Connect with us

Minden ami NFL

Játékosok, mint üzletemberek

Az NFL olyan, mint egy lottóötös – ha valaki akár csak egy-két évig a részese, már azzal elég pénzt halmozhatna fel ahhoz, hogy megalapozzon egy kényelmes életet. A legtöbb esetben azonban nem ez történik: dollár tízmilliomosok mennek tönkre évek alatt vagy jutnak akár koldussorsa, és sokkal többször lehet arról olvasni, hogy valaki eladta a bajnoki gyűrűjét, mint egy sikeres üzleti vállalkozásról. 

*A cikk a támogatóink kérése és szavazata alapján készült. Ha Te is szeretnél beleszólni, milyen tartalmak kerüljenek ki az oldalra, legyél a 3500 forintos támogatónk a Patreonon. Ezzel egyébként részt vehetsz a havi flag focinkon és beszélgethetsz velünk és a többi támogatóval a Discord szerverünkön.*

Egy, az 53 fős rosteren helyet kapó játékos 2022-ben minimum bruttó 705 ezer dollárt, vagyis kerekítve 267 millió forintot keres meg egyetlen év alatt (és most még baráti is az árfolyam). Ennél kevesebbet egyetlen kerettag sem kaphat, miközben egy 7+ éve a ligában lévő veteránnak kötelező minimum 1,12 millió dollárt elutalni a számlájára – ez 13-20-szor annyi, mint amennyi az éves mediánbér volt az Egyesült Állomokban 2022 második negyedéves adatai alapján.

Tehát egy egyszerű roster töltelék annyit vihet haza, mint amennyit az átlag amerikai 13-20 év alatt keres meg. Ha valaki lehúz 4-5 évet a ligában akár csak egy csere speciális egység játékosként, azzal már annyi pénzt összegyűjthetne, hogy életében soha többé ne kelljen dolgoznia. És akkor még nem beszéltünk a sztárokról, akik nemcsak milliós és tízmilliós fizetésekkel rendelkeznek, de számtalan szponzori szerződést is kötnek, ami szintén jelentősen növeli a bevételeket. Rob Gronkowski vagy Marshawn Lynch például úgy él luxuséletet, hogy egyetlen centet sem költött el a fizetéséből és kizárólag a szponzori szerződésekből tengetik a mindennapjaikat.

Nem véletlenül mondja sok pszichológus az NFL-re, hogy olyan mint megnyerni a lottóötöst (egy amerikai kutatás szerint a lottónyertesek nagyobb eséllyel jelentenek csődöt 3-5 éven belül, mint egy átlagos ember). És ahogy utóbbiak, úgy nagyon sok korábbi játékos sem tudja kezelni az ölébe hullott vagyont (bár ez a legtöbb sportra azért igaz).

Egy átlagos NFL-játékos életútja

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

A közgazdászok között gyakori mondás, hogy aki nem tud pénzt csinálni pénz nélkül, az pénzzel sem tud. Ez nagyjából meg is magyarázza, miért hamvában holt minden olyan szociális kezdeményezés, ami arról szól, hogy “vegyük el a gazdagtól a pénzt és adjuk a szegénynek”.

A hirtelen jött óriási vagyon hatalmas lelki és pszichés teher, amit egy átlagember nagyon nehezen tud kezelni. Ráadásul az NFL-játékosok többségére sok tekintetben az átlagember kifejezés sem illik, ugyanis gyakran a nagyon szegény, nagyon rossz körülmények közül érkezőkből lesznek amerikai futballisták. Természetesen akadnak kivételek, de a legtöbb esetben egy NFL-játékos azért választotta ezt a szakmát, mert ez volt egyetlen lehetősége kitörni a gettóból és a szegénységből.

Ezek a srácok abból élnek, hogy a fizikai adottságaik jobbak, mint az átlagé. Ezért kapták az egyetemi ösztöndíjukat, és bár senki sem tiltja meg nekik, az intellektuális képzés nem mindig van a prioritási listák élén. A cél leginkább az NFL: a sztárság és “a jól megérdemelt” luxus a sokévnyi nélkülözés után. A többségnek nincsenek  konkrét céljaik, elképzeléseik vagy valós szaktudásuk, hogy mihez kezdenek majd a rájuk borított töméntelen mennyiségű pénzzel, és akiknek van, azok sincsenek sokkal egyszerűbb helyzetben.

Kezdjük ott, hogy akárcsak 700 ezer dollárt is elég nehéz elképzelni a valóságban, megérteni annak a súlyát és a jelentőségét. Ez végtelennek tetszik, így az első csekkek megérkezése után általában az történik, hogy a játékos kiveszi a pénz a bankból, vesz magának egy villát, anyunak egy új házat, apunak meg egy új kocsit (már ha van). Ezt követik a sportautók, az ékszerek és úgy általában minden, ami luxus, és ha még maradt a pénzből, az megy a párna alá, vagy jobb esetben egy otthoni széfbe (rosszabb esetben mindezek mellé jön a drog és az alkohol).

Mindennek persze megvannak a maga költségei és az ilyen csapodár életvitel csak addig tartható fenn, amíg el nem zárják a pénzcsapokat. Ötletek, célok és befektetések nélkül ebbe természetszerűen bele van kódolva a bukás, így egyáltalán nem meglepő, ha egy akár korábbi NFL-sztár kvázi az utcán találja magát. (Bár az kifejezetten pozitívum – pláne a korábbi évtizedekhez képest – hogy most már az NFL-játékosok közel felének van legalább egy alapfokú diplomája, aminek köszönhetően kisebb az esély arra, hogy pár éven belül csődbe menjenek a visszavonulásuk után.)

Minden idők egyik legjobb elkapója, Terrell Owens például 80 millió dollárt szórakozott el nagyon rövid idő alatt. Vett egy csomó drága ingatlant, aminek a fenntartási költsége és a jelzálog együttesen 750 ezer dollárt emésztettek fel havonta (ebbe a hibába szinte minden gazdagabb NFL-játékos beleesik). Vásárolt egy szórakoztatóközpontot 2 millió dollárért, mert csak, emellett természetesen rengeteg autót, ékszert és ruhát, miközben a fogát is kaviárral mosta. Illetve elkövette azt a hibát, ami szintén a csőd vezető okai között van: olyan emberekben bízott meg és bízta rájuk a pénzét, akikre nem kellett volna. (És hasonlóan jártak olyan sikeres játékosok és legendák is, mint Clinton Portis, Johnny Unitas, Bernie Kosar vagy Dan Marino, csak hogy a legnagyobb neveket említsük.)

Ez szintén ismerős lehet a lottónyertes történetekből. A pénz átvétele után megjelennek a közeli családtagok mellett a rég nem látott szerelmek, barátok, unokatestvérek, nagybácsik és nagynénik, akiknek szüksége lenne némi pénzecskére, hisz “neked úgy is olyan sok van”. A piócák között gyakran a szülők is ott vannak (pláne a nagyon szegény családból származók esetében), akik a gyerek pénze miatt státuszt, tiszteletet és megbecsülést kapnak a kuncsorgóktól, és presztízskérdést csinálnak az osztogatásból.

Ugyan nem NFL, de annak idején nagyot szólt például a hokijátékos Jack Johnson esete, akit konkrétan kisemmiztek a szülei, sőt még 10 millió dolláros adósságot is csináltak neki. Többek között rávették, hogy dobja az ügynökét, majd meghatalmazást szereztek tőle, hogy kezelhessék a pénzügyeit: apuka például rögtön egy Ferrari F430-assal kezdte meg a fia pénzének menedzselését. A szimplán laikusként összehozott rossz üzleti befektetések a felsoroltak mellett már csak a habot jelentik a tortán, amikor egy profi sportoló anyagi mélyzuhanásáról van szól.

Nem saját biznisz, de azért nem rossz

A sikeres üzletemberek és a szó szerinti csődtömegek között van még egy szint. Ide tartoznak a játékosból lett edzők, szakértők és kommentátorok, mert bár túlzás lenne mindezt tudatos, önálló biznisznek nevezni, de mégis csak sikeres tevékenységnek számít.

Egy viszonylag népszerű vagy jó beszélőkével rendelkező játékos esetében ez a legegyszerűbb módja annak, hogy képes legyen fenntartani a megszokott életszínvonalát. Tony Romo évi 17 millió dolláros szerződést kapott a CBS Sportstól, ami több, mint amit profi irányítóként keresett, és még csak nem is kell hetente szétveretnie magát. Tom Bradynek egy 10 éves, 375 millió dollár szerződést ajánlott a Fox, de a Manning testvérek, Aqib Talib, Drew Brees, Tony Gonzalez, Greg Olsen és még sokan mások is ebből élnek. Másokból – mint Jeff Saturday – edző lett a visszavonulása után, John Lynch pedig a 49ers többé-kevésbé sikeres GM-e, csak hogy a legaktuálisabbakat/leghíresebbeket említsük.

És ehhez az életúthoz nem is kell feltétlenül top játékosnak lenni, pláne ha valaki mondjuk front office tag vagy edző szeretne lenne. De a kommentátori/szakértői székbe is bekerülhetnek profiként jelentéktelen játékosok, mint például Nate Burleson, aki profi karrierje során 11 év alatt 5360 yardot gyűjtött, egyszer sem volt Pro Bowler vagy All-Pro, a CBS-nél mégis saját műsora van. Emellett komoly lehetőségek vannak például a podcastekben: már szinte boldog-boldogtalannak van egy sajátja, és ha valaki olyan jól csinálja, mint a kapcsolatait tökéletesen kihasználó Pat McAfee, a Colts korábbi puntere, akkor simán össze lehet hozni egy több milliós bizniszt (egy éve a The Pat McAfee Show értéke 7,34 millió dollár volt).

Akiből tényleg sikeres üzletember lett

Persze vannak olyan játékosok is, akik okosan használták fel a felfoghatatlan mennyiségű tőkét, amit profi karrierjük alatt megkerestek és kisebb-nagyobb sikerekkel, de saját vállalkozásba kezdtek. A korábbi első körös irányító Jake Locker például edzőtermekben utazik, a legendás Charles Woodsonnak pedig egy menő borászata van és állítólag tényleg kivételes minőségű borokat lehet tőle vásárolni.

Ha viszont a nagybetűs üzletembert keressük, akkor Peyton Manning az emberünk. Az egy dolog, hogy a pályán egy zseni volt, de aki hallotta már nyilatkozni, annak egyből szemet szúr, hogy mennyire intelligens emberről is van szó. Volt idő, amikor ő volt a Pizzakirály Denverben 32 Papa John’s Pizzériával (amit aztán eladott, amikor a cég és az NFL összebalhézott), azóta pedig többek között befektetett egy jól menő NFT cégbe (Candy Digital) vagy épp az Evolv Technologyba. Ez utóbbi egy tömegbiztonsági cég, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megreformálja a beléptetési rendszereket (anélkül szúrja ki a tiltott eszközöket, hogy az embereknek ki kellene pakolniuk a pénztárcájukat, kulcsaikat stb.), és többek között olyan üzletemberek invesztáltak a cégbe, mint Bill Gates. Plusz saját Omaha Productions cége a show businessben utazik, például az ESPN-nel partnerkedve. A legendás irányító nettó vagyonát jelenleg 250 millió dollárra becsülik.

Manninghez hasonlóan nagyon sikeres üzletembernek számít az őt Denverbe csábító John Elway is, akinek már játékosként volt egy 82 millió dollárt érő autós üzlete és azóta is ebben a szektorban tevékenykedik, van például egy Chrysler Jeep- és két Toyota Scion-kereskedése is, valamit Elway’s Colorado Steakhouse néven komoly étteremhálózattal is rendelkezik. De hogy ne csak irányítókról legyen szó: a korábbi első körös pass rusher Brian Orakpo és korábbi csapattársa, Michael Griffin például nagyon sikeres muffin vállalkozást hoztak létre.

De hogy ne csak elsőkörösöket és legendákat hozzunk, igazán inspiráló a története az egykori negyedik körös Rosevelt Colvinnak és Darryl Sharptonnak. Előbbi Super Bowl győztes lett a Patriotsszal, majd beszállt a csomagküldő szolgáltatást végző UPS nevű cégbe és Orakpóhoz hasonlóan muffinboltot nyitott (SweeTies Gourmet Treats), amit a feleségével együtt vezet Indianapolisban.

Sharpton pedig az e-kereskedelemben találta meg a számításait: létrehozott egy online bútorüzletet, ami már a Covid előtt is jól ment, a pandémia pedig rátett erre egy lapáttal és megduplázta a bevételeit. Azóta alapított két bútorgyártó céget Edloe Finch és Albany Park néven, ami még az Amazon számára is szállít termékeket. Az NFL-ben mindössze 176 tackle-ig jutó, bruttó 4 milliót kereső játékos a várakozások szerint 100 millió dolláros bevételt realizálhat idén.

A felsorolást pedig stílszerűen Jerry Richardsonnal zárjuk, aki halfbackként mindössze két évig játszott az NFL-ben és csupán négy TD-t szerzett, de az egyiket pont az NFL-döntőn 1959-ben, amivel egyébként meg is nyerte a döntőt a Baltimore Coltsnak. Az ezért kapott bónuszát aztán arra használta, hogy az egyik barátjával közösen megalapítsa a Hardee’s nevű étterem franchise-t, ami tarolt az Egyesült Államokban. Később ő lett CEO-ja a Flagstar nevű cégnek, ami az USA hatodik legnagyobb vendéglátóipari vállalata volt 2500 étteremmel és 100 ezer alkalmazottal.

1995-ben vonult vissza, amikor is ő lett a Carolina Panthers alapító tulajdonosa, majd idővel a liga egyik legbefolyásosabb tulaja. Szobrot is kapott a csapat stadionja előtt, és ugyan 2017-ben helytelen munkahelyi magatartás miatt el kellett adnia a csapatot, üzletileg így sem járt rosszul, ugyanis 2,2 milliárd dollárt kapott a franchise-ért.

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!