Már a 9. forduló következik az egyetemi bajnokságban, így egyre jobban fogyatkozik a rájátszásra pályázó csapatok száma. Erről a listáról végleg le kellett húznunk a USC Trojanst, akik zsinórban második vereségüket szenvedték el múlt szombaton. Ebben a cikkben részletesebben is foglalkozunk a csapat szenvedésével, kiemelve a vezetőedző Lincoln Riley szerepét. Valamint megvizsgáljuk, hogy mely támadófalak azok, akik hétről hétre kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.
Az előző szombat este óta nem tudok szabadulni a képtől, ami a Penn State-Ohio State meccsen beleégett a retinámba. Drew Allar, a Penn State irányítója megkapja a labdát a centertől, még felocsúdni sincs ideje és már azonnal az arcában vannak a Buckeyes védői. Az Ohio State pass rush 16 alkalommal helyezte nyomás alá a Nittany Lions irányítóját, aki pályafutása legrosszabb mérkőzését hozta össze. Ismét igazolást nyert az amerikai foci egyik alapigazsága: jól működő támadófal nélkül nem lehetsz sikeres.
Lehet azzal is érvelni persze, hogy a Nittany Lions elkapók nem igazán tudtak elszakadni a Buckeyes védőitől, ezért Allar eleve reménytelen helyzetben volt. Ugyanakkor a támadófal ritka gyenge napot fogott ki, ami megpecsételte a támadósor esélyeit. A Penn State offense szenvedése kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes kiemelni, hogy mely támadófalak azok, amelyek csapatuk sikereiben oroszlánszerepet vállalnak.
Oregon Ducks
Már több alkalommal megemlítettem az idei szezonban, hogy a Pac-12 konferenciában a támadósorok mennyire hasítanak, elsősorban a passzjáték ezeknek a programoknak az erőssége. Kivételt képez azonban az Oregon Ducks támadóegysége, amely sokkal kiegyensúlyozottabb a vetélytársaknál, ami a futás/passz arányt és a sikerességet illeti. Az Oregon vezeti az országot a futásonként megtett yardokban (6,8 yard) és holtversenyben negyedikek a futott touchdownok számában (21). A támadósor azonban kellően explozív, másodikok a mérkőzésenkénti szerzett pontokban és a megtett yardokban is.
A támadófal kulcsfigurája a center Jackson Powers-Johnson, aki a szezon első felében All-American szinten játszott. Mindössze egy nyomás szárad a lelkén 272 passz blokkoló snap alatt, ami egészen félelmetes adat. Futásblokkolásban is elit teljesítményt nyújt, a PFF osztályzata alapján a 8. legjobb futásblokkoló center jelenleg az egyetemi bajnokságban. Nagyon könnyedén mozog a pályán, és remekül tisztítja meg az utat a védőktől.
A fal jobb oldala is csak 4 nyomást engedett 7 mérkőzés alatt, Ajani Cornelius és Steven Jones is rendkívül magas szinten végzi el a feladatát. Az egyetlen gyengébben teljesítő játékos talán a bal oldali tackle, Josh Conerly Jr., aki a legtöbb nyomást engedte, de még ő is átlag feletti szintet üt meg. Mindennek köszönhető, hogy az irányító Bo Nixet mindössze 4 alkalommal tudták sackelni az ellenfelek védői és ezen kívül is csak két alkalommal tudták őt megütni.