Connect with us

Draft

Az újjáépítés megkezdődött – Falcons draftértékelő

Deshaun Watsont nem sikerült hazacsábítani, Matt Ryan így menni akart, a Falcons tehát belekezdett egy újjáépülésbe, aminek ideje volt már. A fizetési sapkával hadilábon álltak (állnak még mindig, majd jövőre rendben lesznek), a keret nagyon lyukas volt, úgyhogy minimum reménysugárként, de akár igazi megmentőként is érkezhetett a 2022-es NFL Draft, ahol posztokat tekintve nagy hülyeséget nehéz lett volna csinálni, és az atlantaiak elég jó kis classt is hoztak össze. 

A Falconsnál igazából a kezdőben nem sok poszt volt megoldva hosszú távon. Ilyen volt az LT, a C és az RG a támadófalból, plusz a TE és az RB még az offense-ben, a védőknél pedig gyakorlatilag mindössze három biztos pont volt (Jarrett, Jones, Terrell), mindegyik egységben elfért az erősítés (rövid távon CB nem kellett, de Terrell mellett ott sincs hosszú távú fix megoldás). Így tehát bármilyen irányba lehetett mozogni, ráadásul nem is feltétlen kellett azonnali erősítés mindenhová, hiszen a Falcons nem idén akar nyerni (nem is tudna). Így tehát annyi volt a csapat dolga, hogy ne húzzon ordas nagy reacheket és valamennyire azért a pozíciós értékre is figyeljen.

1/8 Drake London, WR, USC

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Falconsnak megvolt a lehetősége, hogy kiválassza a neki legjobban tetsző elkapót a draft ezen pontján, és miután kiment Thibodeaux, így logikusan ebbe az irányba mozgott a gárda – esetleg Pitts után egy újabb unikornis, Jordan Davis vagy Kyle Hamilton lehetett volna opció kevésbé értékes posztra. A kérdés az, hogy jól döntött-e elkapó fronton a csapat.

A legnagyobb potenciál talán tényleg Londonban van, a legjobb esetben ő egy igazi WR1 lehet, akire fel lehet dobni a labdát, és le fogja húzni. Ez nincs meg sem Wilsonban, sem Olavéban, sem Williamsben, legfeljebb Burksben, de őt meg ligaszerte kevesebbre értékelték. Azonban ott van az az aggályom London kapcsán, hogy sebessége hiányában nem fog tudni eléggé elszakadni és úgy jár, mint mondjuk a második körös JJ Arcega-Whiteside az Eaglesben, aki egy diszkont verziója volt Londonnak prospectként, és teljességgel használhatatlan lett a profik közt – na jó, ez nem igaz, mert jól blokkol, ezért képzik át épp tight enddé.

Abszolút érthető, hogy London mellett döntött a Falcons, főleg hogy Arthur Smith egyébként is szeret az erőre építeni, így jobban is illik a rendszerébe egy nagyobb darab WR, aki Pittsszel egy fizikálisan nagyon nehezen levédekezhető duót fog alkotni. Az agyam hátsó részéből viszont nem tudom kitakarítani a Londonnal kapcsolatos félelmeim, így tökéletesnek azért nem tudom értékelni a húzást.

2/38 Arnold Ebiketie, Edge, Penn State

Hány éve mondjuk, hogy hiányposzt a pass rusher Atlantában? Már nem is emlékszem olyan időkre, amikor nem így volt. Na most itt a (rész)megoldás. Ebiketie nem tartozott a legfelső polcos passzsiettetőkhöz a classban (értelemszerűen ezért nem ment ki az első kör első felében), ellenben a másodvonalasak közül akár a legjobb is lehet.

A probléma vele, hogy alacsony és vékony, ezáltal nem elég erős és futás ellen nem igazán hasznos. Pass rushban viszont nagyon is jó. Alapvetően atletikusságból, sebességből indítja a dolgait, így kívülről nyerni tud, emellett pedig elég jó counterei vannak befelé, tehát a három irányból kettőben nyerni tud majd várhatóan a profik közt is – átmenni nem fog a tackle-ökön. A minimum vele kapcsolatban, hogy nagyon jó szituációs pass rusher lesz, de ha tud kicsit tömegelni és futás ellen is megállja a helyét, akkor jó all-around edge lehet belőle.

2/58 Troy Andersen, LB, Montana State

Egy nagyobb darab, emellett hihetetlenül atletikus linebacker, aki ráadásul még magas futball IQ-val is rendelkezik? Na erre benevezek! Andersen nem is olyan rég, konkrétan 2018-ban még irányító volt a Montana State-en, egy évre rá lett részmunkaidős linebacker (futó is volt), majd a 2020-as szezonjuk a covid miatt elmaradt, így csak tavaly lett belőle teljes állású LB, úgyhogy gyakorlatilag másfél év játék van mögötte a poszton.

Épp ezért értelemszerűen az ösztönei nem valami jók, fejletlen a játéka és a tackle-ök közt kevésbé tud játszani. Térben viszont annál inkább, nagyon gyorsan meg tud érkezni a futókra a tackle boxon kívül, illetve coverage-ben elég jól ismeri fel az útvonalkombinációkat (nem meglepő, hiszen QB volt). Még kicsit projekt játékos, de a potenciálja az egekben, a Falcons pedig nem siet sehová, így betehetik Deion Jones párjaként, hogy tanulgasson.

3/74 Desmond Ridder, QB, Cincinnati

Már a második kör elején, vagy onnan felcserélve az első végében is tetszett volna Ridder kiválasztása a Falconsnál, így meg aztán pláne. Egy próbát akkor is megérne itt, ha amúgy nem tetszene a játékos, ráadásul nálam Ridder volt a QB2 idén és a 30. legjobb játékos. Úgy gondolom, hogy ő volt a legkészebb irányító idén, ugyanis mentálisan, olvasásban mindenki felett állt nem egy, de inkább két polccal. Szupersztár valószínűleg sosem lesz, ilyen adottságai azért nincsenek, ezért lehet megkérdőjelezni, hogy mennyire érdemes vele próbálkozni, ellenben egy Tannehill-Cousins szintet én kinézek belőle, ráadásul nem is csak hosszú évek múlva. Ez a szint pedig újonc szerződésen nagyon értékes tud lenni – a probléma ezzel a szinttel akkor van, ha sztárgázsit kell neki fizetni.

Tannehillhez egyébként egész jól lehet hasonlítani szerintem, és Arthur Smith épp rá cserélte le Tennessee-ben Marcus Mariotát, úgyhogy a hawaii QB-ra most is várhat ez a sors. Ráadásul Ridderben megvan az a kompetitív, időnként trash talker versenyszellem és munkamorál, amit szeretni fognak a csapattársak és az edzők is.

3/82, Deangelo Malone, Edge, Western Kentucky

Malone atlantai srác, így ő biztosan örül, hogy a Falconsban kötött ki. Nálam ez az első választás, amivel annyira nem vagyok elégedett, én alacsonyabban voltam Malone kapcsán, mint a legtöbben – harmadik kör közepébe-végébe várták, nálam a top100-ba (egyértelműen) nem fért be. A pass rush-t mondjuk Ebiketie-n túl is meg kellett erősíteni, szóval a need az megvolt, de szerintem voltak még jobb elérhető játékosok.

Ebiketie-hez hasonlóan ő is vékony edge rusher, akinek a futás ellen nagy problémái lesznek, ha nem tud jó pár kiló izmot feltenni magára (és én pass rushban sem látom annyira jónak). Persze a 34 egyetemi sack és a kétszeres konferencia védő MVP cím jól mutat, de ezt kis suliban produkálta gyenge ellenfelek ellen. Alapvetően a szélen szokott nyerni gyorsulással és hajlékonysággal, de szerintem ezekben sem igazán kiemelkedő, legfeljebb átlag feletti, tackle-ön keresztül vagy befelé viszont eddig sem tudott nyerni. Így a három irányból maximum egyben lesz jó a profik közt (persze ha egyet kell választani, akkor az kívülről legyen), és én abban sem vagyok biztos, hogy ebben az egyben domináns tud lenni – ha igen, akkor ez egy teljesen jó pick itt, de én kicsit kételkedek benne.

5/151 Tyler Allgeier, RB, BYU
6/190 Justin Shaffer, G, Georgia
6/213 John FitzPatrick, TE, Georgia

Allgeiert korábbra várták, még volt is róla scouting reportom, szóval 150-en kívül ő már jó fogás, bár szerintem itt jobban a helyén volt, mint a 4. kör elején, ahová jósolták. Az kérdés lehet, hogy mennyire kellett egy futó Cordarrelle Patterson és Damien Williams mellé, de Allgeier más stílusú játékos, mint ők ketten, ugyanis egy kemény felépítéssel, erős alsótesttel rendelkező RB, aki nem cifrázza, hanem megszerzi, amit megblokkolnak neki, tehát power backként fut (habár azért annyira nem nagydarab). Nem robbanékony, nem is gyors, elkapásoknál sem használták, de jól lát a pályán és pass protectionben is jó. Sztárt nem látok benne, de kiegészítő futóként hasznos lehet, erre itt az 5. körben teljesen jó.

Ahogy Malone, úgy Shaffer és FitzPatrick is atlantai srác, úgyhogy az egyetem után a profiknál sem kell (egyelőre) távolabb költözniük otthonuktól. Shaffer egy testesebb, erős, futásblokkolásban jó guard, de nem kellően agilis és atletikus, plusz rossz a kéztechnikája, így passzblokkolásban nem elég jó jelenleg. FitzPatricknak összesen 32 targetje volt karrierje során, három év alatt a 200 yardot érte csak el, szóval fogalmunk sincs, mit tud passzjátékban, ő alapvetően egy blokkoló tight end volt a Georgián, abban viszont elég jó. Elég tehetséges, négycsillagos recruit volt, így lehet benne potenciál, emellett nagyon okos a pályán és azon kívül is, voltak ajánlatai a Yale-től vagy a Princetontól is.

Összegzés

Falcons draftértékelő

A bevezetőben azt írtam, hogy a Falcons dolga nagyjából annyi volt, hogy ne húzzon ordas nagy reacheket és valamennyire azért a pozíciós értékre is figyeljen. Ez pedig sikerült is. Minden játékos nagyjából az értékének megfelelő helyen érkezett (Malone volt kisebb reach, Allgeier kisebb, Ridder pedig nagyobb steal), és a pozíciós értékre is figyeltek, hiszen az első három körben jött egy irányító, egy elkapó és két edge rusher, amik mind prémium posztok (plusz egy LB, ami belefért).

Egy építkezés elején álló csapat számára ez egy nagyon jó draft volt a szememben, nyilván nem oldják meg egy csapásra a gondokat, de valahol el kell kezdeni. Ha pedig Ridder egy átlag feletti kezdő tud lenni (amire szerintem képes), akkor újonc szerződése alatt óriásit nyerhet vele a franchise.

Értékelés: A-

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group