Sarokba szorítva – Packers és Ravens FA-értékelő

Hasonló csónakban eveztek Baltimore-ban és Green Bayben is tavasszal, hiszen mindkét franchise-nál az irányítóktól volt hangos a sajtó. Ez valamilyen formában kapóra jött, mert így legalább nem arról csámcsognak, hogy alszanak a piacon.

Green Bay Packers

Minden jel arra mutat, hogy 15 év után nem Aaron Rodgersszel az irányító poszton vágnak neki a szezonnak, és Jordan Love kapja meg a csapatot. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen visszalépés miatt majd a keret megerősítésén lesz a hangsúly, de erről nem igazán lehetett szó mínusz 25 millió dolláros cap space-szel. Ezt elég hamar sikerült eltüntetni, hiszen sok nagy szerződésű játékosuk van. Kenny Clark, Jaire Alexander, David Bakhtiari és Preston Smith kontraktusainak átalakításával, illetve Aaron Jones masszív fizetéscsökkentésével egyenesen megfordította ezt a 25 milliót Gutekunst stábja, mindezt cutok nélkül.

Távozók

Bár sikerült sok lóvét kreálni, ezt nem feltétlen a legnagyobb nevű játékosokra költötték – de azt is mondhatjuk, hogy Rodgers potenciális távozásával elvesztette ez a wisconsini kisváros a vonzerejét.

Bár sok kezdő távozott, a legnagyobb veszteség leginkább a tapasztalat volt. Crosby 16, Lewis 17, Cobb 12, és nem utolsó sorban Rodgers 18 éves rutinja távozik/távozhat, de Amos 8, illetve Lowry és Reed 7-7 éves tapasztalata is hiányozni fog. Eddig sem volt könnyű helyzetben aki irányítani akart sárga sisakban, ezen nem segített Lazard és Tonyan távozása, és nem a liga top tehetségeiről beszélünk. Nem baj, gondolhattuk, hogy majd az érkezők feledtetik őket… Vérnyomáscsökkentőt bekészíteni!

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Érkezők

A legszebb Ted Thompson-i hagyományokat idézte az idei free agency Green Bayben, hiszen a hó áztatta ördögszekereket fújta össze a szél, nem a játékosokat. Illetve ez hazugság, hiszen a legnagyobb hiányposztot megoldották, és szerződtettek egy long snappert.

Éveken át nevetség tárgya volt a special team, úgyhogy most minden károgó száját betömték. Tavaly nem igazán tudtam mire vélni Nixon leigazolását, de 2014 után ismét volt visszahordott TD Packers játékostól, ő pedig All-Pro special teamer is lett. A visszaigazolása nem volt kérdés, ahogy az is várható volt, hogy még egyszer nem ír alá 1 millióért. Sokat kapott, talán túlságosan is, de én nem szeretnék újabb 8 évet várni egy épkézláb visszahordóra. Melléjük maradt a csapatnál Corey Ballentine, Dallin Leavitt és Eric Wilson, mind ST játékosok. A long snapper melletti másik külsős igazolás a 49erstől érkező Tarvarius Moore volt, akinek a legemlékezetesebb megmozdulása utoljára a Chiefs-49ers Super Bowlon volt, 3 évvel ezelőtt. 2021-ben kidőlt a teljes szezonra, azóta nem látott pályát kezdőként, így ne lepődjünk meg, ha ő is inkább a special teamben vitézkedik majd.

Új játékos tehát nem jött sem a támadó-, sem a védősorba, cserébe maradtak páran. Nijman egy 2. körös RFA tendert kapott, remek beugró tackle a fal bármelyik oldalára, sajnos az elmúlt két évben kellett is az elérhetősége, de egyáltalán nem volt rossz korábbi UDFA-ként. Gutekunst remek érzékkel rángat be szezon közepén játékosokat az utcáról, a tavaly előtti Campbell-Douglas kettős után most Justin Hollins és Rudy Ford is élt a lehetőséggel, és a rosteren ragadtak. Ennyi pénzért rotációs játékosoknak több mint jók, bár jelen állás szerint Fordnak kinéz egy kezdő szerep is. Az utolsó érdemleges hosszabbítás a tight end Tyler Davisé, aki bár RFA volt, nem akart még csak original round tendert sem rátenni a Packers, hiszen az is 2,6 milliós garantált szerződés. Ám senkinek nem kellett a piacon, így potom 1 millió dollárért igazolt vissza. És miért ne tette volna, jelenleg simán kezdő is lehet…

Összegzés

Siralmas tehát a helyzet, a Hall of Famer irányító távozni fog, ráadásul potom ellenértékért, a már tavaly is bántóan lyukas WR szoba most konkrétan a liga legrosszabbja lett, akik tavaly kellő mélységet szolgáltattak más posztokon, ők most mind kezdők lettek, ami sosem jó. Ha maradt volna Rodgers, akkor azt mondom még kár lett volna temetni a szezont, mert ez a roster amúgy egyáltalán nem rossz. Rettentő hullámvölgybe került tavaly a védelem, amiből simán kijöhetnek erre az évre, de így nehéz lesz előre lépni, ha az offense meg visszaesik. Matt LaFleurön a világ szeme, most megmutathatja miért követelik 4 éve a HCOY díjra. Nem érdemes az 1/1-es vészharangokat kongatni azért, de nincsenek elvárásaim Love-val szemben. Viszont ez a free agency borzasztó volt, nincs mit szépíteni.

Értékelés: sajnálom, ez értékelhetetlen.

Baltimore Ravens

Hasonlóan a Packershöz, itt is az irányító helyzetéről zengett a média, hiszen mindkét úriembernek a rosteren lejárt a szerződése, de aligha Tyler Huntley jövője mozgatta meg a fantáziákat.

Távozók

Mindenki tudta, hogy ha meg akarják tartani mindkettejüket, akkor nem lesz elég az a cirka 28 milliónyi költőpénz, ezért átalakították Michael Pierce, Gus Edwards és Kevin Zeitler szerződését is, amivel már lehetett tervezni, de még mindig nem volt elég a megnyugváshoz.

Így hát Eric DeCosta húzott egy merészet, és elküldte Calais Campbellt, aki 37 évesen is viszonylag magas szinten teljesít még mindig, de a pénz nagy úr. Chuck Clark elcserélése azóta téma, hogy draftolták Kyle Hamiltont tavaly az első körben, de egy évet kellett rá várni, hogy megtörténjen – nem az ellenérték miatt érdekes, hanem a pénzfelszabadítás miatt, az többet ért most a Ravensnek. Mással nem kellett ilyen eszközt alkalmazni, így simán elengedtek sok lejáró szerződésű játékost.

Ben Powersnek olyan szerződést adott a Broncos, amivel nem tudtak és nem is akartak volna versenyezni, illetve Josh Oliver is pótolható elem volt a tavalyi dupla tight end választással a negyedik körben. A többiek jelenleg nem találtak még csapatot, így akár egy nyári újraigazolás sincs kizárva. Köztük a legnagyobb név egyértelműen Marcus Peters, akinek mind a játéka, mind a személyisége elég hullámzó, csak most már meg is öregedett mellé. A legfontosabb név viszont nem ő, hanem inkább Justin Houston, aki reneszánszát élte ebben a rotációs szerepkörben, remekül kiegészítve a két ifjú titánt, akiknek a tapasztalatlansága és kiforratlansága még mindig szemet szúr, de ideje a jövő felé fordulni.

Érkezők

A fentiek után már volt elég pénz a kasszában ahhoz, hogy a várt franchise taget rárakják Lamar Jacksonra, viszont ez a garantált 32 milliós cap hit igazából el is döntötte a további költekezéseket. Néhány hosszabbítás belefért, de új igazolás csak egy volt.

Geno Stone-t nagyon szeretik Harbaugh-ék, és elégedettek a korábbi 7. körös játékos fejlődésével, ezért visszahozták, ami Clark elcserélése után annyira nem volt meglepő lépés. Sok lejáró szerződésű cornerbackjük volt, ezért hogy ne ürüljön ki teljesen a roster, a két nagyobb nevű veteránt elengedték, Mullen és Worley pedig maradt. Urban is így tesz egy újabb évre, aki annak ellenére sem valószínű hogy több szerepet kap, hogy Campbell távozott előle. Ezekkel a lépésekkel a mélység megmaradt, de a kezdő nem erősödött.

Az egyetlen külsős igazolás Nelson Agholor volt, aki kikophatatlannak tűnik az NFL-ből. 2015 óta profi a korábbi első körös wide receiver, de lényegében három értékelhető szezonja volt eddig, utoljára még Gruden kezei alatt a Raidersben, 2020-ban. Hollywood Brown elcserélése óta próbálgatják szinte hétről hétre a különböző mélységi elkapókat, Agholor most az n+1. jelölt, sok sikert kívánok. A kérdés, hogy kinek a mélységi célpontja lesz, mert nem csak Jackson kapott taget, de Huntley is, csak ő az RFA fajtából, és egyáltalán nincs kizárva, hogy ő áll fel a center mögött az első héten.

Összegzés

Nem tudunk addig érdemben beszélni a Ravensről, amíg nem dől el mi lesz Lamar Jacksonnal, ugyanis erősen meglepne, ha franchise tag alatt hajlandó lenne játszani. De jelenleg nyoma sincs sem új szerződésnek, sem offer sheetnek, ami végre lezárhatná ezt az egész hajcihőt, de a piac lecsengése után kevésbé vigasztalja DeCostáékat, ha visszakapják a salary capbe azt a 32 millió dollárt.

A többi poszton kisöprés történt, a megannyi fiatalba fektetett drafttőkének most elengedik a kezét, és ez így van jól. Valamikor ki kell derüljön, hogy mennyire lehet rájuk alapozni a jövő Ravensét, pláne hogy lassan ők is szerződésért állnak majd sorba, és erre egy ilyen kérdőjeles kimenetelű szezon tökéletes alkalom lehet. Az más kérdés, hogy erősítés nem történt, pedig a szándék megvolt, elég ha Slayre gondolunk, aki ha hord magánál tollat, már lehet lilában játszik 2023-ban. Kellene egy megbízható cornerback a szélre, de én a védőfaltól is fázom picit, hogy sikerül-e a következő szintre emelkednie az Oweh-Ojabo duónak a szélen, vagy hogy középen felnő-e Campbellhez a Washington-Jones duó, mert ha nem, akkor abból komoly katasztrófák lehetnek.

Az elkapókról meg kár beszélni, képtelenek akár a drafton, akár a piacon találni megfelelő játékost. Abszolút jó áron szabadultak Browntól tavaly, de akármennyire szomorúan hangzik, lényegében az utóbbi évek legjobb baltimore-i elkapójáról volt szó. Ellentétben a Packersszel, itt minden távozónak van normális helyettese a rosteren, akiket muszáj tesztelni, ebből a szempontból ez nem vállalhatatlan piac DeCosta részéről, de nehéz jónak ítélni, mikor egyik hiányposztjukat sem orvosolták, és jelenleg van egy játékosuk 32 millió dollárért, aki nem fog pályára lépni.

Értékelés: C+

[/ppp_patron_only]