NCAA – B1G szezonbeharangozó

Robogunk tovább az ország második legerősebb konferenciájával, ahol hosszú évek után a Michigan visszatért a trónra, azonban a BIG10 esélyese idén újra az Ohio State lesz. Persze nem csak erről a két csapatról szól ez a konferencia, fokozatosan erősödnek a többiek is.

Ohio State Buckeyes

Legnagyobb erősség: A passzjáték

A Buckeyes már tavaly is azzal került az ellenfelei fölé, hogy megállíthatatlan támadógépezete mindig több pontot pakolt fel a táblára mint az ellenfelek – és különösen a passzjáték karcolt. Ez idén sem lesz másképp, ugyanis a liga legforróbb irányító-elkapó tandeme játszik itt a C.J. Stroud-Jaxon Smith-Njigba duójával. Ha ugyanott folytatják a fejlődésüket, ahol tavaly abbahagyták, akkor valószínűleg két top5 picket láthatunk a személyükben a jövő évi drafton. Rajtuk kívül a liga egyik legjobb tackle-je (Paris Johnson) és egyik legtehetségesebb futója (Treveyon Henderson) is segíti Ryan Day támadósorát.

Legnagyobb erősítés: Jim Knowles

Az hogy tavaly elúszott a playoff, főleg annak köszönhető, hogy a csapat védelme valami kritikán aluli teljesítményt nyújtott. Ennek feloldására érkezik most az Oklahoma State védelmének sikerkovácsa, Jim Knowles, akinek az érkezésétől látványos fejlődést várnak.

Legnagyobb kérdőjel: a futás elleni védelem

Még a kiváló védőkoordinátor érkezésével is erősen kérdéses, hogy a futásmegállítás menyire fog működni a csapatnál. Tavaly négy mérkőzésen is 200 yard fölé vagy közelébe jutott az ellenfél, hatalmas tehetségek pedig transfer útján nem érkeztek. A rutinos edge, Zach Harrison formáján sok minden fog múlni, de gyaníthatóan a védelemnek csak az lesz a dolga, hogy egy kicsivel jobbak legyenek mint tavaly, majd az offense úgyis megoldja.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Michigan Wolverines

Legnagyobb erősség: futójáték

A Michigan tavaly azzal jutott a rájátszásba, hogy a falak csatáját meg tudta nyerni a labda mindkét oldalán ellenfeleivel szemben (a Georgia ellen nem véletlen, hogy kevesek voltak). A védelemből a kulcsjátékosok elmentek, de a támadófal nagy része együtt maradt, valamint a tavaly majdnem 1000 yardig jutó Blake Corum is visszatér. Nem életbiztosítás ez a csapat számára, de az biztos, hogy nem a passzjátékra fognak építkezni jövőre sem.

Legnagyobb erősítés:  Victor Oluwatimi

A transfer portálon keresztül Virginiából érkezik Victor Oluwatimi, aki egy négy csillagos recruit és pont a támadófal belsejében teremthet még nagyobb stabilitást. Vele és a jól összeszokott fallal egy stabil hátteret lehet adni a csapatnak, hogy továbbra is domináljanak a line of scrimmage-en.

Legnagyobb kérdőjel: a védelem visszaesése

Hogy lehet pótolni Aidan Hutchinsont, David Ojabót, Daxton Hillt és a védőkoordinátor Mike Macdonaldot? Valószínűleg sehogy. A tavaly szenzációs védelem pedig vissza fog esni. Összesen 30 sack és hat interception tűnt el a fent említett három emberrel, de Macdonald kiváló rendszere is hiányozni fog. Rajtuk kívül természetesen az irányítóval, Cade McNamarával sem lennék boldog, már amennyiben nem játssza ki J.J. McCarthy a kezdőből.

Michigan State Spartans

Legnagyobb erősség: Mel Tucker

Tavaly alaposan meglepte a közvéleményt a Spartans és bár aligha ismétlik meg a tavalyi szereplést, de Mel Tucker nem véletlenül kapott 10 évre 95 millió dollárt a csapattól. A Michigan State ereje továbbra is a rendszerben és a védelmében rejlik majd, ahova a kezdősnapek 72%-a visszatért tavalyról. Kenneth Walker ugyan elhagyta a csapatot, így várhatóan itt jobban kell támaszkodni a passzjátékra, de Tucker bebizonyította, hogy benne lehet bízni.

Legnagyobb erősítés: érkező futók

Murray ugyan elment, de a transfer portálról érkezik két jobb sorra érdemes back is. Jarek Broussard a Coloradoból és Jalen Berger Wisconsinból. Mind a két futónak nagy jövőt jósoltak előző csapataikban, de aztán részben a balszerencse, részben saját maguk miatt nem tudtak felkapaszkodni. Itt minden adott, hogy új jövőt nyissanak maguknak.

Legnagyobb kérdőjel: passzjáték

Elég lesz-e a Payton Thorne vezette passzjáték, ha nincs egy Kenneth Walker féle futó a backfielden? Ráadásul Jayden Reed kivételével nincs is bizonyítottan megbízható célpont a rosteren, így ha a fiatalok nem tudnak fellépni, akkor kétséges az offense teljesítménye.

Penn State

Legnagyobb erősség: James Franklin

Csak úgy mint az előző csapatnál, a Penn State-nél is a vezetőedzővel, James Franklinnel kell példálózni, aki szintén gigaszerződést akasztott le a tavalyi idényben. Franklin kollégájához hasonlóan bebizonyította, hogy képes építkezni, még akkor is, ha az igazi átütőerő elmaradt az eddigi években.

Legnagyobb erősítés: jó recruit class

Úgy istenigazából nem sikerült erősíteni a kereten, hacsak azt nem akarjuk megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban egyre jobb és jobb recruit classokat tud maga mögött a csapat. Nem Alabama és Georgia szintű tehetséghalmozásról van szó, de konstans ott tudnak lenni a top10-15 legjobb recruit csapatok között és most is rengeteg tehetséges fiatal várja a bevetést.

Legnagyobb kérdőjel: Sean Clifford

Noha a védelemben rengeteg kérdőjel van, kezdve a távozó védőkoordinátor (Brent Pry) pótlásával, a legnagyobb aggályom az az irányító Sean Clifford. Igaz, hogy a karmester rendkívül tapasztalt, de egyértelműen visszahúzza a csapatot. Pontatlan, nem jó a döntéshozatala és még csak nem is mozgékony. Hihetetlen, hogy nem sikerül találni valakit helyette.

Wisconsin Badgers

Legnagyobb erősség: futójáték

Braelon Allen tavaly száguldó ágyúként robbant a köztudatba és felperzselt maga mögött minden védelmet. A fiatal futó energiája és testfelépítése mintha csak arra lett volna teremtve, hogy futó legyen. Ennek megfelelően a Wisconsin továbbra is erős futójátékára fog építeni, valamint természetesen messze földről híres védelmére.

Legnagyobb erősítés: új támadókoordinátor

Ez azonban vajmi kevés magában, a támadósor túl kiismerhető, passzjáték pedig nem létezett. Nem véletlen, hogy érkezett egy új támadóguru, Bobby Engram, akinek az lesz a feladata, hogy egy életképes egységet hozzon létre.

Legnagyobb kérdőjel: Mertz formája

Ez azonban koránt sem lesz olyan egyszerű. Graham Mertz ugyanis az egész liga egyik legrosszabb QB-ja volt novemberig, véletlenül sem tud vigyázni a labdára. Ugyan hatalmas pálforduláson ment keresztül a szezon második felére, de képes ezt fenntartani?

Nebraska Huskers

Legnagyobb erősség: szerencse megfordítása

Tavaly a Nebraska rekordmennyiségű meccset vesztett el egy labdabirtokláson belül, többet úgy, hogy az utolsó öt percben még vezetett. A gárda magja adott, mindössze a szerencsét kell kicsit a maguk oldalára állítani.

Legnagyobb erősítés: Mark Whipple

Ebben segítség lehet, hogy új offensive koordinátor (Mark Whipple) érkezett Pittsburghből, ahol egy rekord évet sikerült összerakni, valamint új irányító is érkezett transfer útján Casey Thompson személyében, így pedig joggal lehet reménykedni, hogy lesz változás a levegőben.

Legnagyobb kérdőjel: Scott Frost

A sok változás elsülhet jól, de akár rosszul is. A Nebraska évről-évre többre van jósolva, mint amire képes és ebben talán a vezetőedző Scott Frost keze is benne lehet, akinek alighanem ez az utolsó éve, ha nem sikerül valamelyest változtatni.

Maryland Terrapins

Legnagyobb erősség: Taulia Tagovailoa

Taulia Tagovailoa ha nem is tesója nyomdokain, de szép lassan egyre jobban kivirágzik, amelynek az eredménye a liga egyik leglátványosabb, ámde hibáktól nem mentes passzjátéka. Breakout éve után most jöhet egy olyan, ahol bebizonyítja, hogy nem csak neve miatt kapott rivaldafényt a játéka, hanem tehetsége okán is. Tavaly az egyik legkevesebb labdaeladást ígérő átadása volt, ellenben viszonylag sok nagy, mély játéka, ráadásul az olvasási gyorsaságával sincsenek különösebb problémák.

Legnagyobb erősítés: visszatérő elkapók

Érkező nem sok akad a csapatnál, ellenben két kiváló elkapó is felépült sérüléséből. Dontay Demus a jövő évi drafton is besurranhat az első körbe. Ötödik heti sérüléséig az egyik legjobb mélységi célpont volt a ligában, mind elkapásokban, mind yardokban a top10-ben volt statisztikailag. Jeshaun Jones pedig egy megbízható rövid célpont volt a fiatalabb Tagovailoa számára. Melléjük nőhet fel Rakim Jarrett is, aki hármójuk közül talán a legfizikálisabb, legtisztább possession elkapó, ezt a triót nehéz lesz bárkinek is levédekezni.

Legnagyobb kérdőjel: a védelem

A védelem oldalán ellenben már elég sok a kérdőjel a csapatnál. Ez az egység már tavaly is a BIG10 leggyengébbje volt és semmi jel nem mutat arra, hogy ez idén máshogy lesz. A pass rush nem létezik, a secondary pedig nagyon vékony, a kezdőkön kívül nincs olyan játékos, akinek bárminemű tapasztalata lenne.

Iowa Hawkeyes

Legnagyobb erősség: a védelem

A tavalyi félelmetes defense egy része együtt maradt, köztük az ország tavalyi (egyik) legjobb cornerével, Riley Mosszal. Ez a védelem tavaly holtversenyben a legtöbb labdaszerzést harcolta ki és bár egyértelmű visszaesést lehet várni, továbbra is ők fogják felhúzni a csapatot.

Legnagyobb erősítés: folytonosság

Konkrétan nem érkezett kezdő snapszámot felmutatni képes játékos a csapathoz, ezzel a leggyengébben erősítő csapat címe az Iowáé. Így pedig a folytonosságban bízhat a csapat: a tavalyi bivalyerős front7 nagy része együtt maradt, a linebacker sor talán az egész ország egyik legjobb alakulata.

Legnagyobb kérdőjel: irányítóhelyzet

Az Iowa defense példa nélküli teljesítményét semmi sem mutatja jobban, mint hogy tavaly az offense a Power5 konferenciák leggyengébb playenkénti hatékonyságát tudta felmutatni. Spencer Petras irányító alig nézett öt yardnál messzebb, amikor mégis megtette, akkor garantáltan labdaeladás volt a vége. Amennyiben ez a csapategység nem fejlődik, úgy nagy valószínűséggel láttuk ennek a csapatnak a maximumát.

[/ppp_patron_only]