Amikor Aaron Rodgers az egyetlen jó picked – Jets draftértékelő

A Jets már akkor fix győztesként fejezte be a 2023-as holtszezont, amikor sikerült egy idei második- és hatodik körös pickért, illetve egy jövő évi kondíciós második körös cetliért megszerezni Aaron Rodgerst (legalábbis papíron, lásd a Wilson- és Watson cseréket). Ettől függetlenül nem ártott volna egy jó draft, de a Rodgersért feláldozott cetliken kívül egyetlen választására sem lehet különösebben büszke a gárda.

1/15 Will McDonald IV, ED, Iowa State

A Packers az Aaron Rodgersért adott extra pickeken felül kiharcolta, hogy megcserélje a saját 1/15-ös cetlijét a Jets 1/13-ával. Ez végül óriási pofon lett a New York-i csapatnak, a lehető legrosszabbul alakult a következő két választás.

A Green Bay a Jets eredeti cetlijével kivitte a legjobb elérhető pass rushert, a Steelers pedig felcserélt a Patriots helyére és az 1/14-es cetlivel megszerezte az utolsó minőségi OT-t, Broderick Jonest. Főleg utóbbi volt fájó: a támadófal ugyanis tele van lyukakkal és kérdőjelekkel, ami nem túl szerencsés egy 40+ éves irányítóval a fedélzeten. Jones kiesésével viszont esélytelenné vált a probléma megoldása, így jöhetett a B-terv, ami a látottak alapján nem is létezett.

Cornerre vagy elkapóra nem volt szükség, és ugyan lehetett volna draftolni egy top tight endet, de összességében elég mély az egység és Rodgers amúgy sem szeret a pálya közepére passzolni. Jobb híján maradt a védőfal széle (már csak a pozíciós érték miatt is), ahol bár ott van a 2021-ben évi 15 millióért szerződtetett Carl Lawson és a tavalyi első körös Jermaine Johnson, de előbbi szerződése jövőre lejár. Emiatt lehetett egy újabb első körös pass rusher mellett érvelni és Van Ness a körülményekhez képest jól is nézett volna ki, de őt a Packers kivitte.

A Jets tehát ott volt, ahol a part szakad. Ha a pozíciós értéket nézzük, akkor Nolan Smith volt a legjobb elérhető játékos, de ő nem illik Robert Saleh rendszerébe, így nincs ló, jó a szamár alapon jött az első kör végére/második kör elejére várt Will McDonald.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

Az Iowa State sztárjának sincsenek prototípus méretei, főleg a 108 kilója nagyon kevés, de Smith-szel ellentétben nem kirívóan alacsony, brutálisan hosszú karjai vannak és nem csak a sebességéből/lendületéből képes nyomást generálni (bár ez a fő erőssége). Jó az első lépése, letisztult és precíz a mozgása, illetve a technikája is rendben van.

Ezek alapján rendben lenne a pick, de nem látni, hogyan lehet belőle teljes értékű kezdő. Ilyen pehelysúllyal futás ellen teljesen használhatatlan lesz a profik között (az egyetemen sem volt jó benne), és a hosszú karjai ellenére is kérdéses, mennyire lenne hatékony a tackle-ökhöz közelebb felállva. Szituációs pass rusherént idővel stabilan hozhat 10+ sackes szezonokat, coverage-ben is lehet keresnivalója, de ez nem az a szint, amiért top 15-ös picket áldoz fel az ember.

2/43 Joe Tippmann, C/G, Wisconsin
4/120 Carter Warren, OT, Pitt

Az első körben nem sikerült megerősíteni a támadófalat, a második és a harmadik legmagasabb pickjét viszont már erre lőtte el a csapat. A guard pozíció rendben van, ráadásul sikerült olcsón visszaigazolni az amúgy jól játszó Connor McGovernt centernek, így a fal belseje rövid távon nem okozott volna problémát, de egyértelműen elfért a mélyítés/erősítés (ha már támadófalember nem maradt értéken).

Tippmann annak idején még tackle-ként kezdte, de átképezték guardnak és centernek. Tapasztalt, több poszton is bevethető, nagydarab, fizikális játékos és ezzel együtt is meglepően atletikus játékos, aki futáshoz és passzhoz is kifejezetten jól blokkol. A legnagyobb probléma vele kapcsolatban, hogy túlságosan magasan játszik és emiatt viszonylag könnyen ki lehet billenteni az egyensúlyából, illetve nem olvassa valami jól a játékot, aminek következtében az ellenfél védői rendre össze tudták zavarni az egyetemen.

Jó tackle nem volt itt elérhető, így rendben van a Tippman pick, bár ez azt jelentette, hogy csak a negyedik körben tudott a csapat a támadófal szélére embert hozni. Itt pedig nem kell csodát várni, Carter Warren sem fog idén üstökösként berobbanni. Papíron persze nem is kell neki Duane Brown, Mekhi Becton, Max Mitchell és Billy Turner mögött, de előbbi lassan visszavonul, utóbbi kettő középszer, Becton pedig folyamatosan sérült és inkonzisztens.

Hosszú távon tehát nagyon jó lenne egy magas potenciállal rendelkező OT a csapatba, és nem biztos, hogy Warren erre megfelelő. A méretei többnyire rendben vannak, de a technikája, a játéktudása és a potenciálja is komoly kérdéseket vet fel. Van benne némi upside, de a jelenlegi tudása alapján inkább két év múlva lehetne a kezdőbe tenni és akkor sem lehet egy közepesnél magasabb szintet elvárni tőle. A poszt rendben van, hosszú távon is kell a mélység, de ezért a pickért sem egyszerű lelkesedni.

5/143 Israel Abanikanda, RB, Pitt
6/184 Zaire Barnes, LB, Western Michigan
6/204 Jarrick Bernard-Converse, CB, LSU
7/220 Zack Kuntz, TE, Old Dominion

Alapvetően soha nem értettem a hátsó körös futó mániát abban az esetben, ha telített a poszt. A Jetsnél nem volt sem mennyiségileg, sem minőségileg hiány RB-kből, de az a vicces helyzet állt elő, hogy a harmadik nap legjobb és újoncként legnagyobb potenciális hozzáadott értékkel rendelkező játékosa egy futó lett.

Voltak olyan riportok, hogy a Jets az 1/15-ös cetlivel vitte volna Jahmyr Gibbst, ami nálam a draft legrosszabb döntése lett volna. Végül elengedte a korai futóhúzást a csapat (már ha tényleg voltak ilyen tervek), de azért az ötödik körben már nem bírták megállni és érkezett Abanikanda. És ha már a hátsóbb körökben kiválasztasz valakit, annak ilyen potenciállal kell rendelkeznie. A Pittsburgh futója ugyan soha nem lesz első számú, ahhoz túlságosan is kicsi és rosszul viseli, ha megütik, de cserébe magas- és távolugrásban, illetve a 10 yardos sprintben a felső 5 százalékhoz tartozik, remekül lát a pályán és bármikor benne van a nagy játék. Az egyetemen 164,1 yardot átlagolt tavaly meccsenként, ami nyilván esélytelen lesz a profik között, de ha valaki, akkor ő okozhat már újoncként is kellemes pillanatokat a szurkolóknak. A wide zone rendszerbe tökéletesen illik is, ebbe teremtették a sebességével.

Zaire Barnes és Jarrick Bernard-Convers nem volt top 250-es tehetség. Itt már nem igazán van olyan, hogy reach, de nem igazán értem, miért volt szükség egy alulméretezett, potenciális UDFA linebackerre, akinek konkrétan az az egyetlen skillje, hogy relatíve gyors. A speciális egységben persze elférhet, de ha már draftolnak valakit, akkor célszerű lenne atletikus, csiszolatlan gyémántokat keresni, akikben legalább elméletileg benne van az, hogy legalább egy korrekt csere lesz belőlük. Ilyen szempontból Bernard-Convers már jobb döntés volt, mert ugyan 19 TD-t engedett az egyetemen, de tapasztalt, atletikus és kellő képzéssel, corner helyett safety pozícióban játszatva még lehet is belőle egy-két éven belül egy jobb csere/gyenge kezdő.

Az utolsó választással pedig egy tight end/extra nagy darab elkapó érkezett a Jetshez. Kuntz egy ultraatletikus (10.00 RAS), bokáig érő karokkal rendelkező tight end (a combine-ra meghívott 51 falember közül 43-nál nagyobb karfesztávolsággal bírt), aki nem tud blokkolni és nem elég fizikális ahhoz, hogy dominálja a védőket, de elég jól szeparálódik és relatíve ügyesen tud elkapni. A hetedik körben már stealnek számít és ha rendben lesz a térde, akkor hosszú távon benne is lehet kezdő potenciál.

Összegzés

Ugyan nincs kizárva, hogy Aaron Rodgers 3-4-5 évig is játszani fog, de valószínűbb, hogy ebből csak 1-2 idény lesz. Ennek megfelelően ez most egy abszolút win now időszak a Jets számára, ehhez képest sikerült olyan játékosokat draftolni, akik leginkább a Rodgers utáni időszakban érhetnek be igazán. Senkiben nem látom még csak az esélyét sem annak, hogy olyan hatása legyen a csapat játékára a következő két évben, mint amilyen tavaly volt Sauce Gardner, Garrett Wilson vagy Breece Hall.

Lehetett volna agresszívebbnek lenni és akár túlfizetni a Patriotsot Broderick Jonesért, vagy ha már úgy is reachelt, akkor behúzhatta volna Anton Harrisont (de a második körben is voltak Tippmannél jobb falemberek, akár csak a posztnál maradva John Michael Schmitz, de O’Cyrus Torrence-ben és Cody Mauch-ban is nagyobb a potenciál). El lehetett volna kényeztetni Rodgerst Jaxon Smith-Njigbával, úgysincs igazán jó slot elkapó a csapatban. Abba még senki nem halt bele, ha tele volt a roster tehetséges elkapókkal (de a tight end Dalton Kincaidnek is több hozzáadott értéke lehetett volna rövid távon, mint McDonaldnak), ráadásul ahogy a pass rusher Carl Lawson, úgy az elkapó Corey Davis sem lesz itt jövőre. Egy csapat, ami nem ötéves, hanem csak egy-két szezonos win now-ra készül, az nem így draftol.

Értékelés: C+

[/ppp_patron_only]