A Combine harmadik napjának nyertesei és vesztesei

A hétvége legjobban várt eseménye természetesen az irányítók színre lépése volt, ugyanis négy első körbe várt tehetséget is megnézhetett a nagyközönség. Bár a karmesterek elvitték a showt, de az elkapók és a tight endek között is akadtak remek teljesítmények.

Nyertesek

Minden magasan jegyzett irányító

Bryce Young, QB, Alabama

Az irányítók közül is talán Bryce Young mérlegelését várta mindenki a legjobban, ugyanis soha nem volt még ilyen alacsony és vékony top jelölt mint az Alabama sztárja. Aztán a mérések után jött a meglepetés, mert bár Young magassága 6 láb alatt maradt (5 láb 10⅛ inch azaz 178 centi lett a hivatalos), de a 190 font helyett 204 fonttal (92,5 kg) mérlegelt, ami már abszolút nem tűnik vészesnek.

Ezek az adatok konkrétan szinte egy az egyben Kyler Murray számai, aki anno Nick Bosa előtt lett az első kiválasztott. Persze ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Aki látta Youngot az jól tudja, hogy ez nem a versenysúlya. Ez az eredmény az elmúlt hetek kőkemény feltáplálásának köszönhető. Nem véletlen, hogy Young kihagyta a gyakorlatokat és majd volt egyeteme Pro Day-én nézhetjük csak meg. A mindenki számára csalóka adatok ellenére is jól jött ki ebből Young, mert lényegében nem okozott csalódást, ami nála már egy mini győzelem. Így egyelőre úgy tűnik marad az 1/1 egyik legnagyobb esélyese, de az előnye talán csökkent.

Anthony Richardson, QB, Florida

A másik nagyon várt irányító szereplés Richardson gyakorlatokon bemutatott attrakciója volt. Pályán mutatott játéka után ugyanis mindenki az egyik legatletikusabb iránytónak gondolta és itt volt a lehetőség, hogy ezt bebizonyítsa. Ő pedig köszönte szépen és nem csak bizonyított, hanem robbantott.

40,5 inches (103 centis) súlypontemelkedése és 10″9′-es (327 centis) távolugrása a valaha volt legjobb Combine eredmény irányítótól, a 4,43 másodperces 40 yardja pedig a 4. legjobb valaha ezen a poszton. Mindezt úgy, hogy magasabb mint George Kittle, nehezebb mint Haason Reddick és nagyobb a tenyere mint DeAndre Hopkinsnak. Félelmetes. Nem is kell mondani, hogy az atletikussági mutatója az egyik legjobb valaha, nem csak az irányítók között, de az egész mezőnyben.

A labdás gyakorlatok során aztán azért akadtak gondjai. Bár mutatott fejlődést mind pontosságban, mind az elkapók vezetésében, de a lábmunkáján azért látszik, hogy nem egy kiforrott játékosról van szó és a mechanikája sem a igazi. A dobóerejével azonban megint csak villantott ugyanis 60 mérföldes sebességet mértek a radarral, ami top3 a Combine-ok történetében. Senki nem ugrott akkorát a boardokon mint ő, jelenleg arra is van esélyes, hogy ő legyen az első, akit elvisznek a börzén.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

C.J. Stroud, QB, Ohio State

Nem akart lemaradni a legjobbaktól Stroud sem, aki bár a pályán kevésbé volt meggyőző tavaly mint Young és a Combine-on atletikusságban nyilván nem tudott Richardson mellé nőni, de a passzolási gyakorlatokat messze ő uralta. Volt olyan scout aki egyenesen arra vetemedett, hogy azt állítsa, soha nem látott olyan jó Combine teljesítményt, mint az Ohio State kiválóságáé.

A dobásai pontosak voltak, a technikája kiváló, messze ő tűnt az összes fellépő közül a legletisztultabbnak, akivel a legkevesebb munka lesz utólag. Az elkapóit jól vezette, a lábmunkája kiforrott volt, nehéz fogást találni azon, amit bemutatott. Neki a méreteivel sosem voltak gondok, ahogy a pontosságával se. Bebetonozta magát a top7-be és ember legyen a talpán, aki a három játékosból tud választani.

Will Levis, QB, Kentucky

A három sztár mögött csak minimálisan maradt el Levis hírverése is. A Kentucky játékosa természetesen ahogy várni lehetett a karerejével tűnt ki. Nála 59 mérföldes dobásokat mértek, ami hasonlóan Richardsonéhoz top5 a Combine-ok történetében. Azonban az ő mély kísérletei tisztábbak voltak mint a Florida játékosáé, szebben szálltak a hosszú labdái és aránylag pontos is volt.

A méreteivel soha nem volt kérdés és tudja hogyan kell profi rendszerben játszani, így népszerű lesz ő is a csapatok körében. Ha jelenleg tippelni kellene, akkor mind a négy irányító színtiszta top10-es választás lesz.

Stetson Bennett, QB, Georgia

A kétszeres bajnok irányítója eddig igazából harmadik nap végi név volt vagy draftolatlan, de most tett róla, hogy újraértékeljék a csapatok. Igazából sehol nem robbantott akkorát mint a többiek, de sehol nem vallott szégyent. 4,67 másodperces negyven yardja jobb mint várni lehetett, a passzgyakorlatok során pedig a kiváló időzítését és pontosságát is megmutatta. Ráadásul a mély labdáknál is viszonylag jó karerőről tett tanúbizonyságot. Nem lenne meglepő egy 4. kör ezek után.

Hendoon Hooker, QB, Tennessee

Hooker sérülése miatt sajnálatos módon nem tudta befejezni a szezont és a Combine-ra sem jött helyre, de a vizsgálatokon ott volt és itt abszolút pozitív eredményeket kapott a sérült térdével kapcsolatban. Idénykezdésre elméletileg 100%-os állapotba kerülhet.

Jaxon Smith-Njigba, WR, Ohio State

Smith-Njigba tavaly ilyenkor még az egyik legnagyobb elkapó tehetségnek volt kikiáltva és top5-ös választásról beszéltek az esetében. Aztán jött egy idény eleji sérülés és mivel alig láttuk játszani, így kicsit elfelejtettük, hogy milyen jó kis játékos is ő valójában.

Az elkapó szekciónak abszolút ő volt a sztárja, mert a 40 yardot bár kihagyta, de eddig sem az egyenes vonalú sebességétől voltunk elájulva. Sokkal inkább attól, hogy milyen pontosan, precízen és tisztán futja az útvonalakat. A lábmunkája kiváló, gyorsan vált irányt és könnyedek voltak az elkapásai is. Ráadásul sokakkal ellentétben ő futott 3 cone drillt és a 6,57 másodperces ideje kifejezetten jónak mondható. Valószínűleg így biztosította magát az első kör első felébe, mint elsőszámú elkapó.

Josh Downs, WR, North Carolina

A másik kiemelkedő WR teljesítmény Downs nevéhez fűződik, akiről tudtuk, hogy egy kisebb termetű slot, mélységi játékos lehet, így a mérések senkit nem leptek meg. A gyakorlatok során aztán nagyon gyors irányváltásaival és második sebességbe kapcsolásával villogott. Erre rátett egy lapáttal azzal is, hogy elég pontosan futotta az útvonalakat, pedig ezzel kapcsolatban akadtak kérdések.

Marvin Mims, WR, Oklahoma

Mims utolsó szezonja kicsit csalódás volt, ahogy az egész Oklahoma szereplése is, így a fiatal elkapó nem tudta megmutatni, hogy milyen dinamikus játékos is. Itt a Combine-on erre végre volt lehetősége. 4,38-as 40 yardja a második legjobb lett, de a súlypontemelkedése és a távolugrása is kiváló. Ezen kívül nagyon gyorsak voltak az irányváltásai az elkapásoknál, tisztán fogta a labdákat, ez pedig elég lehet neki egy második körre.

Darnell Washington, TE, Georgia

A bajnok tight endje már megjelenésével vonzotta a figyelmet, egy valódi monstrumnak tűnt, amit aztán be is igazoltak a mérések. 6 láb 6 inchet mértek nála (198 centi) és 264 fontot (120 kg), ami elég masszív egy tight endtől. Erre futott egy 4,64 másodperces 40 yardot, ami nem kis teljesítmény. Aztán az elkapó gyakorlatok során szebbnél-szebb akrobatikus labdákat húzott le. Lehet hogy kicsit még nyers és nem használták túlzottan, de valószínűleg jön az első kör közelébe.

Vesztesek

Michael Mayer, TE, Notre Dame

A class legjobbjának tartott tight endjéről tudtuk, hogy nem az atletikusságával fog elkápráztatni minket, így nem a Combine a fő terepe, de nem is sikerült erre rácáfolni semmilyen mértékben. 4,70 másodperces 40 yardja közepes, ahogy az összes felmérőn teljesített eredménye is. Sőt az első 10 yardos szintideje az egyik leggyengébb tight end idő volt.

A gyakorlatok során aztán megmutatta, hogy mennyire technikás és kifinomult a blokkolása és mozgása, de ott sem volt igazán fürge, az irányváltásoknál kifejezetten lassú. Egy jó in-line tight end lehet némi elkapó potenciállal, de az elmúlt években kevésbé ezeket a játékosokat favorizálták a csapatok a poszton.

Jordan Addison, WR, USC

Egyik elkapó sem villogott JSN-en kívül, de talán aki a leginkább leszerepelt, az Addison volt. Elsőre sikerült egy 4,55 másodperces 40 yardot futnia, pedig az egyik legjobb fegyverének a gyorsaságot jelölték meg. Ezt aztán 4,49-re javította, ami nem borzasztó, de nem is jó. Mivel egy alacsony 6 láb alatti játékosról van szó (180 cm), aki magasságával kevésbé fog nyerni és a testalkata is vékony (173 font, azaz 78 kg), így test-test elleni csatákban is keveset várhatunk, így abszolút többet vártunk sebességben.

Jalyn Hyatt, WR, Tennessee

Hyatt alapvetően nem kezdte rosszul a napot, az atletikussági gyakorlatok során szép számokat produkált, de nála nem is ez volt a kérdés. Sokkal inkább hogy miként tud útvonalakat futni, milyen az időzítése és a lábmunkája. Sajnos ezekre nem kaphattunk választ mert meghúzódott és nem is fejezte be a napot.

Kayshon Boutte, WR, LSU

Boutte egy nagyon tehetséges elsőkörös elkapóból a harmadik napra játszotta magát tavaly. Főleg a hozzáállásával voltak gondok, de a pályán sem alkotott maradandót. Most lett volna lehetősége javítani, de nem sikerült. Egy teljesen átlagos elkapónak tűnt, mind méreteiben, mind 40 yardja után, az ugrásai pedig kifejezetten gyengék lettek, a súlypontemelkedése konkrétan alsó 2 százalék.

[/ppp_patron_only]