Houstonban nem sok derűre okot adó esemény történt a futballcsapat körül az elmúlt években, ami taccsra vágta a franchise megítélését. Október óta viszont felcsillant a remény, most pedig a piac egyik legfelkapottabb vezetőedző jelöltjét sikerült kinevezni a csapat élére. A tékozló fiú hazatért!
Ha mondani kell egy dátumot, amikor elindult a lejtőn a franchise, akkor 2017 októbere adja magát: ekkor mondta Bob McNair, a Texans tulajdonosa az elhíresült mondatát a himnusz alatt protestáló játékosokra, hogy nehogy már a rabok vigyék a börtönt. Hogy ez volt-e a gyújtópont vagy sem, nem tudom, de innentől fogva csőstül jöttek a problémák: Bill O’Brien teljhatalma, Deshaun Watson sztrájkja, DeAndre Hopkins elcserélése, JJ Watt menesztése, koncepciótlan kinevezések, és hogy Bob McNair halála után a fiát, aki örökölte a franchise-t, nem igazán érdekelte annak sorsa. Tavaly októberben viszont megtörtént az első lépés a kilábalás felé, és Jack Easterbyt zarándokútra küldték, jó messze Houstontól, ezzel olyan benyomást keltve, mint ahogy egy profi focicsapatnak működnie kellene. Mert hogy Nick Caserio, a 2021-ben kinevezett general manager talán most először veheti a kezei közé a franchise alakulásának a sorsát, amihez az első lépés volt egy olyan vezetőedzőt keresni, aki hosszútávú megoldás lehet.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Minden kritériumnak megfelelt
Caserio megunta, hogy koncepció nélküli nagypapák irányítják a csapatot, és szilárd meggyőződése volt arról, milyen adottságokat keres a következő vezetőedzőjében.
- edzésmódszerek
- jó interjú
- legyen vezető
- csapatban gondolkodás
DeMeco Ryans mindennek megfelelt, és megkapta az állást. Az edzésmódszereket aligha kell magyarázni, Robert Saleh távozását követően aggódva lamentáltak azon, milyen sorsa lehet az általa csúcsra járatott védelemnek San Franciscóban, de Ryans abszolút helyt állt a kihívásnak, és talán még mesterénél is jobb egységet kalapált össze. A vezetői képességeit is láthattuk, imádták és tűzbe mentek volna érte, mentorként és tanárként is tisztelték és szerették, a múltja miatt pedig könnyen megtalálja a hangot a játékosaival, hiszen 2015-ig még játékosként volt jelen a ligában.
Plusz adalék, hogy azt a csapatot irányíthatja, amely draftolta őt 2006-ban, és amelyben karrierje legszebb éveit töltötte. Kellett ez az adalék a szurkolóknak is, akik a már fent említett eseménysorozatok után elvesztették a lelkesedésüket a Texans felé, de egy ilyen lépés hamar visszahozhatja a csalódott szurkolókat. Marketing szempontból a lehető legjobb jelöltet sikerült leakasztani, de vannak más előnyei is.
Mit adhat hozzá a csapathoz?
Nem látok az edzők fejébe, de bizonyára sokuk számára vonzó tényező lehet egy újjáépítés. Egyrészt kihívás, másrészt meg egy esély, hogy majdnem a nulláról a saját arculatodra alakítsd ki a keretet. Nos, a Texansban nagyon kevés olyan játékos van, akihez nem kéne ragaszkodni, és olyan sem sok, akikre hosszú távon lehet építeni. Egészen pontosan egyetlen egy olyan játékos van most a Texans rosterén, aki nem újonc kontraktussal játszik, és szerződése van 2024-re is, ez pedig Brandin Cooks. Az a Brandin Cooks, akit már lehet idén elcserélnek, így ez a szám nagyon hamar nullára redukálódhat. Ez azért durva, egyben jobb lehetőség nincs feltölteni a keretet a saját elképzeléseid szerint játékosokkal.
Nem mondok újat azzal, hogy a látványos javulást a védelemben várhatjuk, akár már az első évében is, hiszen ennél rosszabb számokat nehéz lenne összeszedni. Engedett yardokban (379,5 yard/meccs, 30.) és engedett pontokban (24,7/meccs, 27.) is a liga végén kullogott Lovie Smith legénysége, amire a lehető legjobb helyről érkezett megoldás, hiszen a 49ers egysége mindkét kategóriában a legjobb volt. Természetesen ez sem fekete és fehér dolog, a Texans futás elleni védelme toronymagasan a liga legrosszabbja volt, de ez egyáltalán nem meglepetés mikor rengetegszer játszottak hátrányban, a 49ers pedig ligaszinten a negyedik legtöbb ideig birtokolta a labdát meccsenként, kevesebb időt hagyva ezzel a támadóknak a yard és ponthalmozásra, amihez a Shanahan féle játékrendszer is elengedhetetlen volt.
A 49ersnél láttuk, hogy nem kell neki sztárnevekből álló védelem ahhoz, hogy ligaelit egységet tudjon összefabrikálni – hát, ez a lehetősége Texasban is meglesz… Kíváncsi leszek hogyan oldja meg a helyzetet, Kaliforniában ugyanis egy első körös pickekkel teletűzdelt védőfal állt a rendelkezésére, amely levette a terhet a gyengébb secondaryről, míg Houstonban ez jelen állás szerint fordítva lesz. A secondary ugyanis nem rossz, úgy is mondhatnám, hogy messze a legerősebb szekciója a rosternek, ahová a tavalyi drafton két meghatározó játékos érkezett, akikre Ryans is építhet hosszú távon. Ennek ellenére a DL felturbózása lesz a prioritás, mert Ryans szeret könnyű boxokkal felállni futás ellen is, de ehhez elengedhetetlen egy kiváló védőfal, ami a Texansnál hiánycikk.
Elcsépelt lehet, de a hit egy szintén fontos adaléka a focinak. Nézzük csak meg, hogy milyen reakciókat váltottak ki a játékosokból a 18. fordulóban történtek, amellyel a Texans nem lett a liga legrosszabb mérlegű csapata, kis túlzással mintha a csoportot nyerték volna meg. Veszteni senki nem szeret, ahogy azt sem, ha nem látja az esélyt a győzelemre. Néhány jelenlegi és korábbi játékos már most tűzbe jött a kinevezését követően, pedig még egy edzést sem vezényelt le. Az öltözői hangulatnak óriási adalékot jelent a karizmája.
Hogy néz ki a stáb?
A védelmet tehát nem kell félteni, de nem Ryans lesz az egyedüli, aki szorgosan fog ügyködni a defense renoválásáért. Védőkoordinátornak Matt Burke érkezik, aki a Cardinals DL edzője volt tavaly, de van múltja DC-ként is, két évig volt a Dolphins védőkoordinátora, bár abból sok köszönet nem volt. Óriási tapasztalata van, pedig mindössze 46 éves, vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy őt hozta maga mellé Ryans. Arról egyelőre nem olvasni semmit, hogy ki fogja hívni a játékokat a védelemben. Rajta kívül korábbi 49ers stábtagok érkeztek még, Chris Kiffin (akivel 2018-19 között dolgozott a csapatnál) a linebackereket fogja trenírozni, Stephen Adegoke a safetyket edzi, míg Cory Undlin a secondaryért és a passzjátékok levédekezéséért felel majd.
A nagyobb talány nyilván a támadóoldalon van, és epekedve vártuk kit neveznek ki. Nagyon erős pletyka volt Kliff Kingsbury kinevezése, aki szintén hazatérő lett volna Texasba, de végül nem ő, hanem Bobby Slowik kapta meg az állást. Kitaláljátok honnan érkezett?
Több szempontból is érdekes ez a kinevezés. Kezdjük azzal, hogy a mindössze 35 éves szakember nem rendelkezik túl nagy edzői múlttal, hiszen ő is a Shanahan-érának köszönhetően került az edzősködés körforgásába. Korábban a Washingtonnál volt videóelemző, majd a Pro Football Focusnál szakértő három éven keresztül, ezzel pedig már dörzsölik is a tenyerüket az analitikát szerető szurkolók. Ugyanis azt már Mike McDanielnél is láttuk, hogy Shanahan zsenijét és a modernebb felfogást összemosva remek dolgok születhetnek, kérdés hogy Slowikban mennyi tudás van. Mert bizony ő 2019-ig kizárólag védelmekkel foglalkozott NFL csapatoknál, majd onnantól áttették a támadókhoz, és két év alatt asszisztensből a passzjátékok legnagyobb felelősévé vált csapaton belül, ami sokak szerint irreálisan nagy léptékű haladás. Pláne úgy, hogy minden bizonnyal egy újoncot kap majd a kezei közé kezdésnek, és az ő felelőssége lesz kihozni belőle a maximumot, egy finoman szólva sem erős nevekből álló támadósorból, nulla játékhívási múlttal. Semleges nézőként kíváncsi vagyok és izgatott, de el kell ismerni, hogy nem kis kockázatot vállalt ezzel Ryans, bár Robert Saleh állása sem remegett meg attól, hogy Mike LaFleur nem tudott kihozni egy újoncból semmit (tegyük hozzá, nem feltétlen az edző hiábájából).
Az offense stáb többi részét egyelőre nem tudni, így pláne nehéz találgatni és lamentálni azon, hogy mit is várhatunk. Egyedül a QB edző van meg, Jerrod Johnson a Vikingsnál volt hasonló pozícióban asszisztensként, most viszont ő felelhet egymaga az irányítók fejlesztéséért. Gondolom nem lepődtök meg, hogy szintén egy korábbi 49erses kollégáról van szó, de a Coltsnál is eltöltött három idényt a minnesotai állás előtt. Azt is mondhatnánk, hogy a QB edző megvan, egy passzjátékokra specializálódott OC szintén pipa, akkor már csak a quarterback hiányzik.
Összegzés
Ryans személye tökéletes egy olyan franchise-nak, amely most szeretne tényleg a havmaiból feltámadni a megannyi keserédes szezon után, és egy teljesen más kultúrát kívánnak felhúzni. Egyelőre szurkolóktól egykori és jelenlegi játékosokon át mindenki lelkesedik ezért, így jár a keksz a front office-nak. A probléma a támadóknál lesz, mert amíg Ryans egy tapasztaltabb védőkoordinátort hozott segítségnek, addig a támadóknál egyelőre “zöldfülűek” készülnek nekivágni az építkezésnek, ez nem biztos, hogy jó ötlet. Értem én, hogy a Shanahan fáról csodálatosan szép gyömülcsöket lehet leszedni, de nem minden alma lesz kukacmentes. Mondanám, hogy a türelem csodákra képes, de kétlem, hogy itt egy újonc és magasan húzott irányítóval végtelen türelem állna rendelkezésre, jobb esetben két, maximum három szezon. Szurkolok Slowiknak, de egyelőre a bukfencet jobban látom ebben a kinevezésben mint az átütő sikert, de a főedző meg annyira tetszik, hogy nem akarom emiatt teljesen lehúzni a kinevezést.
Értékelés: B+
[/ppp_patron_only]
