A jövő sztárjai – Quentin Johnston

Az idei elkapó class kifejezetten gyengének mondható, az elmúlt öt évben például első ránézésre biztos nem volt rosszabb felhozatal WR-ből az első körben. Különösen igaz ez a boardok tetejére, nincs egy vagy több igazán kiemelkedő játékos, akire biztosan azt tudná mondani az ember, hogy ő meghatározó elsőszámú játékos lesz a nagyok között. Ebből a classból várják Quentin Johnstont sokan az első helyre, ami több tényezőre vezethető vissza. Nézzük mik ezek.

Atléta

Johnston nem volt különösebben magasan jegyzett amerikai futball játékos az egyetem előtt, mondhatni beleszürkült a mezőnybe. Bár négycsillagos tehetségként volt jegyezve, de nem kapkodtak érte a csapatok. Ellenben mégis vonzóvá tette egyes iskolák számára, hogy már akkor is kiemelkedő atléta volt. A foci mellett több sportban is remekelt, a kosárcsapat tagja volt, de például ezüstérmet szerzett távolugrásban a texasi állami bajnokságon. Emellett természetesen a sebessége már akkor is megfelelő volt, indult 100 és 200 yardos síkfutásban, illetve váltóban is iskolai évei folyamán.

Ezeket a képességeket természetesen a futballpályán is tudja kamatoztatni. Nagyon jó sebességgel rendelkezik, hosszú lábainak köszönhetően nagyon meg tudja húzni az iramot és a végsebessége is kiemelkedő. Azonban talán nem a sebessége, hanem a gyorsulása az, ami extra. Álló vagy kocogó helyzetből nagyon gyorsan képes váltani és az első pár lépést úgy meghúzni, hogy rögtön előnyben legyen. Atlétikai múltjából adódóan jól használja a testét és a kezeit, látszik rajta, hogy a vérében van a sebesség.

Szintén nagyon jól használja a felgyorsítását a védők elleni sakkjátszma alatt is, előszeretettel él a befékezés és kigyorsítás eszközével, amit kevesen csinálnak nála jobban a jelenlegi classban.

Ezekből a tulajdonságokból már következtethetünk rá, hogy az egyetem alatt elég jól használták hosszú játékoknál és a sok elkapás utáni yardján sem kell meglepődni. Utolsó évében 17,3 yardot átlagolt elkapásonként és ez az éve volt a legrosszabb ilyen szempontból. 2022-ben 18, első évében pedig egyenesen 22 yardot szerzett átlagosan az elkapásaiból.

Utolsó évében top-25-ben zárt a legalább 20 yardos passzjátékoknál szerzett yardokban és targetekben is.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Testalkat és koordináció

Az előbbiek alapján inkább egy kisebb termetű speedsterre következtetnénk, mint Hill vagy Waddle, de ami meglepő, hogy Johnston nem ilyen. 195 centiméternél is magasabb, jó felépítésű, nyúlánk testalkattal rendelkezik. Magassága és karhossza alapján egy tipikus possession receiver lehetne, de mégis némileg eltért a játékstílusa ettől az egyetemen.

Ami szintén segíti a pályán, hogy nagyon hajlékony játékosról van szó. A csípője könnyen és gyorsan fordul, aminek következtében a magassága ellenére is relatíve gyorsan, fürgén fordul ki. Természetesen közel két méteresen ne várjuk azt, hogy kis területen ő vált majd a leggyorsabban irányt, de a magassága mindenképpen megtévesztő ilyen szempontból.

Az alkatához természetesen hosszú karok is járnak, ez pedig nagyban segíti az elkapásoknál, mert elég nagy az elkapási fesztávolsága, azaz ha a közelébe dobnak, akkor jó eséllyel szelídíti meg a labdát.

Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy nagyon jó az egyensúlyérzéke. Ilyen magassággal kevés elkapót látni (az igazán elit játékosokon kívül), akinek ennyire jó a koordinációja minden helyzetben. A sebesség használatáról volt már szó, de Johnston nagyon jó felugrásoknál is. Kosaras múltjából adódóan nem akkora meglepetés, hogy jól időzít és használja a testét a levegőben. Nincs sok felesleges mozdulata, szépen, jó ütemben nyúl a labdáért és nagyon magas az elkapási pontja.

Playmaking képességek

Aki gyors, jó egyensúllyal és ütemérzékkel rendelkezik, annál nem túl meglepő, ha egy jó playmaker. Ez nincs máshogy Johnston esetében sem. Kifejezetten ügyes labdával a kezében, alig veszít valamit a sebességéből elkapás után is.

Utolsó, legjobb szezonjában 20 elrontott szerelést harcolt ki, ami a tizedik legjobb volt az országban és közel kilenc yardot gyűjtött átlagosan elkapás után ami szintén top20-as mutató. Mivel kiváló az ütemérzéke, sokszor már az elkapás pillanatában megtéveszti a defensive backeket és jó irányváltással vagy befékezéssel kezdi az útvonalát.

A sebessége az egyik legjobb fegyvere, de ez nem azt jelentette, hogy csak mély labdáknál vették volna elő. Sőt az elkapott labdáinak az átlagos passzmélysége az utolsó évében kifejezetten alacsony volt és sokat használták rövid útvonalakon, hogy gyorsan a kezébe juttassák a labdát. Több mint 20 screen játéknál használták, ami a legtöbb volt a csapaton belül és így alapoztak arra, hogy meghosszabbítja a játékokat.

Egy intelligens játékosról van szó, aki gyorsan méri fel a terepet maga előtt és látja a lehetséges sávokat, valamint hogy a védők szerelési szögeit hogy tudja elrontani. Tudja mikor és hogyan érkezzen zónák közé, egy-egy védelemnek mik a gyenge pontjai.

Útvonalfutás

Itt érkezünk el az első problémákhoz. Johnson ugyanis egy nyers játékosnak mondható. Viszonylag kevés útvonalat tud és azokat sem teljes részletességgel. A BIG12 azért nem a bivalyerős védelmeiről híres, így nem is volt szükség legtöbbször olyan precíz route futásokra tőle. Kifejezetten gyenge olyan útvonalakon, ahol egy erős emberezést kellene megverni, kevés a terület és nem tudja használni a sebességét.

Sokszor nagyon elnagyolja az útvonalait, ez a profi védelmek ellen visszaüthet, mert egyetemen sokszor a sebessége miatt nagy területek nyíltak, viszont a nagyok között lehet, hogy korábban jön egy ütés mint számolta.

Elkapások

Ahogy fentebb volt róla szó az időzítése kifejezetten jó, valamint a magassága is kiváló. Gondolhatnák, hogy ural minden elkapási pontot, de ez nem teljesen igaz. Ugyanis nem egy verekedős, agresszív játékos, az igazán press man cornerek, akiknek ez a stílusa, azok könnyen megehetik reggelire. Nem véletlen, hogy szoros őrizetben összesen nyolc elkapása volt az utolsó szezonjában, de egész egyetemi karrierje alatt is csak 15.

Ha beleállnak az arcába és elkezdenek küzdeni vele már az elején vagy csak nem sikerül leszakítani a védőt, akkor gondba kerül. Nem rendelkezik azzal a mentalitással, hogy teret csináljon magának, sőt fejben is gondokat okozhatnak ezek a védők majd neki.

Szintén meggyűlt a problémája az elejtett labdákkal. Nyolc darab is volt neki 2022-ben, ami kimondottan magas. Sokszor már nézi maga előtt a területet és nem biztosítja az elkapást vagy csak fél egy közelgő ütéstől, így nem teszi oda magát. Ezen mindenképpen javítania kell, mert fontos pillanatokban is sok volt a hiba.

Nem küzd eléggé a labdáért, nem szereti a test test elleni párharcot és az NFL-ben jóval kevesebbet fog tudni üresen maradni, ez pedig súlyos negatívum nála. Nem tudja hogyan jöjjön le a jammelésről és nagyon ki is zökkenti a játékból. Sokszor azért rossz az időzítése, mert nem mert nekimenni a cornernek, hanem megpróbálja megkerülni, amire már nincs hely és idő.

A pálya közepén kifejezetten el tud veszni. Folyton azt nézi honnan jöhet ütés, elveszti a kontrollt, ha rákerül valakinek a karja és nem is nézi az irányítóját. Amikor nem a feje fölé érkezik a labda, akkor sokszor túlságosan a melléhez engedi az átadást és teljes testtel próbálja lehúzni, ami nem egy követendő technika. Véleményem szerint ezek sokkal aggasztóbb jelek mint a sok pozitívum.

Hol kelhet el és mi a szerepe?

Johnston érdekes kérdés elé helyezi az NFL csapatokat, mert a magasan jegyzett prospectek között messze neki van a leginkább X elkapóra emlékeztető alkata és testkoordinációja. Ellenben a játéka már nem teljesen ezt fedte az egyetemen. Nagyon jól néz ki a sok meghosszabbított játék és lerázott/kicselezett szerelés, de kifejezetten aggasztó, hogy mennyire nem tudja használni fizikálisan a testét.

Hirtelen nem tudnám elmondani, hogy miként lehetne az NFL-ben a legjobban használni és jó párhuzamba se tudom senkivel vonni, így érdekes kérdés kinek tetszik a játéka.

Mivel nagyon gyér az elkapó felhozatal, így valószínűleg a első körben elkelhet, annál is inkább mert az utolsó éves teljesítménye talán neki volt a legmeggyőzőbb és a TCU menetelése ráadásul végig rajta tartotta a figyelmet. Segíteni fogja, hogy a döntő kivételével a fontos pillanatokban sem tűnt el sosem.

Én valahova az első kör legvégére várom, a Ravens, a Chiefs, de akár a Bills is lecsaphat rá. Kicsit korábban pedig a Texans, a Packers vagy a Chargers is.

[/ppp_patron_only]