Mintha nem ez lenne az utolsó dobás – Commanders draftértékelő

A Commanders, mint franchise számára az volt a legfontosabb az idei holtszezonban, hogy minél előbb megszabaduljon a tulajdonos Dan Snydertől. A menedzsment számára viszont a tulajdonosváltás egy most vagy soha helyzetet teremtett: a főedző Ron Rivera alatt már eddig is nagyon forró volt a talaj, de a GM Martin Mayhew sem tett le sokat az asztalra. Ehhez képest nem csak a piac, de a draft is olyan lett, mintha a vezetés most kapott volna egy 10 éves hosszabbítást.

1/16 Emmanuel Forbes, CB, Mississippi State

A csapat legnagyobb hiányposztja a corner volt a draft előtt, így várható volt, hogy ide húz a csapat. Sőt Forbes is eléggé adta magát, bár az utólag meglepő volt, hogy a fővárosban többre értékelték, mint az ekkor még szintén elérhető Christian Gonzalezt.

Ami mindenképp Forbes mellett szól, hogy egy igazi labdamágnes. Három év alatt 14 interceptionje és 17 leütött passza volt az egyetemen, tavaly ráadásul mind a hat pickjét emberezésben szerezte, vagyis nem csak úgy az ölébe hulltak az ajándék labdák (man coverage-ben amúgy is hihetetlen, tavaly 20 százalékos elkapási arányt engedett, ami a legjobb volt az FBS-es cornerek között). Hosszú karjai vannak, gyors, robbanékony és technikás játékos remek rugókkal, aki talán a leginkább illik a Commanders rendszerébe az egész classban.

Ami viszont ellene szól, hogy nagyjából olyan a többiekhez képest, mint egy pálcika. A 183 centis magassága teljesen jó, de a 75 kilója az nagyon kevés, gyakorlatilag értelmezhetetlen a profik között. Az egyetemen ezt a hátrányát képes volt atletikussággal és képzettséggel kompenzálni, de az NFL-ben nem egy olyan elkapó van, aki nagyobb és erősebb, de mellé még legalább ugyanolyan gyors is, mint ő. Ez nem azt jelenti, hogy el lesz veszve és mindenki le fogja nyomni izomból, de könnyen elképzelhető, hogy olyan helyzetből csinálnak meg rajta nagy játékokat, amiket egy nála tehetségtelenebb, de nagyobb darab és erősebb corner megoldana. A termetéből adódóan ugyanis nem egy tackle gyár, sőt kifejezetten rossz technikával próbálja meg szerelni az ellenfeleket, futójátéknál például jó eséllyel soha nem lesz használható.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

Pár kiló izmot mindenképp rá kell majd pakolni, lehetőleg úgy, hogy az ne menjen a sebesség és a robbanékonyság rovására. Ha az sikerül, akkor egy nagyon jó kis corner lehet majd belőle. Ezzel együtt is egy kicsit korainak gondolom a top 20-ban, pláne úgy, hogy volt nála összességében jobb elérhető játékos is a posztra.

2/47 Jartavius Martin, CB, Illinois

A CB poszt nagyon vékony volt a fővárosban, így alapvetően lehet érvelni amellett, hogy a két top pickjét cornerre lője el a csapat. Az már más kérdés, hogy miért pont Martin lett a befutó, ugyanis a legtöbb boardon legjobb esetben is harmadik körös tehetségnek tartották.

Ennyit számít az, hogy illik a rendszerbe? A csapatnak Kendall Fuller és Forbes személyében lett két olyan cornere, akik a szélen shutdown kvalitásokkal bírnak, viszont a poszt még így is vékony, ráadásul Jack Del Rio védelmébe kellenek olyan DB-k, akiket folyamatosan lehet mozgatni szituációtól függően. Erre Martin alkalmas, ugyanis tud nickel cornerként, harmadik safetyként vagy akár linebackerként is játszani. Rendkívül atletikus, magasugrásban és 10 yardos sprinten is a felső öt százalékban végzett, emellett erős és kellően nagydarab (88 kg) ahhoz, hogy a futójátékban is hatékonyan tudjon pusztítani.

Az egyértelmű erényei mellett ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a robbanékonyság mellé nem társul jó sebesség, így a szélen és hátul jó eséllyel soha nem lehet hatékonyan használni. Ráadásul coverage-ben még a slotban sem volt jó, nem igazán lehet elvárni tőle, hogy levegye a pályáról a jobb futókat vagy tight endeket. Futás ellen tényleg kiváló, szituációs pass rusherként is el lehet képzelni blitzeknél, de egy második körös CB-től mégis csak az lenne az elvárás, hogy a passzjáték ellen is hatékony legyen, még akkor is, ha főleg a slotban kell tevékenykednie.

3/97 Ricky Stromberg, C/G, Arkansas
4/118 Braeden Daniels, OT/G Utah

Újabb reach húzások egy újabb hiányposztra. A támadófallal nagyon komoly problémák voltak és vannak még mindig a Commandersnél, így várható volt, hogy a csapat fog hozni erősítést, de az átlag szurkoló nem ilyen forgatókönyvben reménykedett.

Stromberget csak egy top 150 végi tehetségnek tartották, ahogy Danielst is. Mindkét játékos bevethető több poszton is, nagy rutinjuk is van a különböző pozíciókban, ami azért soha nem hátrány, cserébe viszont egyikükben sem látni azt, hogy egy adott helyen képesek lennének akár csak átlagon felüli játékra.

A Commanders nemrég kivágta a kezdő center Chase Roulliert, a guard poszton pedig ott van a veterán Andrew Norwell és a tavalyi második körös Samuel Cosmi, de a center poszton jelenleg Nick Gates számít az első számú opciónak, így könnyen elképzelhető, hogy Stromberg már újoncként is kezdőként kaphat szerepet. Jó a lábmunkája és a karjai elég hosszúak ahhoz, hogy passzblokkolásban hatékony legyen, de érdekes módon már az egyetemen is rendre megverték a jobb védők és inkább futásblokkolásban tudott jobb teljesítményt lerakni az asztalra. Viszont nem elég gyors ahhoz, hogy felérjen a második szintre, így a profik között minimum véleményes, hogy mennyire lesz jó futásblokkoló.

Ami Danielst illeti: a Utah sztárja játszott guard és mindkét tackle pozícióban, jó a technikája és brutálisan atletikus, minden teszten a legjobb 20 százalékban szerepelt, de a 10 yardos sprintben és a 40 yardos futásban a top 10 százalékban volt minden támadófalembert figyelembe véve. A karjai viszont nagyon rövidek, a 133 kilója pedig pehelysúlynak számít bármelyik poszton, így legjobb esetben is guardként lehet elképzelni. Idén normál körülmények között még nem sok szerepet fog kapni, de hosszú távon átveheti Norwell helyét a kezdőben.

5/137 K.J. Henry, ED, Clemson
6/193 Chris Rodriguez, RB, Kentucky
7/233 Andre Jones, ED, Louisiana

Azok után, hogy a Commanders nem hívta le a korábbi 1/2-es Chase Young ötödik éves opcióját várható volt, hogy érkezik majd pass rusher a draftról. Engem némileg meglepett, hogy egészen az ötödik körig várt ezzel a csapat, bár végülis lehet azzal érvelni, hogy egy jó idénnyel Young még megmentheti a fővárosi karrierjét és így nem kell már most elköteleződni valaki más mellett.

Ebbe a filozófiába beleillik KJ Henry és Andre Jones, ugyanis komoly kezdő potenciál egyik játékosban sincs, legjobb esetben is hasznos kiegészítő elemei lehetnek a védelemnek. Henry egy nagyon könnyű (113 kg), fejletlen technikával rendelkező,  limitáltan atletikus pass rusher rövid karokkal. Ráadásul már 24 éves (mint a három éve a ligában játszó Young), így túl sok fejlődési potenciál sincs benne, szóval túl sokat nem kell tőle várni. Jones pedig még Henrynél is idősebb, illetve könnyebb. Hat év alatt 2500+ snap van a lábában, tehát a tapasztalat adott, a méretei jobban illenek egy pass rusherhez, de ha ennyi idő alatt nem jött ki belőle az állat, akkor nem lassan 25 évesen fog megtörténni.

Chris Rodriguez pedig egy kicsi kezű, rövid karú, lassú power back, akit leginkább rövid yardos szituációkban lehet használni. Egynek elmegy, de hozzá hasonlókból elég sokat találni a draftolatlan játékosok között, így némileg feleslegesnek érződik picket áldozni arra, hogy valaki meccsenként jobb esetben kétszer-háromszor megkapja a labdát Brian Robinson és Antonio Gibson mögött.

Összegzés

A Commandersnél a hiányposztok megoldása volt a prioritás, a fő szempont viszont a kiválasztásnál nem a tehetség, hanem a rendszerbe illeszkedés volt. Ennek megfelelően egyetlen igazán nagy fogása sem volt a csapatnak, cserébe rengeteg játékos bőven értéken felül érkezett.

Forbes egy jó játékos az irányító utáni legégetőbb hiányposztra, de voltak nála jobb játékosok is a táblán, ráadásul a tömege óriási kérdőjeleket vet fel. Martin egyértelmű reach, ezt a picket bőven el lehetett volna használni a támadófalra, voltak még bent akár első kör végét érő tehetségek is. Stromberg szintén korai a harmadik körben, de Roullier kivágása miatt jó eséllyel kezdő lesz már most és a padlója elég magasan van – ez némileg menti a picket, de azért lelkesedni nehéz érte.

A többiek a jövőnek szólnak, bár Danielsen kívül nincs senkiben igazi kezdő potenciál. Ennél sokkal jobb draftot lehetett volna csinálni, de az sem lett volna ördögtől való, ha a csapat kiviszi az első körben Will Levist és megpróbál valamit kezdeni magával ebben a gyenge NFC-ben, nem pedig arra alapoz mindent, hogy majd Sam Howell jó lesz.

Értékelés: C+

[/ppp_patron_only]