Már csak egy forduló maradt hátra az alapszakaszból, így 19-re szűkült azon csapatok listája, amelyek ott lesznek vagy ott lehetnek még a rájátszásban. De kik lehetnek elég jók ahhoz, hogy megcibálják a nagyok bajszát? Most sorrendbe állítottam a még életben lévő csapatokat az alapján, hogy kivel mennyire nem szeretnék találkozni a rájátszásban, ha az egyik top contender helyében lennék.
A gyakorlathoz konferenciánként 3-3 csapatot kiveszek az egyenletből, ugyanis szerintem ők kiemelkednek a saját konferenciájukból. Az AFC-ben a Chiefs, Bills, Bengals triót tartom a krémnek, az NFC-ben pedig az Eagles, 49ers, Cowboys hármast. Nyilván ők a legveszélyesebbek egymásra, de most inkább az érdekel, hogy rájuk kik lehetnek a legveszélyesebbek, kiknek van a legjobb esélyük meglepetést okozni, vagy másképp megfogalmazva kivel nem akarnék a leginkább összefutni.
13. Tennessee Titans
Egy dolog miatt lehet tartani a Titanstől, méghozzá hogy az utóbbi években mindig megszívatták a nagycsapatokat és a legerősebb ellenfelek ellen Mike Vrabel mindig a legjobban felkészített és legmotiváltabb csapatot tudta kiküldeni a pályára. Ha ezt a faktort kivesszük – ránézve az utóbbi hetek formájára és a roster állapotára, akár ki is vehetjük –, egyáltalán nem félelmetes ez a Titans. Egyedül a belső védőfal az, ami egy top egységnek mondható, illetve Henryt nem sok kedvem lenne szerelni, de ezen kívül nem hogy korrekt lenne a keret, de egyenesen gyenge. Ebben nyilván közrejátszik a rengeteg, de tényleg rengeteg sérülés, de jelen állapotában a Titanstől senkinek sem kell megijednie. Támadófal nincs. Az újonc Treylon Burks az egyetlen valamire való fegyver. A secondaryben Byardön kívül cserék játszanak. Szélső pass rush nincs.
És hát Joshua Dobbs irányít. Lehet ezzel kellett volna kezdenem és akkor megspóroltam volna az előző bekezdést.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
12. Pittsburgh Steelers
A Steelers Mike Tomlinnal mindig is egy magas padlójú csapat volt, látjuk idén is sikerült 2-6-ról 8-8-ra hozni a mérleget és egy kis szerencsével ott lehetnek a playoffban. A 6-2-es forma miatt akár lehetne is aggódni, illetve EPA/play mutató alapján is átlag feletti a támadósor és a védelem is ebben az időszakban, azonban jegyezzük meg, hogy nem épp halálsoron kellett átmenniük (Saints, Falcons, Colts, Panthers, Raiders, Tyler Huntley), így érdemes helyén kezelni a dolgot. TJ Wattól, Cam Heywardtól, Minkah Fitzpatricktól és a védelemtől kicsit lehet tartani, azonban nem egy “káoszos” csapat, nem különösen kellemetlen, szokatlan ellenfél séma szempontjából a defense. Az offense meg aztán végképp, Matt Canada koncepciói és rendszere egyáltalán nem ijesztenek meg, ezért vannak ilyen hátul. Padlójuk van, de a plafonjuk elég alacsony szerintem, az egyértelmű tehetségfölényben lévő ellenfeleknek pedig nem kellene gondot okozniuk.
11. Seattle Seahawks
A támadósortól lehet félni, valószínűleg nem szívesen akarnám a Metcalf-Lockett duó ellen felvenni a versenyt, ha nem muszáj, és Genót is bármikor elkaphatja a gépszíj. Azonban a támadófal az utóbbi időben elég gyenge lábakon áll és meg lehet találni azokat a matchupokat, amit egy contender csapatnak ki kell tudnia használni. A védelem pedig egyáltalán nem ijeszt meg, még ha Pete Carroll időről időre ki is tud találni valami működőképes dolgot, de ez ellen a defense ellen bármelyik top támadósornak tudnia kell haladni. Plusz nincs meg bennük az a kiszámíthatatlanság sem, amire nehéz felkészülni, így a váratlan faktorban sem bízhatnak. A Steelersszel egy polcon vannak nálam, azért kerültek egy hellyel előrébb, mert alapvetően a támadósor fontosabb a védelemnél (igen, a rájátszásban is), és a Geno-Metcalf-Lockett trió azért tud kellemetlen perceket okozni.
10. New England Patriots
Ez az offense, gyerekek… Egyáltalán nem aggódom miatta. Egy fikarcnyit sem. Ráadásul még csak nem is jól edzett gárdáról van szó, hiszen millió hibával és sárga zászlóval vágják maguk alatt a fát. A Patriotstól úgy lehet kikapni topcsapatként, ha aktívan veszíteni akarsz millió hibával. A védelem valóban ijesztő, és Belichick ki tud találni parádés gameplaneket, de úgy gondolom, hogy topcsapatként fel kell tudnod tenni annyi pontot még egy ilyen jó védelem ellen is, amennyire nem tud rákontrázni Matt Patricia egysége. Persze ha dobsz két pick-sixet, akkor baj van, de egyébként? Egyedül a Belichick-faktor miatt előzik az előző két csapatot.
9. Tampa Bay Buccaneers
A Bucs pedig egyedül a Brady-faktor miatt előzi az előző hármat. Ez a Buccaneers ugyanis nem egy jó csapat, bárki bármit mond, vagy bármit láttunk 2020-21-ben. Az előző két év mintha elveszne a régmúlt homályában, a játékosok öregek és lassúak, és a listán egyértelműen a legrosszabban edzett gárdáról van szó – ráadásul Bowles és Leftwich még büszkék is a hiányosságaikra. Ha nagyon optimisták akarunk lenni, akkor bennük van egy tök jó védelmi gameplan és Brady át tudja venni az irányítást a támadósor felett és mehetnek egész meccsen no huddle-ben, de ha reálisan nézzük, akkor ez egy rossz csapat. Az elmúlt két évben látott tehetségfölény már egyáltalán nincs meg, az edzők pedig aktívan szabotálják a sikerességet.
8. Miami Dolphins
Ha Tua fixen egészséges lenne, akkor feljebb kerülnének, de a bizonytalanság miatt csak ide tettem őket, kicsit ilyen köztes megoldást választva nagyjából középen elválasztottam a mezőnyt velük. Ha minden klappol, akkor ezzel a támadósorral nem szívesen nézek szembe, még akkor sem, ha van egy minta a lelassításukra. Nem olyan veszélyesek, mint egy-másfél hónappal ezelőtt, akkor lehet az első helyre raktam volna őket. Azóta tényleg van egy minta azért Tua megzavarására és a támadósor lelassítására, de még így is kellemetlen ellenfélnek számítanak McDaniel rendszere és játékhívásai miatt – igazából egy kis hiba a védelemben és egyből hét pontot tesznek fel a táblára, ami kevesekben van meg. És ugyan a védelem összességében nem egy top egység, de teljesen rendben van és az a baj, hogy kellemetlenek tudnak lenni a stílusukkal, tudnak problémákat okozni. Teddyvel persze sokkal kevésbé félelmetesek támadóoldalon.
7. Detroit Lions
Talán a legveszélyesebb offense a listán, bármikor fel tudnak tenni 35 pontot, és ha így van, akkor semmi hibázási lehetőséged nincs támadóoldalon. Mondjuk hazai pályán vagy dome-ban erre nagyobb az esély, így a hidegben kint játszó csapatoknak kisebb fejfájást okoznak, ugyanis Gofféknak nem megy zord időjárási körülmények közt. Mindenesetre minden védelemnek képesek kellemetlen perceket okozni, Ben Johnson támadókoordinátor nagyon jól hívja a játékokat, nagyon jó rövid yardos csapatról van szó, sokszor nekimennek negyediknek is, ami szintén idegesítő tud lenni védőszempontból. Ellenben azért Goffot össze lehet zavarni, ha új dolgokat mutatnak neki vagy nyomást helyeznek rá (Patriots védők szerint ekkor “összeszarja magát”). És ha muszáj sima dropbackekből haladni, tehát nem megy a futás és a play action, akkor kijönnek a QB limitáltságai. Ezért nincsenek feljebb, no meg mert a védelem egyáltalán nem félelmetes.
6. New York Giants
A Giantset nehéz elhelyezni ezen a listán, és mindkét oldali érvelést megértem. Az egyik az, hogy topcsapatként a hatalmas tehetségkülönbség miatt magabiztosnak kellene lennem abban, hogy megverem őket. És ez rendben is van. Mégsem akarok ellenük játszani, mert egy “káosz” csapatról van szó. Ilyennel pedig nem jó találkozni contenderként, mert hozza a random faktort. Nem feltétlen félsz tőlük, mégsem akarsz velük játszani, mert hordozzák magukban ezt a káosz faktort, amit inkább elkerülnél. Egy letisztultabb, értelmezhetőbb csapat ellen (Steelers?) magabiztos vagy, hogy a tehetség felülkerekedik, de itt egy meccsen bármi lehet. Brian Daboll fixen tartogat valamit a tarsolyában, valami király kis játékot öt évvel ezelőttről, fake puntot, bármit. Plusz védőoldalon sem épp Wink Martindale rendszere a legkellemesebb ellenfél a sok blitzcel és összezavarós játékkal, amit általában ki tudsz játszani, de ha épp most sikerül párszor hibára kényszeríteniük kulcshelyzetben, akkor szívás. Támadóoldalon ráadásul le is lassítják a meccset, így kevesebb hibázási lehetőséged van, egy-egy véletlen turnover többe kerül.
5. Baltimore Ravens
Itt megint ugrunk egy polcot, hiszen tehetségben a Ravens nagy előrelépés a Giantshez képest. Akár előrébb is lehetnének, hiszen Lamar egy olyan különleges veszélyforrás, aki bármikor meg tud téged verni, ráadásul kellemetlen és nehéz is ellene felkészülni, sok mindent át kell alakítanod védőoldalon és olyanokkal fogsz találkozni, amivel máshol nem igazán. Ráadásul a védelem is elég jól muzsikál Roquan Smith érkezése óta (habár nagyrészt gyengébb irányítók ellen), főleg ha Calais Campbell és Marcus Peters is visszatér. Mégsem tudtam feljebb tenni őket, mert Lamaron kívül ez a támadósor nem ijeszt meg, nem tartok tőle. Greg Roman nem fog új kreatív passzkoncepciókat kitalálni, nem fogja jól hívni a játékokat, egyszerűen nem tudja felemelni a támadósort, ami ráadásul elkapók teljes hiányában tényleg nem tud veszélyes lenni a levegőben.
4. Minnesota Vikings
Kicsit máshogy, de hasonló az érvelésem, mint a Giants esetében. Ez a csapat mindig hülye meccseket játszik, ez elől nincs menekvés, esélyesként pedig el akarod kerülni a random dolgokat, amennyire csak lehet. Na a Vikingsnál ezt nem lehet, ezért kerülném el őket. A másik faktor az, hogy Justin Jeffersont a Packersön kívül eddig nem igazán sikerült megállítania senkinek, gyakorlatilag a legjobb játékos a pályán majdnem minden esetben és el tud dönteni találkozókat. Ezzel szemben azért a védelem nagyon gyenge és még csak nem is különleges, nem aggódsz azon, hogy vajon mit fognak csinálni és hogyan lehet megverni, mert viszonylag egyszerű az egész. Most pedig még a támadófal is sérülésekkel küzd, ami még nagyobb problémákat vetít előre. Ha nem lenne meg bennük ez a mindig hülye meccset játszunk dolog, akkor jóval lejjebb lennének a listán, de el kell fogadni, hogy idén bizony veszélyesek és kitarthat még a “mák-faktor” egy ideig.
3. Jacksonville Jaguars
Hasít az offense, azzal pedig mindig vigyázni kell. Trevor Lawrence kiválóan játszik, a top10-be simán megérkezett idén (ki látta ezt jönni?), a PFF-nél a 9. forduló óta a 2. legjobb értékeléssel rendelkezik, az egyik legtöbb extra dobással és az egyik legkevesebb turnovert érő játékkal. Alig hibázik, gyorsan szabadul a labdától, konzisztensen jó döntéseket hoz és még az extra játékok is jönnek tőle. És akkor ott van mellette Doug Pederson, aki egy nagyon kellemetlen ellenfél tud lenni a gameplanjével és a playhívásaival (lásd Eagles Super Bowl menetelés), és ha talál egy gyenge pontot, akkor azt ezerféleképp kihasználja. Ráadásul a védelem is jobban játszik mostanság azzal, hogy a pass rusht és a CB-sort megoldották, még ha a defense gerincében azért vannak is problémák. Nem egy félelmetes egység egyáltalán, de nem is átjáróház már. Nem gondolom, hogy feltétlen sokáig tudna menetelni a Jaguars, de az biztos, hogy kellemetlen ellenfél lesz és a támadósorával meg tud ráncigálni pár bajszot.
2. Green Bay Packers
Én sem feltétlen érzem, hogy az első 8-10 fordulót is látva jó helyen van itt a listán a Packers, de nem tudtam lejjebb tenni őket. Összeállt ez a csapat offense és defense oldalon is, ráadásul hihetetlen módon még a special team is hozzátesz az egészhez, nem pedig elvesz. A támadósor a 10. forduló óta 5. EPA-ben és hétből hatszor legalább 24 pontot szerzett. A futás működik, a támadófal jó, LaFleur és Rodgers megtalálta azokat a dolgokat az offense-ben, amik jól állnak és amik működnek (több under center játék, több szélső futás, play actionök, Watson keresztezések stb.). Mindeközben a passzvédekezés DVOA mutató szerint a 8. forduló óta a legjobb a ligában, Rasul Douglas szélre rakásával, több big nickel felállással (három safety, köztük Savage a slotban) sikerült jó irányba változniuk. Oké, futás ellen továbbra sem jók (és ez az NFC-ben pont rosszul hangzik), és elméletileg tudod, hol lehet megverni a védelmet is, így nem nehéz felkészülni, de ha több Vikings ellenihez hasonló különleges gameplant tudnak összerakni, akkor még ez a negatívum is megy a kukába. A LaFleur-Rodgers duó playoff tapasztalatával pedig azért kevesen veszik fel a versenyt a mezőnyben.
1. Los Angeles Chargers
Jajj megint itt vagyunk, kezdjük beleélni magunkat a Chargersbe. Én tényleg nem akarom, mert megint csak csalódást okoznak majd, de túl tehetségesek ahhoz, hogy ne a lista tetején legyenek, egyszerűen bármikor kijöhet belőlük a top játék és megverhetnek bárkit. Az biztos, hogy nem akarok elit irányítóval találkozni a rájátszásban, mármint jó lenne minél későbbre halasztani ezt. Ráadásul egyre egészségesebb a keret, hiszen Keenan Allen és Mike Williams visszatérése mellett Rashawn Slater is ott lehet akár a rájátszásban, ami sok pluszt adna a szenvedő támadófalnak. A védőoldalon is visszatér Bosa, de még nélküle is a liga legjobb passzvédelme volt a Chargersé a 8. heti bye week óta (előtte 20.), ráadásul a sorsolás sem volt könnyű (Chiefs, 49ers, Dolphins), szóval Brandon Staley megtalálta a megoldásokat és nagyon jól működik az egység. A problémát a futás elleni védekezés jelentheti, illetve hogy a támadóoldalt még mindig Joe Lombardi vezényli, akinek túl jó dolga van Herberttel, aki mindent képes megoldani, így pedig a támadókoordinátor semennyire sem akarja megkönnyíteni a dolgát.
[/ppp_patron_only]
