Szabadügynök

Véget ért a Rém uralom – Colts FA-kitekintő

Published on

A Colts meglépte a kötelezőt és belátva, hogy tavaly óriásit hibázott, megszabadult Carson Wentztől (akit Höri csak Rémként emleget). A csapat tehát még mindig ott tart, ahol Andrew Luck visszavonulása óta folyamatosan, vagyis keresi a hosszú távú megoldást az irányítógondjaira. Az nem valószínű, hogy idén sikerrel jár a gárda, de a rengeteg pénzzel és némi kreativitással össze lehet rakni egy potens csapatot és meg lehet nyugtatni Jim Irsay-t, hogy a Jaguars elleni csúfos vereség (ami a rájátszásba került) csak egyszeri kisiklás volt és a Frank Reich-Chris Ballard duó még mindig érti a dolgát. 

Tavaly még  viszonylag optimistán álltam a Colts-Wentz házassághoz, legalábbis olyan szinten, hogy nem csak a bustot láttam a projektben, hanem némi esélyt adtam a boomnak is. Mint utólag véglegesen bebizonyosodott, teljesen fölösleges volt minden bizodalom.

Wentz mindössze annyival nyújtott jobb teljesítményt Indianapolisban, mint Philadelphiában, amennyivel jobb volt körülötte a csapat. Összességében viszont továbbra is egy bottom 10-es QB volt, hiába a 27-7-es TD-INT arány – a Colts nem miatta, hanem az ő teljesítménye ellenére nyert meccseket, semmilyen hozzáadott értéke nem volt a győzelmekhez (a borzalmasan alul dobott labdáira bedobott DPI-kre és a shovel passzos INT-kre nehéz felhúzni egy offense-t) és gyakran még a rendszer nyújtotta lehetőségeket sem használta ki. Emellett nemhogy nem volt vezére a csapatnak, de még az edzők utasításait sem fogadta meg, tehát egyszerre játszott rosszul és volt nehezen kezelhető.

Mindezért a Colts feláldozta többek között az idei első körös pickjét, ami miatt idén eleve hátrányból indult bármilyen top irányítóért folytatott versenyben, emellett 21 millió dollárt is kidobott a kukába. Sőt, ez utóbbi könnyen lehetett volna 36 millió dollár is, ha nem jön a Commanders és menti meg Ballardékat, mert egy cut esetén Wentznek még mindig ki kellett volna 15 millió dollárt fizetni.

A legnagyobb gondot tehát megoldotta a csapat, ráadásul nem is akárhogy: szerzett két harmadik körös cetlit, amiből a 2023-as akár második körös is lehet és megspórolt 27 millió dollárt. Innentől kezdve – bár ez nem szokása a franchise-nak – ledominálhatja a piacot a Colts és összerakhat egy olyan rostert, amivel a rájátszás még ebben a nagyon erős AFC-ben is elérhető lehet.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Cap helyzet

Ez nem lesz egy hosszú rész. A Coltsnak már most 69,8 millió dollárnyi helye van a fizetési plafon alatt, ami toronymagasan a legtöbb (a második Dolphinsnak 51 milliója van). Ezt ráadásul még növelni is tudja a franchise, de egyetlen lépést leszámítva nem sok értelme lenne.

Quenton Nelson a liga talán legjobb guardja, aki szerződése utolsó évébe került. A szerződéshosszabbításnak rég eljött az ideje, ezen nem is kell sokat gondolkozni, pláne hogy ezzel is 10 millió dollárral lehet növelni a fizetési plafont. Tipikus kellemest a hasznossal eset.

Rajta kívül még át lehetne alakítani DeForest Buckner, Braden Smith, Darius Leonard vagy Ryan Kelly szerződését, esetleg ki lehetne vágni Grover Stewartot 8 millió dollárnyi spórolásért, de ezeknek a lépéseknek nincs se realitása, se logikája. Valamennyien kezdők, az előbbi négyes ráadásul hosszú távú szerződéssel rendelkezik, amelyek 2023-tól kezdenek el nagyot ütni a fizetési plafonon és abszolút butaság lenne ezen még rontani. Amit 80 millió dollárból nem lehet megoldani, azt 120-ból sem.

Legfontosabb szabadügynökök

A Coltsnak rengeteg szabadügynöke és ezzel együtt hiányposztja is van. A csapat szerencséjére ugyanakkor egyikük sem klasszis, a roster krémje marad a helyén, így a szintentartás gyakorlatilag adott, már csak erősíteni kellene.

Eric Fisher már biztosan távozik a csapattól, ezt több forrás is megerősítette. Nem is játszott jól, hét sacket és 41 nyomást engedett, karrierje egyik legrosszabb szezonján van túl, így teljesen érhető, hogy nem ragaszkodott hozzá a csapat. Jó eséllyel nem marad Al-Quadin Muhammad és Marlon Mack sem. Előbbit már régóta próbálja lecserélni a Colts, és ha a piacról nem is sikerül, de a draftról jó eséllyel érkezni fog a helyére valaki, utóbbit meg már eleve fölösleges volt tavaly megtartani, semmilyen szerep nem jutott neki Taylor és Nyheim Hines mögött.

Xavier Rhodes sem az a kaliber már, akiért különösebben ragaszkodni kellene. Tavaly jó ötlet volt újraigazolni a 31 éves cornert, az első indianapolisi szezonja jól sikerült, de azóta visszatért a vikingsos formájához, így bár papíron kezdő, de nem veszít vele sokat a csapat. Ugyanez a helyzet TY Hiltonnal is, aki messze nem az a klasszis, aki 3-4 éve volt és még azt a 8 millió dollárt sem szolgálta meg, amit tavaly kapott. Ha a szentimentalizmus szempont, akkor 2-3 millióért vissza lehet hozni, de azt most már tényleg el kell felejteni, hogy ő megoldást jelent a WR-poszton.

És ha már elkapók: Ashton Dulin és Zach Pascal szerződése is lejár. Túlzás lenne azt mondani, hogy komoly minőséget képviselnének, de mindenkit azért nem lehet elengedni, és állítólag szeretik is őket Indianapolisban. Tavaly ketten együtt 550 yardot és öt TD-t szereztek, ami nagyon kevés, de Dulin RFA tenderrel megtartható és a speciális egységben is hasznos, míg Pascal egy WR3-4 azért lehet.

A fontosabb FA-k közé tartozik még Zaire Franklin, aki a speciális egység ásza, Matt Pryor, aki csere támadófalemberként kifejezetten jól szállt be, amikor kellett és akár kezdő potenciál is lehet benne, illetve a tight end Mo Alie-Cox, aki bár nem egy nagy durranás, de Jack Doyle visszavonulása miatt már kellemetlen lenne a távozása. Illetve lejár még a szerződése Michael Badgley-nek, aki tavaly elég jól rúgott Rodrigo Blankenship sérülése után, de pont utóbbi miatt teljesen felesleges lenne a megtartása.

Potenciális erősítések

A legegyszerűbb azt lenne írni a Colts leendő piaci tevékenysége kapcsán, hogy úgy sem fog történni semmi. Tavaly is a második legtöbb költőpénze volt a csapatnak és szinte semmit nem csinált az FA-n a csapat – könnyen elképzelhető, hogy érkezik a piacról vagy cserén keresztül egy irányító, visszatér egy-két saját szabadügynök, és kész is. Ugyanakkor már közel sem olyan biztos, hogy teljes és töretlen a bizodalom Ballardék irányába, a kényszer pedig nagy úr.

Kezdjük az irányítóval. Jimmy Garoppolót árulja a 49ers és a Colts állítólag be is csatlakozik az érte folyó versenybe (egy idei 3. és jövő évi 2. körért már biztosan vihető, de akár kevesebbért is). A 30 éves QB-nak már csak egy évig él a szerződése, a fizetése 25,6 millió dollár, ami nem kevés, ráadásul nagyjából ugyanazon a polcon helyezkedik el, mint Wentz, csak míg a Commanders irányítója annak a legvégén, ő a legelején.

Egyik QB-t sem tartom arra alkalmasnak, hogy Super Bowlt nyerjen velük bármelyik csapat, mert nem tudnak a rendszeren kívül jól teljesíteni, nem tudják a hátukon vinni az offense-t és kritikus helyzetekben sem képesek konzisztensen jól teljesíteni. Viszont Wentzcel ellentétben Garoppolo egy szerethető, szimpatikus figura, akit minden hibája ellenére nemcsak Kyle Shanahan, de a csapattársai is kedvelnek. Magyarán egy vezér az öltözőben, jól edzhető és kérdés nélkül végrehajtja az utasításokat, vagyis Wentz tökéletes ellentéte. Emellett óriási plusz vele kapcsolatban, hogy ő szinte soha semmit nem hagy benne a rendszerben – ha olajozottan mennek a dolgok, ő nem képez akadályt és nincsenek brutális összeomlásai sem.

Rendszerszinten a Colts támadósora teljesen rendben van, Garoppolónak pedig többnyire csak menedzselni kellene az egészet. Szinte biztos, hogy nem fog vele sem Super Bowlba jutni a Colts, de egyrészt a sikert nem lehet csak ebben mérni (ennek Wentzcel sem volt soha realitása), másrészt a csapatnak nincs első körös pickje, a menedzsment meg nem engedheti meg magának a szezon feláldozását azért, hogy jövőre majd hátha sikerül darftolni egy QB-t. Garoppolo lehet egy Rivers 2.0, a szerződéséhez sem kell nyúlni, így jövőre kötöttségek nélkül mérlegelheti a helyzetet a menedzsment.

Ahogy fentebb írtam, simán el tudom képzelni, hogy nagyjából ennyiben (plusz pár kisebb igazolás) ki is merül a Colts piaci tevékenysége, de ez a fajta passzivitás nem fér bele. Pláne úgy, hogy önmagában Garoppolo nem oldja meg a gondokat, célpontok, támadófal és egy jó védelem nélkül vele sem lesz rájátszás. Így kezdésnek érdemes lenne visszahozni Mark Glowinskit, aki egy teljesen korrekt guard: nem elit, de elvégzi a dolgát és az elmúlt években javuló tendenciát mutat a játéka. Eric Fisher helyére pedig Duane Brown tökéletes megoldás lenne: ugyan már nagyon nem mai csirke a maga 36 évével, de még mindig van benne legalább két jó év és évi 12 millióért nagyon stabil pontja lenne ennek a támadófalnak.

Hiltont én elengedném, ellenben Pascal és Dulin 3-4. számú opciónak, illetve speciális egységbe teljesen jó (és ugyanezen ok miatt Zaire Franklint is meg kell tartani). Ezzel együtt kell egy potens célpont Pittman mellé, és mivel Davante Adams, Chris Godwin és Mike Williams kiesett, így Allen Robinson lehet a befutó (vagy Amari Cooper, ha a Cowboys tényleg kivágja). Abszolút WR1 kaliber, borzasztó irányítókkal hozott elit számokat karrierje során és még mindig csak 28 éves – nem kizárt, hogy évi 14 millió dollárnál többet fog elkérni, de Dulinokkal nem érdemes nekifutni a szezonnak.

Továbbá meg kell oldani a tight end gondokat is. Mo Alie-Cox remek második számú tight end, blokkolásban és elkapásban is használható, emellett fontos szerepe van a rendszerben. Egyedül viszont kevés, ellenben Zach Ertz szabadon igazolható lesz pár nap múlva, éveken keresztül dolgozott együtt Frank Reich-kal és tökéletesen illik a Colts támadósorába. Nem lenne olcsó, de még mindig sokkal inkább neki fizetnék évi 10 millió dollár körüli összeget, mint David Njokunak vagy Dalton Schultznak.

A felhasználható keret nagy része ezzel el is ment a támadósorra, de azért még így is be lehet/kell szuszakolni pár erősítést a védelembe. Mivel a csapat új védőkoordinátora Gus Bradley, így célszerű az általa alkalmazott rendszerbe illő, egyszerre minőségi és olcsó játékosokat hozni. És minő véletlen, vannak ilyenek a piacon: Casey Hayward tavaly All-Pro szinten játszott a Raidersben Bradley irányítása alatt, a kora (32) miatt olcsóbb az átlagnál és tökéletes fit. Mellette a 25 éves Uchenna Nwosu lehetne még nagy fogás, aki a Chargersben három éven keresztül dolgozott együtt a Colts DC-jével – ugyan többnyire csak a rotációban kapott szerepet, de akkor remekelt és abszolút megérett a kezdő pozícióra.

Összegzés

A Colts idei szezonja attól függ, hogy milyen irányítót sikerül szerezni. Ha lesz potens QB a center mögött, akkor egy erős piaccal minden esély meglesz a rájátszásra és most erre elég nagy szükség lenne a menedzsmentnek a tavalyi lebőgés után. Pénz/cap space konkrétan mindenre van, így már csak Ballard szándékain múlik, hogy mennyire fogja dominálni a piacot a csapat – az egyik legizgalmasabb FA-t hozhatja idén az Indy.

[/ppp_patron_only]

1 Comment

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group