30 év feletti válogatott – Offense

Az NFL-játékosok nagy része 25 és 30 éves kora között van a csúcson. Na de mi a helyzet a veteránokkal? Mire lenne képes egy 30+ éves játékosokból álló keret? Erre próbálunk meg most választ adni, külön-külön vizsgálva a labda mindkét oldalát. 

Csak azokat a játékosokat vettem figyelembe, aki a szezon kezdetéig betöltik a 30-at. Illetve az is szerepet játszott a listára kerülésnél, hogy kiben van még legalább egy jó év, tehát nem a karrier, hanem az aktuális kvalitások és potenciál volt a döntő tényező. 

Irányító: Aaron Rodgers (NYJ)

Csere: Dak Prescott (DAL)

Meglepően sok jó veterán opció van az irányító posztra (Matt Stafford, Geno Smith, Kirk Cousins), pláne úgy, hogy a szezon kezdetére Dak Prescott is 30 éves lesz. Így nem is lehetett kihagyni, ugyanakkor a kezdőt ennek ellenére sem venném el – egyelőre – Aaron Rodgerstől.

Rodgers tavaly top 10-es szinten játszott úgy, hogy gyakran lehetett rajta azt érezni, hogy elege van az egészből és bárhol szívesebben lenne, mint Green Bayben. A környezetváltás, a remek elkapók, a felé áradó már-már szektás szintű imádat és figyelem a Jets szurkolóitól és edzőitől azonban alighanem kellő motivációt ad majd neki arra, hogy ismét a liga egyik legjobbja legyen a posztján. Azt nem gondolom, hogy képes lesz visszatérni a 2020-ban és 2021-ben mutatott MVP formájához, de nagyon közel lesz a legjobbakhoz.

Tavaly motiválatlanul, újonc- és középszerű elkapókkal körülvéve 3695 yardig és 26 TD-ig jutott 12 INT mellett. Nem eget verő számok, ugyanakkor a sok INT ellenére csak a 11. legkevesebb turnovert érő passza volt, miközben egyedül Josh Allen szórta nagyobb arányban az extra dobásokat. A karja még mindig az egyik legjobb az egész NFL-ben, a rutinját nem nagyon lehet máséhoz hasonlítani, ráadásul ismét együtt fog dolgozni azzal a Nathaniel Hackettel, akivel két MVP-címet hozott össze (még ha nem is feltétlenül Hackett volt a legfontosabb tényező ebben). Minden adott, hogy a régi Aaron Rodgerst lássuk a pályán.

Karácsony előtt irány Amerika! – Miami napsütés és a Rodgersszel felálló Jets

A csereposzttal is teljesen meg vagyok elégedve. Bár sokán lenézik Dak Prescottot, de objektíven nézve egyértelműen top 10-es irányító. A futball IQ-ja az egyik legjobb a ligában, rendkívül gyorsan és jól olvassa a védelmeket, emellett bármilyen passzt képes megdobni. A rendszeren kívül nem olyan jó, hogy a legjobbak között lehessen említeni, és amikor néha butaságot csinál, az irgalmatlan nagyra sikerül, ami miatt sokakban fals kép alakult ki róla. Egyedül a sérülékenysége az, ami komolyabb red flagnek tűnik, illetve Mike McCarthy rendszere miatt jó eséllyel közel sem fog olyan jó játékosnak tűnni, mint amilyen valójában, de összességében egy prémium irányítóról van szó.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

Futó: Raheem Mostert (MIA)

Csere: Cordarrelle Patterson (ATL)

Ha van poszt, ahol nincs sem mélység, sem minőség 30 év fölött, akkor az a futó. Reménykedtem, hátha az érzésre ezer éve a ligában lévő Derrick Henry vagy Christian McCaffrey már 30-hoz közel jár, de nem, még legalább két évig nem lesznek jogosultak a listára, így kénytelen voltam beérni a maradék maradékával.

A 32 éves Pattersonon és a 31 éves Mosterten kívül konkrétan nincs olyan veterán futó, aki akár csak mérsékelten gyakran lát pályát. Bijan Robinson érkezése miatt előbbi játékideje tovább fog csökkenni, a 2022-es 695 yardos és nyolc TD-s teljesítményét nem fogja tudni megismételni. Mostert helyzete jelenleg némiképp jobb, tavaly jobban is játszott, mint Patterson (892 yardig és három TD-ig jutott), de a Dolphins draftolta a harmadik körben Devon Achane-t, illetve jó esély van arra, hogy Dalvin Cook is Miamiba költözzön, így könnyen lehet, hogy nem lesz 30+ éves kezdő futó a ligában 2023-ban.

Elkapók: Davante Adams (LV), Tyler Lockett (SEA), Mike Evans (TB)

Csere: DeAndre Hopkins (FA), Keenan Allen (LAC), Adam Thielen (CAR)

A futók után igazi felüdülést jelent az elkapósor, még ha a mélységgel azért nehéz maradéktalanul elégedettnek lenni. Csak pár héten múlott, hogy Brandin Cooks nem fért fel a listára, Stefon Diggs pedig csak novemberben lesz 30 – velük nyilván jobban nézne ki ez az egység, de sok panaszra így sincs ok.

Adams talán a liga legjobb elkapója jelenleg. Tavaly Derek Carral és a csereirányítókkal együtt is 1516 yardot és 14 TD-t tett a közösbe, ráadásul még csak most töltötte be a 30-at, így egy-két elit szezon még mindenképp benne lehet. Lockett és Evans amolyan csendes gyilkosként szerepel a listán, mert bár olyan sokat nem beszélünk róluk, de mégis évek óta hozzák a top teljesítményt.

Evans karrierje során még soha nem szerzett kevesebbet 1000 yardnál egy idényben, tavaly is 1133 yard és hat TD került a neve mellé úgy, hogy látványosan nem találta az összhangot az egyre kedvetlenebb Tom Bradyvel. Lockett pedig sorozatban negyedik éve lépte át az 1000 yardos határt úgy, hogy DK Metcalf rengeteg targetet vesz el tőle, ráadásul Geno Smith-szel is össze kellett szoknia. Félő, hogy lassan 31 évesen elkezd megkopni a sebessége, de egyelőre még nem látom okát annak, hogy ne hozna ismét Pro Bowl közeli teljesítményt.

A cserékkel kapcsolatban eleinte teljesen meg voltam elégedve, a nevek alapján nagyon ütős a sor, de jobban megnézve azért nagyon nem örülnék, ha bármelyik kezdőm kiesne. Hopkins az elmúlt két évben sérülések és eltiltások miatt keveset játszott, a formája is visszaesett, és bár a játékstílusa miatt nem fog bezuhanni a teljesítménye, de már aligha lesz képes visszatérni a korábbi All-Pro szinthez.

Allen és Thielen szintén hasonló helyzetben van. Előbbi karrierjét végig kísérték a sérülések, tavaly is rengeteget kellett kihagynia és egyre valószínűtlenebb, hogy végig tud játszani egy szezont. Utóbbinak is voltak problémái a sérülésekkel, ráadásul eléggé belassult az utóbbi egy-két évben, ráadásul a számok is elmaradtak, négy éve nem lépte már át az 1000 yardos határt. A kezdő nagyon jó, de a cseresorban több a kérdőjel, mint a pozitívum.

Tight end: Travis Kelce (KC)

Csere: Darren Waller (NYG)

Nincs nagy merítési lehetőség, de nem is kell. Kelce az NFL legjobb tight endje, karrierje során már 10+ ezer elkapott yardnál és 70 TD-nél tart, az elmúlt hét évben rendre átlépte az 1000 yardos határt. Tavaly 110 elkapással, 1338 yarddal, 12 TD-vel, 2,23 yard/route átlaggal és 77 first downnal zárta a szezont, míg a második legjobbnak a poszton 86 elkapása, 914 yardja, 11 TD-je, 1,95-ös yard/route aránya és 48 first downja van csak. És mindezt 32 évesen produkálta. Jó eséllyel nem sokáig lesz már ennyire domináns, előbb-utóbb rajta is meglátszik a kor, egyelőre azonban nem nagyon van hozzá fogható a ligában, teljesen más kategóriát képvisel.

Walleren kívül nem volt komolyan vehető opció. Az elmúlt két idényben sérülések és formahanyatlás miatt még a 700 yard sem jött össze, előtte viszont két éven keresztül hozott 1000+ yardos szezonokat. Ideális esetben All-Pro kaliberű játékra képes, New Yorkban sok lehetőséget fog kapni, kis szerencsével még lehet benne 2-3 nagyon jó év.

Tackle-ök: Trent Williams (SF), Lane Johnson (PHI)

Csere: David Bakhtiari (GB), Rob Havenstein (LAR)

A támadófalemberek jól öregszenek, így bőven volt lehetőség prémium játékost találni a fal kél szélére. Legalábbis a baloldalon volt merítési lehetőség, a jobboldali tackle-ök furcsa módon hamar elkopnak (vagy előbb/utóbb kiharcolják maguknak, hogy oldalt váltsanak).

A Williams-Johnson duónál konkrétan nincs jobb az NFL-ben, legyen szó bármilyen korosztályról. Mindkét játékos kiválóan blokkol futáshoz (Williams jó eséllyel minden idők egyik legjobbja ebben, ha nem a legjobb), passzblokkolásban pedig még ennél is jobbak, már ha ez lehetséges. Johnson tavaly egyetlen sacket vagy QB-hitet sem engedett a PFF adatai szerint, de a játékát látva az a kilenc nyomás is csak elírás lehet. Williams sem sokkal maradt el tőle, mindössze egy sacket és 15 nyomást engedett, pedig már közelít a 35. szülinapjához.

A cseresorral sem lenne akkora baj, ha nem ragaszkodnék az eredeti posztokhoz. Left tackle-ből sok jó 30 évesnél idősebb játékos van, többek között Terron Armstead és Jake Matthews is bőven elfért volna Rob Havenstein helyén, de mivel ők a bal oldalon játszottak, így nem fértek be a keretbe. A Rams játékosa is csak azért, mert Morgan Moses volt a legnagyobb ellenfele, akinél azért jobb játékos, de a listán szereplő többi játékoshoz képest teljesen más kategória.

A cseresorba szorult Bakhtiari ugyan az utóbbi időben sokat volt sérült és tavaly is csak 339 passzblokkoló snapje volt, de azokon nem engedett sem sacket, sem QB-hitet, de nyomásgyakorlásból is csak 10-et – egészségesen még mindig egy top 5-ös LT. Ő, Williams és Johnson így összesen egy sacket és 34 nyomást engedett 1356 passzblokkoló snapen, míg a második legjobb 30+ éves RT-nek számító Havenstein neve mellé 6 sack és 41 nyomásgyakorlás került tavaly 632 snapen. Nem ennyire rossz játékos ő, előtte évekig 26-33 nyomást és 2-5 sacket engedett, de egyértelmű a különbség közte és a lista másik három OT-je között.

Guardok: Joel Bitonio (CLV), Zack Martin (DAL)

Csere: Joe Thuney (KC), Shaq Mason (HOU)

Ha van mély és minőségi poszt a 30+ éves játékosok között, az a guard. Olyan játékosnak nem jutott hely a listán, mint Kevin Zeitler, Cody Whitehair, Brandon Scherff és Laken Tomlinson, a kiválasztott négy guard pedig All-Pro szintre képes.

Bitonio, Thuney és Martin konkrétan top 5-ös az NFL-ben, nem véletlenül voltak tavaly mindannyian All-Prók. Bitonio az egyik legkomplexebb játékos a posztján, passzhoz (egy sacket és 20 nyomást engedett) és futáshoz is elit szinten blokkol. Thuney inkább passzblokkolásban jeleskedik (egy sack, 15 nyomás), abban viszont talán a legjobb a ligában. A túloldalon Martin is főleg passzhoz blokkolt jól tavaly (nem engedett sacket és nyomásból is csak 16-ot), futás ellen viszont valamiért visszaesett a teljesítménye, de előtte abban is elit volt.

Az álomcsapathoz már csak a tavaly kilenc nyomást engedő Chris Lindstrom kellene, de ő még nagyon fiatal, így a szintén All-Pro kaliber, de tavaly gyengébb szezont hozó Shaq Masonra esett a választás. Ő mindig is futásblokkolásban volt kiemelkedő, de a Bucs rendszere nem nagyon feküdt neki. Passzhoz azért még mindig remekül blokkolt, a 813 passzblokkoló snapen engedett egy sack és 25 nyomás nagyon szép teljesítmény.

Center: Jason Kelce (PHI)

Csere: Corey Linsley (LAC)

Újabb All-Pro a keretben, Trent Williamshez, Lane Johnsonhoz és Zack Martinhoz hasonlóan egy igazi Hall of Fame kaliber. Kelce még 35 évesen is a liga legjobb centere, ráadásul szokásával ellentétben nemcsak futásblokkolásban volt elit, de passzblokkolásban is felülmúlt szinte mindenkit és karrierje legjobb idényét hozva egyetlen sacket vagy QB-hitet sem engedett, de siettetésből is csak 11-et. Jövőre már szinte biztos, hogy visszavonul, de idén még jó eséllyel oktatni fogja a mezőnyt.

A csereposztra több jó jelölt is volt, de leginkább David Andrews és Corey Linsley között vacilláltam. Előbbi jobb futásblokkolásban és bőven átlagon felüli passzblokkolásban, utóbbi viszont a legjobb passzblokkoló center volt tavaly a ligában, 552-snapen csupán öt nyomásgyakorlást engedett sack vagy QB-hit nélkül. Végül ez utóbbi döntött a két játékos között, a passzblokkolás még egy center esetében is kritikus fontosságú, Linsley-nél pedig nem nagyon van jobb ezen a területen.

[/ppp_patron_only]