Kevés tőkéből is lehet sokat kihozni – Browns draftértékelő

A Cleveland Browns Deshaun Watson megszerzése miatt idén sem rendelkezett első- és második körrel, ráadásul a hátsó körökben sem voltak ellátva választási jogokkal. Kevés tőkéből pedig természetesen nehezebb nagyot alkotni, de véleményem szerint mégis kihozták a lehető legtöbbet.

Elsősorban a hiányposztokat helyezték előtérbe és a húzásokból látszik, hogy a vezetőség nagyon is tisztában van, mik voltak a legnagyobb gyengeségek tavaly.

3/74: WR Cedric Tillman, Tennessee

A csapat első választása tehát a harmadik körben érkezett és rögtön orvosolták az évek óta fennálló egyik legnagyobb hiányposztjukat. Tillman érkezése az elkapósorba nem csak mélyíti a szekciót (bár az most jelenleg 13 főből áll, így nem volt hatalmas szükség erre), de egy nagyon jól beillő kirakósdarab is érkezett. Tillman egy prototípus possession típusú elkapó, azaz aki egy relatíve jó útvonalfutó, de testét is képes kihasználni elkapásoknál.

Amari Cooper személyében már van egy jó elsőszámú elkapójuk, Donovan Peoples-Jones pedig képes vertikálisan megnyitni a pályát, így Tillmannak lehet területe. Ebben a classban, ahol a kis termetű elkapók domináltak, Tillman hatalmas kincs lehet, mert erősen, agresszívan játszik és jó az elkapási ponton. Egy nagyon stabil harmadik downos és red zone célpont lehet belőle. A legnagyobb félelem vele kapcsolatban, hogy rengeteg sérülése volt, több komolyabb is, amik miatt a játékideje és a sebessége is megcsappant.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

3/98 iDL Siaki Ika, Baylor

A nap végén aztán szintén hiányposztra húzott a csapat és az egyik legnagyobb gyengeségüket tartották szem előtt. A futásvédekezésük katasztrofális volt egész évben, így nem csoda, hogy ezt az egész offseason egyik legnagyobb prioritásaként kezelték. A szabadügynökpiacok érkezett Dalvin Tomlinson, aki egy tapasztalt játékos, főleg 3 technikára és most a draftról érkezett egy igazi torlasz is mellé.

Siaki Ika nem a legvonzóbb húzás a drafton, ugyanis az ilyen nagydarab nose tackle-ökért ritkán lehet rajongani. Ika is beillik ebbe a képbe, ugyanis passzsiettetésben hatástalan és lassú, nem fog áttörni a fal közepén és nyomásokat generálni. Abban jó lehet, hogy falja a blokkokat, felvegyen double teameket és ne hagyja, hogy futásnál odébb tegyék. Ebben egyéként Tomlinson mellett lehet egész sikeres is, de nagy potenciál nincs benne.

4/111 OT Dawand Jones, Ohio State

Az utolsó napon aztán stealfesztivált tartott a csapat, ugyanis talán az egész draft két legnagyobb csúszáját is ők állították meg. Először a negyedik kör első húzásával Dawand Jones érkezett, akit sokáig az első kör végébe is vártak. Aztán kezdtek szivárogni az információk, hogy karakterproblémák vannak nála és a Combine interjúk során legtöbb csapat lehúzta a boardjáról.

Ez azért is problémás Jones esetében, mert egy hatalmas termetű tackle-ről van szó, akit nagyon nehéz erőből mozgatni. Nagy termete mellé, hosszú karokkal és hatalmas testsúllyal rendelkezik. Ez a tulajdonság magában azt gondoltuk, hogy ad neki egy nagy padlót, mert már csak a fizikai tulajdonságai miatt is nehéz megverni, de úgy tűnik ha ez kis flegmasággal és lustasággal jár, akkor az kellő elrettentő erővel bír.

Az biztos, hogy neki sokat kell dolgoznia edzéseken, hogy kicsit javítson a sebességén és technikáján. Márpedig az interjúk után nem feltétlenül nézik ki belőle. Azonban a Brownsnál nem kezdőként számítanak rá, ugyanis Jedrick Wills ötödik éves opcióját lehívták, így egy ideig biztos számolnak vele, a másik oldalon pedig Jack Conklin is stabil pontnak számít. Cserének pedig ha minden kötél szakad, akkor Jones lehet egy jó beugró.

4/126 Isaiah McGuire, DE, Missouri

Mintha csak felcsapták volna a csapatnál a hiányposztos excelt, úgy folytatódott tovább a roster foltozása. A negyedik körben egy defensive end érkezett. McGuire mondjuk inkább egy jó futásmegállító védőfalember, mint pass rusher, mert nem igazán robbanékony és nincs túl sok terve, hogyan jusson át a támadófalembereken, ellenben jó termete van, hosszú karjai, így tudja tömni a lyukakat.

Valószínűleg a rotációban lehet szerepe az első években Ogbo Okoronkwo érkezésével a két kezdő megvan a csapatnál, ellenben továbbra is nagyon vékony az egység. Minden évben próbálkozik a csapat a későbbi körökben, a nagy számok törvénye alapján valaki előbb-utóbb sikeres is lehet.

5/140 Dorian Thompson Robinson, QB, UCLA

Őt az egész draft egyik legérdekesebb irányítója követte. Robinson Chip Kelly támadórendszeréből érkezik és talán soha senki nem volt ennyire alkalmas, hogy vezessen egy ilyen egységet. Egy valódi dual-threat fegyver, aki villámgyorsan képes megindulni és emellé elég erős karja is van a nagy bombákhoz.

Ellenben kicsit vékony, nyomás alatt pánikól és sok rossz döntést is hoz. Tipikusan rá mondják, hogy egyetemi irányító, aki a profik között sosem fog kiteljesedni. Némileg furcsa döntés a csapattól, de ha Watson megsérül, teljesen mindegy, hogy ki áll be a helyére.

6/142 Cameron Mitchell, CB, Northwestern

A cornerback poszt alapvetően rendben van a csapatnál, itt egyszerűen az edzők nem tudták kihozni a keretben rejlő tehetséget. Mitchell éppen ezért nem a kezdőbe érkezik, ellenben a többiek kórlapját nézve nem kizárt, hogy fog a pályával is találkozni. Egy fizikálisan játszó corner, aki szereti használni a testi erejét.

6/190 Luke Wypler, C, Ohio State

Az utolsó választásukkal aztán elvitték az egész draft legnagyobb csúszóját, az Ohio State centerét, Luke Wyplert. Egyelőre nem tudni miért is csúszott ekkorát a második-harmadik körbe várt játékos, de valószínűleg valamilyen sérülés vagy karakterprobléma lehet az oka. A hatodik körben már úgy gondolom, hogy nincs igazi rizikó, így még akkor is volt értelme elvinni, ha center poszton két viszonylag jó játékos van a keretben Ethan Pocic és Nick Harris személyében. Érdekes egyébként, hogy mind a két nagy csúszó az Ohio state falából került ki, ahonnan Paris Johnson a hetedik helyen kelt el. A megoldás egyébként az lehet, hogy a Brownsnál van a liga egyik legjobb támadófal edzője Bill Callahan, így ők be merték vállalni mind a két csúszó játékost, mert bíznak abban, hogy ő majd embert farag belőlük. Ha meg nem, akkor két hátsóbb körös pick bánta.

Hiányposztók a draft után

Ez a roster elég jól néz ki jelen állapotok szerint, kevés helyen kell keresni a minőséget és a mennyiséget is. Főleg igaz ez a támadókra, ahol a kezdőbe nem igazán tud belekötni az ember. A tight end posztot talán kicsit problémásnak lehet nevezni, mert David Njoku jövőre 16 millió dollárt fog keresni és bár tavaly végre mutatott életjeleket, de azért messze nem ennyit. Mögötte pedig sem Jordan Akins, sem Harrison Bryant nem több mint egy átlag alatti csere. Ezen kívül talán a guard mélységen lehet érdemes elgondolkodni, mert Joel Bitonio és Wyatt Teller is egyre jobban benne van a korban, de a kezdő sor az továbbra is liga teteje.

A védelemben már több a kérdés, de a szabadügynökpiacon azért eléggé bevásároltak, hogy akkora gondok ne legyenek mint tavaly. A védőfalba a drafttal együtt hét ember érkezett és már akkor is sokkal jobban fog kinézni, ha senki nem hoz átlagnál többet. A linebacker sor erősebb nem lett, de gyengébb se, talán ez a legkevésbé erős sor. A secondary pedig nevek alapján mindenképpen korrekt.

Összegzés

A Browns egy elég tudatos és alulértékelt drafton van túl, nagyon kevés tőkéből hoztak ki viszonylag sokat. A szabadügynökpiaci tevékenységükkel együtt pedig kijelenthető, hogy a vezetőség nagyon is látta, hol vannak a legnagyobb problémák és ezeket igyekeztek orvosolni.

Értékelés: B+

[/ppp_patron_only]