Minden szeptember elején van egy esemény, ami sokak hangulatát meghatározza a következő néhány hónapra: a fantasy draft napja. Ez dönti el, hogy kedden depressziósan vagy győzelmi mámorban úszva ébredünk, hogy aztán csütörtökön újra egy GM rafináltságával rakjuk össze a csapatot, majd ismét eljöjjön a kedd reggel. Nézzük, kik miatt volt eddig a legtöbb okunk szomorkodni és mely játékosok okoztak meglepően sok örömet a fantasy tulajoknak.
A négy fő pozícióról (QB, RB, WR, TE) hoztunk alul- és túlteljesítő játékost, PPR számlálást figyelembe véve. Felhasználtuk a játékosok posztonkénti átlagos draftpozícióját (ADP, average draft position) és azt vetettük össze az első hat fordulóban nyújtott teljesítményükkel.
A jelenlegi helyezést (“Helyezés”) az összpontszám adja, tehát nem veszi figyelembe a kihagyott meccseket (sérüléseket és a bye week-eket), ami néhány esetben félrevezető lehet, éppen ezért az átlagosan hozott pontok szerinti helyezést (“Pontátlag szerint”) is felhasználtuk.
Előnyben részesítettük azokat, akik vagy váratlanul kerültek a top fantasy-játékosok közé, vagy épp a magas várakozások ellenére nyújtanak pocsék teljesítményt: tehát az többet ér a listában, ha valaki a 41. ADP-vel a 2. legjobb teljesítményt hozza a posztján, mint aki mondjuk a 109. helyről a 70-edikre ugrott előre.
A sérülések okozta alul/túlteljesítőket nem vettük figyelembe: például Nick Chubb kiesése sok fantasy tulajt érzékenyen érintett, de ennek ellenére ő nem “bust”, mint ahogy a helyén játszó Jerome Ford sem túlteljesít, csak kezdő snap-mennyiséget játszik.
A játékosok a vezetéknevük szerinti ABC-sorrendben vannak felsorolva, nem határoztunk meg külön sorrendet a “bustságban” vagy “boomságban”. Néhány helyen muszáj volt +1 játékost hozni, ott is az előző szabály érvényes.
Quarterback
Bust:
Joe Burrow (ADP: 5.; Helyezés: 22.; Pontátlag szerint: 26.)
Burrow az első három-négy fordulóban láthatóan sérülten lépett pályára, ami árnyalja a képet, de azóta elvileg felépült, mégsem hozza a pontokat. Egyetlen jó meccse volt a szezonban fantasy-szempontból (is): a Cardinals ellen 24 pontot szerzett, nagyjából ezt a szintet várnánk el tőle. Átlagosan viszont csak 11,4 pontot hoz meccsenként, ráadásul kétszer is 5 pont alatt maradt, ami – vádlisérülés ide vagy oda – édeskevés egy top5-ösnek szánt irányítótól.
Daniel Jones (ADP: 13; Helyezés: 29.; Pontátlag szerint: 27.)
Sokaknak a tavalyi fantasy-szezon egyik nagy fogása volt Jones. Váratlanul került a top10-be irányító poszton, természetesen elsősorban az irányító-futásoknak és a lábon szerzett TD-oknak köszönhetően. Idénre megnőtt a belé vetett bizalom és jellemzően korábban kelt el, viszont ő és az egész Giants is borzalmas, és a fantasy-pontokat sem tudja szállítani. Pedig Barkley sérülésével Jones még termékenyebb lehetett volna a redzone-szituációkban, csak hát legtöbbször el sem jutottak odáig. Ő is csak a Cardinals ellen ment nagyot, mondjuk ott szinte egy félidő alatt, a fordítás során szerzett 30 pontot. A hatodik fordulóban sérülés miatt nem lépett pályára, de amúgy is csak 11 pontot átlagol, nagy csalódás.
Dak Prescott (ADP: 10.; Helyezés: 19.; Pontátlag szerint: 22.)
A ‘Boys-irányító talán kisebb bust, mint két kollégája, eddig két jó, két közepes és két gyenge meccse volt pontok szempontjából. Mondhatjuk, hogy ellenfél-függő: az elit 49ers-védelem 4 ponton tartotta, a Chargers viszont 25 pontot engedett neki a hétfő esti rangadón. Mind a konzisztenciája, mind a pontátlaga (kereken 14) hagy kívánnivalót maga után a várakozásokhoz képest.
Futottak még:
Trevor Lawrence (ADP: 8.; Helyezés: 15.; Pontátlag szerint: 18.)