesítmény. Az év eleje kicsit lassabban indult a számára mint arra számítottunk és annak ellenére voltak szürkébb meccsei, hogy a Falcons támadósor azért nem dúskált a prémium játékosokban. Így is minden idők második legjobb újonc szezonját hozta össze és ígéretes évek állnak előtte. Leszereplésről semmiképp nem beszélhetünk.

Cseréje szintén elég egyértelmű volt. A Pitts – Freiermuth kettős több labdát kapott el mint az összes többi újonc TE együtt. Míg Kyle a yardokért volt felelős, addig Pat elsősorban a red zone-ban volt veszélyes és 7 touchdown elkapással zárta a szezont.

Tackle-ök

Kezdők: Rashawn Slater (LAC), Penei Sewell (DET) Csere: Spencer Brown (BUF)

A következő poszt, ahol dominálnak az első körös top választottak. Slatert már a draft alatt is legalább olyan jó falembernek tartottam mint a samoait, amit bizonyított is. Nem sokkal maradt le az All-Pro listáról, ahol én a 3. legjobb LT-nek tituláltam. Nagyon kiegyensúlyozott volt egész évben, mind futás mind passz ellen. A fal jobb oldalára pedig a class legmagasabban kiválasztott falembere került. Sewell számára nehezen indult a szezon, a preseasonban szenvedett a jobb oldalon és bár a szezon elején az egyetemi posztján, a bal oldalon kellett játszania, nem hozta az elvárt szintet. Azonban 6-7 forduló után már látszódott, hogy kezd belejönni a játékba. Ezt a tendenciát folytatta, amikor a 10. héten visszakerült a jobb oldalra és már sehol sem volt a szezon eleji bizonytalansága. Futásblokkolásban egyértelműen elit szintre fejlődött és a pass blockban is egyre jobb és jobb lett. Így akárcsak tavaly (Wills – Wirfs) idén is úgy tűnik be fog válni két top offensive tackle tehetség.

A padra Samuel Cosmit raktam volna, ha nem hagyja ki a szezon felét. Így végül az a Spencer Brown került be, aki a buffalói futójáték egyik fő mozgatórugója és bár ő is hagyott ki meccseket, szoros csatában megnyerte a csereposztot.

Guardok

Kezdők: Trey Smith (KC), Landon Dickerson (PHI), Csere: Quinn Meinerz (DEN), Royce Newman (GB)

Smith remekült szállt be a csapatba és nagy szó, hogy 6. körös választottként már az első héten kezdő volt, majd végig is játszotta a szezont. Nyomást még sokat engedett (a legtöbbet az itteni játékosok közül), de Mahomes előtt nem a leghálásabb dolog a falemberek élete, így ez azért nem csak az ő hibája. Mindenképp helye van a listán, ráadásul ő a kevesek egyike, aki a hátsó körökből tudott felkapaszkodni. Párt mellé már kicsit nehezebben találtam. Végül az Eagles falemberére esett a választásom, de itt szinte pénzfeldobás döntött. Dickerson, akárcsak Smith, elsősorban remek futásblokkolásával érdemelte ki és rá is igaz, hogy fejlődnie kell még a passzjátékoknál. Bár az egyetemen is játszott több poszton, jövőre Kelce vélhető visszavonulásával bekerülhet a center posztra, ami talán jobban is illik hozzá.

Dickerson elsőszámú kihívója a 3. osztályból draftolt Quinn Meinerz volt. A Denver játékosánál nem volt jobb passzblokkoló újonc guard. Mind Smith mind Dickerson a passzjátékok 6%-ában engedett nyomást, ez a szám Meinerz esetében 4,3%. Végül azért szorult “csak” a második csapatba, mert a futásblokkolásnál nem nyújtott olyan kiemelkedő teljesítményt, mint a fentiek. Felkerült még a Packers 4. körös guardja is a cserepadra. Newman bár elég sok sacket engedett, ezt relatív kevés nyomásból hozta össze. Erőssége neki is a passzblokkolás volt, de persze segítette is, hogy Aaron Rodgers egész évben gyorsan szabadult a labdától.

Centerek

Kezdő: Creed Humphrey (KC), csere: Kendrick Green (PIT)

Ha nem néznénk a posztok fontosságát, csupán az lenne a kérdés, ki volt egyénileg a legjobb a ligában, akkor az év újonca akár a Chiefs centere is lehetne. Konkrétan ha nem lesz All-Pro, nem a teljesítményre szavaznak a szakértők. A második csapatos tagsága a minimum, de igazából ő volt idén a liga legjobb centere. Nem lettek tehát rosszak a 2021-es támadófal pickjei a Chiefsnek. A Kansas City feljavuló futójátékának központi figurája, aki nyomást mindössze 10-et engedett, ami a legjobb az egész évben kezdő, meccset ki nem hagyó centerek közül. Igazából rajta kívül csak a steelersös Kendrick Green volt kezdő a szezonban, de akkora minőségbeli különbség van a kettejük között, ami egyetlen más poszton sem ebben a cikkben.

Defensive Tackle-ök

Kezdő: Osa Odighizuwa (DAL), Christian Barmore (NE), csere: Roy Lopez (HOU)

Jól indult a szezon Odighizuwa számára, de a szezon második felében már kevésbé volt kiemelkedő a játéka. Ennek ellenére egyértelmű a helye a kezdő csapatban, akárcsak Christian Barmore-nak. Mindkét defensive tackle elsősorban a pass rushban nyújtott kiemelkedőt. Barmore a 10., Odighizuwa pedig a 23. helyen zárt nyomásgyakorlások terén a védőfalemberek között. Ketten többször kergették meg az aktuális ellenfél irányítóját, mint az összes többi újonc DT összesen. Mögéjük a padra egy teljesen más stílusú játékos került. Roy Lopez feladata nem az irányító siettetése volt, sokkal inkább a futás elleni védekezésben volt hasznos. Nem volt igazán prémium játékos év végére ezen a poszton, de egy hármast azért éppen össze lehetett itt szedni. Fejlődni azonban mindenkinek van még hova.

Edge rusherek

Kezdő: Odafe Oweh (BAL), Jaelan Phillips (MIA) csere: Azeez Ojulari (NYG), Gregory Rousseau (BUF)

A védőfal belsejében kevés volt a kiemelkedő produkció, de a széleken már jóval nagyobb merítésből dolgozhattam. Ugyan senki sem robbantott akkorát, mint a Bosa fivérek vagy akár csak tavaly Chase Young a poszton, azért így sem kell szégyenkeznie a classnak. A ‘házi’ sack versenyt Phillips és Ojulari nyerték 10-10 egységgel, bár érdekes, hogy a legtöbb siettetést Oweh regisztrálta. Azonban itt is előjöttek azok a problémák, amik prospectként is látszódtak nála, hogy ugyan sokszor ér az irányítók közelébe, ezeket rossz százalékkal zárja le sackkel. Mögéjük Kwity Paye-t is minden további nélkül be lehetett volna tenni, végül azonban azért döntöttem Rousseau mellett, mert minden újonc közül ő volt a legjobb futás elleni védő. Ligaszinten is a 8. legtöbb negatív yardos játékot hozta össze az edge rusherek közül, ami annak fényében kifejezetten szép teljesítmény, hogy az előtte lévőkhöz képest 250-300 snappel kevesebbet játszott.

Linebackerek

Kezdő: Micah Parsons (DAL), Jeremiah Owusu-Koramoah (CLE), csere: Nick Bolton (KC)

Az év védő újonca természetesen helyet kapott a listán. Akár passzsiettetőként is jelölhettem volna, de ott így is a bőség zavarával küzdöttem. Parsons egészen félelmetes volt az elsőtől az utolsó meccséig. Olyannyira volt domináns, hogy még DPOY szavazatott is kapott tőlünk és többeknél volt 3.-4. jelölt. A sokoldalúsága egészen elképesztő és meghozta azt a playmaker képességet a dallasi védelem közepére, amire nagy szükségük volt. A másik kezdő a szezon közepén pár meccset ugyan kihagyó, de így is remek évet produkáló Owusu-Koramoah. A Browns linebackere tökéletes párja lenne a való életben is Parsonsnak. Míg előbbi szeret fellépni a védőfalba, addig Jeremiah elsősorban coverage-ben jó. A futás elleni védekezésben atletikusságuk miatt mindketten hatékonyak, igazi sideline to sideline játékosok, amiben azonban fejlődnie kell elsősorban JOK-nek, azok a szerelések, ugyanis a kísérletei 17%-át hibázza el, amivel ligaszinten is az élmezőnyben helyezkedik el.

A padon egy újabb Chiefs játékost találhatunk (ahhoz képest, hogy nem volt első körük egész jó classt hoztak össze). Bolton inkább egy harmadik típusú linebacker. Kevésbé atletikus mint a többiek, ellenben tisztán futás ellen remek a felépítése és az év második felére az ő játéka is sokat javult (ahogy az egész Kansas City védelme).

Cornerbackek

Kezdő: Patrick Surtain II (DEN), Eric Stokes (GB), Nate Hobbs (LV) csere: Greg Newsome II (CLE)

Elsőre úgy gondoltam nehéz lesz ezt a posztot eldönteni, végül mégis az egyik leggyorsabban jelöltem ki a játékosokat. Surtain és Stokes is első körös játékosok voltak és már a szezon legelején a kezdőbe tudtak kerülni, ahonnan nem is szorultak ki egész évben. Surtain olyan játékosok mellett lett hamar első számú corner mint Kyle Fuller, Ronald Darby vagy Bryce Callahan. A legtöbb picket gyűjtötte az újoncok közül, szám szerint négyet, aminek köszönhetően az engedett irányító mutatója is impozáns lett. Társa Stokes más úton lett első számú corner a csapatában. Jaire Alexander kidőlésével hamar nagy terhet kapott az ölébe, azonban szinte maradéktalanul helytállt. Kilenc leütött labdája és az 51%-os elkapási aránya is a legjobb volt az újoncok közt. A szélek tehát megvannak, de kellene még egy slot corner is. Erre pedig nem találunk jobb jelöltet a Raiders 5. körösénél. Hobbs magasan a legtöbb snapet játszotta idén a slotban és tette mindezt olyan jól, hogy a PFF-től konkrétan a legjobb értékelést kapta az újonc cornerek közül. Az 83%-os elkapási arány egész magas szám, azonban csupán 400 yardot haladt ezekből az ellenfél, így a legjobb yard per reception mutatóval bírt minden rookie-t figyelembe véve. A padra több név is szóba került, végül azért döntöttem Newsome mellett, mert jó elkapási rátát engedélyezett és neki nem csak 1-1 kiemelkedő meccse volt, ahonnan megjegyezte az ember a nevét, hanem egész évben csöndben tette a dolgát a rivaldafénytől távol.

Safetyk

Kezdő: Jevon Holland (MIA), Trevon Moehrig (LV) csere: Talanoa Hufanga (SF)

A safety poszton nagyon egyszerű volt a választás. Holland és Moehrig is magasan kiemelkedtek idén nem csak az újoncok közül, de ligaszinten is talán mindketten top15-ös szezont zártak. Mindketten elsősorban free safetyként a pálya hátsó részén játszottak, így a coverage munkájukat lehet főleg dicsérni. Bár bőven a legtöbb snapet játszották az újoncok közül, nagyon kevés yard róható fel a számlájukra. Moehrignek az elrontott szerelések kiküszöbölésén kell dolgoznia a következő szezonra, hiszen ebben voltak hiányosságai, de Holland ezen a téren is remek volt és ha nem lett volna ennyi jó safety produkció a szezonban még 1-2 All-Pro szavazatot is kaphatott volna tőlünk. Mivel mindössze 7 játékos van, aki legalább 240 snapet játszott, nem válogathattam túl sok név közül. Így a padra a 49ers 5. körösét választottam a sokoldalúsága miatt, de a ravensös Brandon Stephens is ugyanilyen jó döntés lehetett volna. Itt nem volt nagy különbség már a játékosok között.

Specialist

Evan McPherson (CIN), kicker

46/48 extra pont és bár összességében 5 field goalt hagyott ki a szezonban, így is emlékezetes marad a Bengals újoncának idénye. Vezette a ligát 50+ yardos kísérletekben (11) és sikeres rúgásokban is (9). Érdekesség, hogy jobb az aránya az ilyen próbálkozások esetén mint a 40-49-ig terjedő területen, ahol 3 rúgást is elrontott. A két kihagyott extra pont csorbítja ezt a statisztikát, de mezőnyből hibátlan volt 39 yard alatt és komoly szerepe volt abban, hogy a Bengals támadósor ilyen ütemben tudta termelni a pontokat. Persze nem volt nehéz őt választani, hiszen az egyetlen újonc volt, aki végigjátszotta a szezont és egymaga több kísérlethez állt oda, mint az összes többi rookie kicker együtt. Ennek ellenére megérdemelt egy említést, mert valóban emlékezetes szezont tudhat a magáénak.

[/ppp_patron_only]

2 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group