A támadó újoncaink után nézzünk rá, hogy defense oldalon mit kaptunk eddig a ’23-as classtól, így a szezon utolsó fordulójához közeledve. Formációt tekintve egy négy fős védőfallal megyünk, mögöttük két linebackert használva két safetyvel és három cornerrel. Ahol flexibilis lehet a keret, és valaki több pozíció betöltésére alkalmas, azt jelezzük.
Defensive tackle-ök
Jalen Carter (PHI), Kobie Turner (LAR)
Cserék: Keeanu Benton (PIT), Calijah Kancey (TB)
Ahogy azt várni lehetett Jalen Carter óriási steal volt az Eagles részéről. A sokak által a class legjobb játékosának kikiáltott belső védőfalember a szezon felénél még top5-ben volt a poszton nyomásokban, sackekben és megnyert párharcokat is tekintve. Végül ugyan a szezon második felére alaposan elfáradt, de így sem csalódás összességében a játéka, csak reménykedni kell benne, hogy nem egy tendenciát, hanem egy szimpla megfáradást láttunk tőle. A robbanékonysága egyedülálló és futás ellen is jól teljesített. Turner egy rettentően alulértékelt név az idei védők között, mert a Rams védőfalában kicsit elfelejtette őt a média. Pedig történelmi szezonja van. Kilenc sackje Donald óta a legtöbb a ligában egy rookie defensive tackle-től, de ő gyűjtötte a legtöbb nyomást is a classban. Emellé pedig az egyik legalacsonyabb százalékban rontott szerelést is futás ellen. Lenyűgöző.
A cserék alapos lemaradással követik a két elsőszámú játékost. Keeanu Benton szintén jól teljesített, ha az irányítók siettetéséről volt szó, és ha snaparányosan nézzük, akkor nem is maradt el nagyon a két éllovastól. Ellenben futás ellen azért nála akadtak gondok. A második csere posztra már nagyobb volt a tolongás. Végül az szólt Kancey mellett, hogy folyamatosan fejlődő formát mutatott és a passzsiettetés mellett futás ellen is felszívta magát. Nem feltétlenül hozta azt az áttörést az ő játéka amit vártunk tőle, de van benne potenciál. Nem mellesleg Turner mögött a legtöbb snapet is ő játszotta.