Újraértékeljük a 2020-as draftot – AFC South

Ahogy minden szakértő, úgy mi is értékeljük a csapatok draftjait az aktuális tudásunk alapján. Ez egyesek szerint nem más, mint ködszurkálás, és legalább kettő, de inkább három év kell ahhoz, hogy jól meg tudjunk ítélni egy draft classt. Ez a feltétel most teljesült a 2020-as draftoltak esetében, így egy sorozat keretében újraértékeljük a csapatok draftjait. 

A koncepció a következő: fogjuk a 2020-as draftértékelőinket, felelevenítjük az akkori gondolatainkat, majd a jelenlegi tudásunk alapján újraértékeljük az adott csapat húzásait. Az első delikvens az AFC South, ami még a mérsékelt optimizmusunkra is rácáfolt.

Houston Texans

A Texans eleve hátrányból indult, ugyanis nem volt első körös pickje a Laremy Tunsil trade miatt (illetve egy második körös picket áldozott az elkapó Brandin Cooksért), így legelőször a második kör végén választhatott.

A csapat top pickje végül Ross Blacklock lett, aki akkor abszolút értéken érkezett, de nem voltunk tőle elragadtatva, mivel nem egy projekt DT-re volt szüksége a csapatnak. A harmadik körben a poszt már rendben volt, de Jonathan Greenard óriási reach volt, ráadásul a rendszerbe sem illett különösebben, miközben a draft utolsó napja sem sikerült különösebben izgalmasra. Charlie Hackben egy hasznos rotációs játékost és potenciális kezdőt láttunk, John Reid egy egysíkú, sokat zónázó secondaryben lehetett volna életképes opció, míg Isaiah Coulter egy kis suliból érkező atléta volt, akit meg kellett volna tanítani elkapót játszani.

Mindezek fényében érthető, hogy egy nem túl bíztató “C” értékelést adtunk a Texansnak. Három évvel később viszont elmondhatjuk, hogy túlságosan is optimisták voltunk a csapat teljesítményével kapcsolatban.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

Blacklock borzalmas pick lett. Nem sikerült javítani a pass rush-án, cserébe pedig még abban sem volt jó (futás elleni védekezés), amire azért számítani lehetett. Két szezont húzott le a Texansban, mielőtt elcserélte a csapat apróért a Vikingsba, de ott sem váltotta meg a világot. Hozzá hasonlón Reid és Coulter sincs már a csapatnál, ráadásul ők csak egy évet bírtak ki és nem meglepő módon sehol máshol nem tudtak tényezővé válni.

Greenard nagyjából azt hozta, amit várni lehetett tőle – egy párszáz snapes rotációs játékos. A 2021-es idénye elég jó lett, nyolc sacket is szerzett, de sem előtte, sem utána nem volt képes még csak hasonlóra sem, ráadásul futás ellen is gyenge és nincs reális esélye a kezdőre. Az ötödik körben ez teljesen rendben volna, egy harmadik körös játékostól viszont ennél többet várnánk.

Az egyetlen, aki relatíve jó vétel a classból, az Charlie Heck. 2021-ben 800 snapet volt a pályán és passzblokkolásban nem volt borzasztó, illetve tavaly is jól teljesített, amikor lehetőséget kapott. Kicsi a minta és lehet, hogy el fog veszni a süllyesztőben, de a pályán nyújtott teljesítménye alapján egy minőségi csere, akit olcsón érdemes lenne visszaigazolni. Egy átlag negyedik körös pickhez képest ez kifejezetten jó teljesítmény.

A végső értékelés persze így is sokat romlott, de hogy nem “F” lett, az annak köszönhető, hogy a Tunsilra és Cooksra ellőtt pickek, ha értékben nem is voltak jók, de azért minőségi játékosok érkeztek velük. Ugyanakkor a Texans elszalasztott olyan játékosokat például a Blacklock húzással, mint Jonathan Taylor, Antoine Winfield vagy Trevon Diggs, így ez minden jóindulat ellenére egy óriási nagy bukó. Értékelés: D-

Indianapolis Colts

A Coltsnak sem volt első körös pickje, az 1/13-as ugyanis a 49ershöz került a defensive tackle DeForest Bucknerért cserébe. Ezzel végül is egy All-Prót szerzett a csapat, miközben a San Francisco egy bustot az ugyanazon a poszton játszó Javon Kinlaw-val, szóval ez bejött. És nem csak ez.

A második kör elején érkezett az elkapó Michael Pittman, aki nagyon jó fogásnak tűnt: hiányposztra jött, a termete miatt futásblokkolásban is hasznosnak tűnt, ráadásul még értékén is volt a 34. helyen. Aztán kisebb meglepetésre a Colts felcserélt a futó Jonathan Taylorért, aki eléggé luxusnak tűnt Marlon Mack mellé, pláne hogy bőven volt még lyuk a rosteren.

A második nap utolsó coltsos választása Julian Blackmon volt, aki az egyetemen csak az utolsó szezonjára lett átlagon felüli játékos, az is csak azért, mert corner helyett safetyként játszatták. Sokkal inkább atléta volt, mint futballjátékos, de mivel a gárda nem hívta le Malik Hooker ötödik éves opcióját, ez így végülis belefért.

A harmadik napon egy csomó választási joga volt a Coltsnak. Philip Rivers nem volt egy hosszú távú megoldás, így vésztartaléknak jött Jacob Eason projektjátékosnak a negyedik körben. Nehéz volt érte rajongani, hisz mindössze két teljes szezonja volt az egyetemen, a fizikai paraméterei sem voltak lenyűgözőek, ráadásul Jake Fromm is lejátszotta a pályáról. Az ötödikben a Ball State falemberét, Danny Pintert választotta ki a menedzsment. A magyaros nevű támadó 2015 és 2018 között tight endként szerepelt, majd 2019-ben már a támadófalban kapott szerepet, így bőven volt hová fejlődnie, de az atletikussága miatt azért volt benne potenciál.

A hatodik körben négyszer is húzott a csapat, de egyik játékos sem volt különösebben izgalmas, már az sikernek számított volna az esetükben, ha a speciális egységben helyet kapnak. Ezzel együtt ez egy elég pofás draftnak tűnt (“B”-re értékeltük), mert jó játékosok érkeztek többé-kevésbé hiányposztokra, és leginkább csak amiatt lehetett bosszankodni, hogy a CB posztot elhanyagolta a menedzsment.

Utólag visszanézve ez még az előzetes várakozásainkat is felülmúlja. Pittman volt a legjobb elérhető elkapó, aki sokkal jobban bevált, mint az előtte kiválasztott Jalen Reagor, Jerry Jeudy vagy Henry Ruggs. Az elmúlt két évben 2000 yard és 10 TD került a neve mellé irányító nélkül, abszolút benne van a Pro Bowl potenciál. Taylor pedig még nála is nagyobb fogás lett, minimum top 5-ös futó, aki három szezon alatt 3841 yardot és 33 TD-t szerzett a földön, 2021-ben pedig All-Prónak választották.

Itt véget is ér a nagy sorozat, Julian Blackmon ugyanis hiába számít kezdőnek, egy gyenge közepes szintnél soha nem volt képes többre. Futás ellen és coverage-ben is gyenge, ráadásul szinte semmit nem fejlődött az elmúlt három évben, nem az a kaliber, akit vissza kellene igazolni. Jacob Easonnek mindössze két év elég volt ahhoz, hogy kijátssza magát a Coltsból, profi karrierje során 10 passzból 84 yardot és két INT-t hozott össze.

Isaiah Rodgerst most vágta ki a csapat, mert többek között Colts meccsekre fogadott, Robert Windsor, Dezmon Patmon és Jordan Glasgow pedig szakmai okokból nincsenek már a csapatban, utóbbi például a ligából is kikopott. Egyedül Pinterből lett valami haszon a harmadik naposak közül: 37 meccsen lépett pályára, hétszer volt kezdő, cserének sok szódával még el is megy.

A rengeteg hátsó köröstől nem volt értelme sokat várni, még ha ennél azért lehetett volna jobb is a csapat teljesítménye. Ugyanakkor Blackmon kezdő-, Pittman Pro Bowler-, Taylor pedig All-Pro kaliber, ráadásul a Buckner trade is elég jól sült el, erre pedig összességében azért büszke lehet a menedzsment. Értékelés: A-

Jacksonville Jaguars

A Jax 2020-as drafját én értékeltem és nyilván odáig voltam érte. A csapat meglehetősen kényelmes helyzetből várhatta a draftot, Jalen Ramsey elcserélése miatt ugyanis kétszer választhatott az első körben, egyéb cseréknek köszönhetően pedig végül 12-szer húzhatott. Ráadásul minden is hiányposzt volt, így nagyon mellé sem lehetett lőni, sőt úgy tűnt, hogy az első körben konkrétan minden a lehető legjobban sült el.

Először a corner CJ Henderson érkezett, aki 1/9-en minimum BPA volt, nem egy szakértő az 1/3-as Jeff Okudah-val egy kalibernek tartotta (az is jó nagy kapufa lett). Henderson egy kiváló méretekkel és atletikussággal megáldott cornernek tűnt, aki többfajta coverage-ben is megállja a helyét. Mindezt úgy, hogy Ramseynél olcsóbb volt és még két extra első kört is kapott utóbbiért a gárda. Mellé pedig sikerült behúzni a class második legjobb pass rusherét, K’Lavon Chaissont. Az egyértelmű volt, hogy az LSU tehetsége nem egy kész játékos, de olyan magas plafonnal rendelkezett, hogy vétek lett volna kihagyni.

A második körben Laviska Shenault lett a befutó. A hihetetlen fizikai adottságai és a playmaker képességei miatt még azt is elnéztem neki, hogy sérülékeny, az útvonalakat kezdetlegesen futja és a fizikális cornerek könnyen elnyomják. Összességében egy jó picknek gondoltam, aki needre jött hatalmas upside-dal, de alacsony padlóval. Ellenben a következő játékosért már egyáltalán nem voltam oda. DaVon Hamilton Marcell Dareus utódjaként érkezett, az egyetemen egy kiváló nose tackle volt, de a pass rush-ban mutatott semmilyensége miatt a harmadik nap közepén lett volna jó pick.

A harmadik napon több izgalmas játékost is behúzott a csapat. Először Ben Bartch érkezett egy kis suliból, de a Senior Bowlon nagyot villantott és az sem lett volna elképzelhetetlen, ha azonnal a kezdőben találja magát a támadófal bal oldalán. A CB Josiah Scott is jó választásnak tűnt a 175 centije és 83 kilója ellenére, az egyetemen mutatott játéka alapján volt benne kezdő potenciál. Az ötödik körös Collin Johnsonban is egy kiváló paraméterekkel és kezekkel megáldott elkapót láttam, aki a red zone-ban és a hosszú útvonalakon lehet igazán hasznos, míg a hatodik körös Jake Lutont akár a negyedikben is el tudtam volna képzelni, mint olcsó és minőségi csereirányítót. A többiekben nem igazán láttam semmit azon kívül, hogy a speciális egységben elférhetnek.

Olyan jól nézett ki ez az egész, hogy “A-” értékelést adtam rá. Ehhez képest teljes katasztrófa. A hátsó körösök közül Tyler Davis, Collin Johnson, Jake Luton és Josiah Scott már nincs a csapatnál. Chris Claybrooksból és Daniel Thomasból a várakozásoknak megfelelően egy ST-játékos lett (utóbbinak egyszer egy blokkolt punt return TD is összejött), míg Shaquille Quarterman egy nagyjából ötödik számú LB, de az sem kizárt, nem szeptemberben már nem lesz csapata. A nyolc harmadik napos játékos közül egyedül Ben Bartch váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis 33 meccsen lépett eddig pályára és 17-szer kezdő is volt, ráadásul úgy néz ki, hogy idén is kezdő lesz, még ha csak guardként is (ugyanakkor ezzel együtt is csak egy gyenge közepes kaliber).

A top 4 pickből óriási meglepetésre DaVon Hamilton az egyetlen, aki nem lett teljes katasztrófa. Nagyjából pont azt hozza, amit vártunk tőle, vagyis futás ellen jó, és azt stabilan hozza is, kapott is egy hosszabbítást a csapattól. Nem egy különösen minőségi játékos, de harmadik körösök közt ez már átlagon felülinek tekinthető. Na de a többiek…

CJ Henderson és Laviska Shenault már nincs a csapatnál, ráadásul szotyiért cserélték el őket. Előbbi pont olyan nagy bust, mint Okudah, Ramseynek még a cipőjét sem köthetné be, utóbbinak pedig csak fellángolásai voltak és minden vele kapcsolatos félelem teljesen beigazolódott. De nem jobb a helyzet Chaissonnal sem, akit ugyan nem vágtak még ki, de ezt nem a három év alatt szerzett három sackjének köszönheti. A magas plafonból semmit nem láttunk eddig, nincs olyan eleme a játékának, amit dicsérni lehetne, egyedül az tartja a rosteren, hogy garantált a szerződése. Értékelés: F

Tennessee Titans

A csapatnak eleve egy furcsa draftja volt, ugyanis az első körben elvitt egy olyan játékost, akit inkább a második körben kellett volna, ellenben a második körben elvitt egy olyat, aki első kört is érhetett volna, miközben a harmadik körtől lefelé nem érkeztek izgalmas, magas potenciállal rendelkező prospectek. De persze ez utóbbi senkit nem zavar, ha az első két pick beválik.

Az első kör végén a csapat Isaiah Wilsont választotta ki, aki igazi boom or bust játékos volt. Mellette szólt, hogy nagyon jól illett a Jack Conklin távozásával megüresedett jobb oldali tackle posztra, ellenben voltak kérdőjelek az atletikusságával (166 kilósan nem olyan egyszerű fürgének lenni) és a mentalitásával. Kicsit reach volt, de mivel hiányposztra érkezett, rendszer fitnek tűnt és nagy potenciállal rendelkezett, így inkább pozitívan ítéltük meg a választást. Ellenben Kristian Fulton megszerzése a draft egyik legnagyobb fogásának tűnt. Tény, hogy a rövid karjai és limitáltabb atletikussága nem ideális, de olyan laza csípővel rendelkezett és annyira jó volt az egyetemen a coverage-ben, hogy instant kezdőnek tűnt, hosszú távon All-Pro/Pro Bowler potenciállal.

A draft hátralévő részében még háromszor húzott a Titans. A futó Darrynton Evans egy hatalmas reachnek tűnt, ráadásul nettó fölösleges is volt egy harmadik kört ellőni valakiért, aki csak akkor kap lehetőséget, ha Derrick Henry elfárad. Az ötödik körös iDL Larrell Murchison hiányposztra érkezett, ugyanis Jurrell Casey elcserélése után kellett erősíteni a védőfalat. Értékben itt rendben volt, pláne hogy több poszton is bevethető, de nem volt benne több egy rotációs játékosnál.

A hetedik körös Cole McDonald egy erős karral és kiváló atletikussággal rendelkező irányító volt, akinek minden extra passzára jutott egy turnovert érő passz is, míg Chris Jackson egy abszolút semmilyen safety prospectként lett kihúzva, akit senki nem tartott top 300-as tehetségnek. Összességében tehát nehéz volt igazán sokat belelátni a Titans draftjába, de Dani optimista volt és főleg Fulton miatt adott egy “B-” értékelést erre a produkcióra.

McDonald és Murchison már nincs a csapatnál, Chris Jackson pedig jó eséllyel idén lesz kivágva – tipikus hátsó körös életút. Darrynton Evans összesen 17 labdacipelést kapott harmadik körösként, mielőtt tavaly kivágta a csapat, míg Wilson talán az elmúlt bő 10 év legnagyobb melléfogása. A támadófalember újoncként mindössze négy snapet játszott (egyet a speciális egységben, hármat térdelésnél a támadósorban), ellenben

• kétszer volt a COVID-IR listán,
• belógott a komoly látogató-mentes szabállyal rendelkező Tennessee State egyik bulijára,
• elkapták a rendőrök befolyásolt állapotban való vezetés közben, miután összetörte az autóját (és nem mellesleg épp karanténban kellett volna lennie),
• a csapat házon belül eltiltotta, mert megszegte a belső szabályokat,
• a szezont pedig az NFI (Non-Football Injury) listán fejezte be.

Egyetlen szezon után cserélte el a Titans effektíve a semmiért, de soha nem lépett pályára és már jó eséllyel nem is fog. Így egyedül Fulton menthetné meg ezt a classt, de vele sem lehet különösebben dicsekedni. Egy teljesen középszerű, ráadásul folyamatosan sérülésekkel küzdő corner vált belőle, aki végül semmit nem mentett át az egyetemen mutatott coverage teljesítményéből, miközben a vártaknak megfelelően használhatatlan futójátéknál is. Nagy valószínűséggel nem kap majd második szerződést a csapattól, vagyis összességében ő is kudarc. Értékelés: F

[/ppp_patron_only]