Connect with us

Draft

Most már jöhet a Super Bowl – Bills draftértékelő

A Bills egyike volt azon kevés csapatnak, ami elit rosterrel rendelkezett komolyabb hiányposzt nélkül. Így a csapat előtt két opció állt: vagy folytatja a tudatos építkezést, hogy ez az elit szint hosszú távon fennmaradjon, vagy megpróbál olyan játékosokat draftolni, akik már újoncként is hozzátehetnek a csapat játékához, viszont a jövő szempontjából nem annyira értékesek. A Buffalo egy viszonylag kevert megoldás mellett döntött.

Ha végignéztünk volna a csapat rosterén a draft előtt, nem sok hiányposztot találunk. Mindenképpen kellett egy szélső corner, ez nem volt kérdés, illetve a guard posztra és a belső védőfalra fért volna rá némi erősítés, de ezeket leszámítva a kezdő nagyon ütős volt. A csapat így kifejezetten sok irányba mozoghatott és mintha meg is próbált volna mindegyikbe elmenni egy kicsit.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

1/23 Kaiir Elam, CB, Florida

A Bills feláldozott egy negyedik kört azért, hogy két helyet előre mozogva átugorja a Cowboyst és behúzza az általa utolsó első körösnek tartott játékost – legalábbis a csapat ezt kommunikálja. Így vagy úgy, a döntésbe nehéz belekötni, még ha az a negyedik kör elég borsos árnak is tűnik a felmozgásért.

Elam egy remek játékos, kifejezetten gyors és atletikus, a méretei is megfelelőek (még ha egy kicsit vékony is), jó a labdaérzéke és a mentalitása is (néha túl kemény és kompetitív, ami az NFL-ben zászlót érhet), emellett abszolút fejleszthető, a génjeiben van a foci (a Ravens korábbi első körös safetyjének, Matt Elamnak az unokaöccse). Már az első naptól kezdő lehet White túloldalán.

Ugyanakkor azt azért érdemes megjegyezni, hogy a térdével voltak és a jövőben is lehetnek problémák, illetve a játékstílusa és erősségei alapján sokkal inkább egy press corner, akit a profik elég könnyen megégethetnek, ha zónáznia kell. Ami azért elég nagy probléma, mivel a Bills többnyire zónázik, és bár ez bőven tanítható, azért nem teljesen ideális. Továbbá nem szerel különösebben jól és a futásmegállításában sem jeleskedik – ez utóbbi speciel nem annyira releváns a posztján és nem is ez lesz az elsődleges feladata, de attól még hiányosság.

Az első körös CB-pick kötelező volt a Billstől, így ha mindenki egészséges, akkor papíron komoly gyengesége nem lesz a védelemnek. Persze ehhez az is kell, hogy Elam ne legyen sérült, hamar felvegye az NFL ritmusát, illetve az edzők is próbálják meg olyan helyzetbe hozni, ahol kijönnek az erősségei, de elnézve az elmúlt években nyújtott teljesítményt, ez aligha lesz probléma a buffalói stábnak.

2/63 James Cook, RB, Georgia

Alapvetően nem vagyok ellene a második körös futóknak, ha az adott csapat 90+ százalékban kész van, illetve maga a játékos is képes valami különlegesre. Ha jó a rendszer és a támadófal, akkor egy tehetséges futó nagyon sokat hozzá tud tenni a sikerhez, de ha ezek nincsenek meg, akkor hívhatják az RB-t Le’Veon Bellnek vagy Najee Harrisnek, nem fog tudni teljesíteni. Épp ezért, ha futójátékot akarsz magadnak, akkor először a támadófallal és a támadókoordinátorral kezdesz, a futó a legkevésbé fontos elem a képletben.

A Bills futójátéka borzasztó volt tavaly, hiába öltek két második napos picket is a futóposztra az elmúlt négy évben. Akár Devin Singletarynek, akár Zack Mossnak hívják az RB-t, fal nélkül semmit nem érnek, és ugyanúgy nem menne Derrick Henrynek sem (csak mivel ő top a posztján, így egy kicsit kevésbé lenne látványos). Ezt semmilyen futó nem fogja megoldani, és ahogy látom, a Buffalónak nem is ez a célja, hanem egyszerűen akart magának egy JD McKissicet, ha már a piacon nem sikerült igazolni.

Kezdjük ott, hogy egy csúcsformában lévő, fiatal, négy évig olcsó McKissic sem ér második kört, mert futni nem tud, csak elkapni. Ezzel együtt persze van létjogosultsága a keretben, sőt brutálisan hasznos lehet egy csak elkapni tudó back, sok hasznos yardot és first downt szerezhet, de az ilyen egysíkú, kiszámítható és limitált snapen bevethető játékosok maximum a negyedik körben férnek bele egy top csapatnál. A vikingsos Dalvin Cook öccse a futókat hagyományosan még mindig túlértékelő boardok szerint is reach volt itt, de ha figyelembe vesszük a limitációit, akkor még nagyobb luxusnak tűnik a draftolása (fölöslegesnek azért nem nevezném, egy pass heavy offense-ben tényleg hasznos lehet, de akkor sem ilyen áron).

James Cooknak jó a sebessége, kiváló a passzjátékban (tavaly 27 elkapása és nulla elejtett labdája volt) és megnyithat olyan dimenziókat, amiket a többi rosteren lévő játékos nem tud. Mindezen előnyök ugyanakkor leginkább annak köszönhetők, hogy kicsi: 180 centi és 86 kiló. A tackle-ök közé nem lehet beküldeni, erősen kérdéses, hogy passzblokkolásban mennyire lesz jó. Ismétlem: lehet ő hasznos, kaphat majd második szerződést, de nem szokás egy olyan futót draftolni a második körben, aki mellé majd 1-2 múlva mindenképp igazolni vagy draftolni kell egy workhorse-t (és ezen az sem segít, hogy a Bills kétszer hátracserélt és szerzett két extra hatodik körös picket Cook mellé).

3/89 Terrel Bernard, LB, Baylor
5/148 Khalil Shakir, WR, Boise State

Érdekes lett a csapat következő két pickje, ugyanis Bernard brutális reach volt a harmadik körben (az ötödikben lett volna értékén), míg Shakir óriási steal (ő ellenben simán kimehetett volna a harmadik körben). Ha megcseréljük őket egymással, akkor végül is kihozhatjuk korrektre, de ez így sem néz ki jól.

A linebacker pickben abszolút van logika: Matt Milano sokat sérült, Tremaine Edmunds meg 12 millió dollárt keres az ötödik éves opciójával, de nagyon rosszul játszik, és így ugyan kivágni nem lehet, de új szerződést sem fog kapni, mögöttük meg nincs igazából senki. Tehát nemcsak a minőség, de a mennyiség is hiánycikk volt LB-poszton, így nemcsak hosszú-, de rövidtávon is kellett valaki a posztra. A csapat pechére pont a harmadik körben ment ki Nakobe Dean és Chad Muma is, illetve még az itt jó értéket képviselő Brian Asamoah is. Ha már így alakult, akkor lehetett volna mondjuk egy guardot húzni (Dylan Parham), de a csapat csak azért is hozott egy linebackert.

Bernard egy gyors és okos játékos, aki képes vonaltól vonalig játszani és kifejezetten ügyes volt coverage-ben az egyetemen, illetve nagyon hatékonyan blitzelt. Ezek nagyon értékes tulajdonságok, de sajnos a jó sebességét és mozgékonyságát annak köszönheti, hogy könnyű és alacsony: nehéz elképzelni, hogy képes lenne védekezni egy tight enden vagy nagyobb darab elkapón, miközben a futás megállításával már az egyetemen is meggyűlt a baja. A profik között még nehezebb lesz lejönni a blokkokról a nála sokkal nagyobb falemberekkel vagy tight endekkel szemben, ráadásul nem egy biztos szerelő, így leginkább egy szituációs játékosként lehet elképzelni.

Érdekes módon a fizikai jellemzőket tekintve Khalil Shakir ugyanolyan előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, mint Bernard (alacsony és könnyű, de nagyon gyors), viszont ez nála kisebb probléma. Elképesztő kezei vannak, tanítani valóan támadja labdát, a játékszerrel a kezében is halálos, illetve jó a hosszú távú sebessége, kiválóan tudja követni a labdát, így remek célpontja lesz az ágyúkarú Josh Allennek. Külön plusz vele kapcsolatban, hogy a közép- és rövid távú útvonalaknál is hatékony és elég okos ahhoz, hogy megtalálja a zónahatárokat.

Természetesen a termete vele kapcsolatban is negatívum. Nem lesz belőle első- vagy akár második számú elkapó, de manapság nem árt, ha van a csapatban 3-4 jó minőségű WR, a Bucs például évi 10 millió dollárt adott idén Russell Gage-nek. Annál Shakir ezerszer jobb opció, szép dolgokra lehetnek képesek Allennel.

6/180 Matt Araiza, P, San Diego State
6/185 Christian Benford, CB, Villanova
6/209 Luke Tenuta, OT, Virginia Tech
7/231 Baylon Spector, LB, Clemson

A csapatnak kellett egy punter és a Bucsszal ellentétben ezt a hatodik körben oldották meg – valahogy így kell ezt csinálni. Araiza volt sokak szerint a class legjobb puntere, tavaly 39 puntja volt 50 yardnál hosszabb, 18 pedig 60+ yardot repült a levegőben – összehasonlításképp, a Bills tavaly 42,1 yardot átlagolt puntonként, ami a második legkevesebb volt a mezőnyben.

Bills draftértékelő

Ezzel ki is merült minden egyes minőségi pick, a maradék három játékos közül senki nem volt még csak top 300-as tehetség sem. Benford lehet az új Micah Hyde Brandon Beane szerint, utalva ezzel arra, hogy cornerként kezdte, aztán safety lett, de Hyde-ot annak idején azért legalább egy fix harmadik napos tehetségnek tartották, aki legalább egy jó csere lehet, Benfordról meg a billses oldalak is többnyire annyit írnak, hogy elég magas. Ez utóbbi egyébként igaz Tenutára is, aki 203 centi, ami egyébként igaz a Bills által korábban kiválasztott legutóbbi három OT-re, vagyis ezek szerint a tehetség helyett a magasság a szempont (John Elway, te már itt is dolgozol?). Spector pedig egy korábbi safety 210 tackle-lel, akinek a maximum a kolléga Bernardhoz hasonlóan a speciális egység lehet a helye.

Összegzés

Az első kör abszolút rendben van, de a másodikban sokkal jobb lett volna kivinni Chad Mumát vagy ha egészségesnek ítélik, akkor Nakobe Deant, megoldva ezzel a linebacker gondokat, majd a harmadikban jöhetett volna a guard Dylan Parham (azért elfér a mélyítés/erősítés a fal belsejében), de ha mindenképp elkapni tudó futót szeretnének, akkor Rachaad White pont elérhető lett volna (én speciel ezt is korainak tartottam volna, a Bucs részéről sem tetszett, de összességében a harmadik körös elkapó futó sokkal védhetőbb a második körösnél). Shakir és Araiza jó fogás, mindenki más viszont már most kukának néz ki az utolsó két körből, de nyilván nem ez határozza meg a draftot. Nem volt ezt tragikus, csak épp lehetett volna sokkal jobb is.

Értékelés: B

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!