Érdemes figyelni arra, hogy mit mond a draftunkról a konszenzus board?

Lement a draft, ilyenkor mindenki az értékelésekkel foglalkozik – holnap mi is megkezdjük a draftértékelő sorozatunkat. Ilyenkor szokott előjönni az a kritika, hogy ezek semmit sem érnek, majd három év múlva lehet jól visszatekinteni a mostani börzére. Amiben nyilván van logika, de a mostani értékelésekből is lehet tanulni. A másik gyakori hozzászólás egy-egy húzás kritizálásakor, hogy az NFL-csapatok úgyis jobban tudják, minek okoskodnak és húzzák le a szakértők az adott pickeket vagy teljes classokat. Erre a kérdéskörre elég érdekes adatokat láthatunk, ha megnézzük a múltbeli draftok és a konszenzus boardok közti viszonyt.

Korábban is voltak már elemzések (egy, kettő) arról, hogy a konszenzus board hasonlóan jól teljesít, mint az NFL-csapatok által összerakott tényleges draft. Most pedig Arif Hasan – aki sok-sok éve rakja össze a konszenzus boardot rengeteg elemző saját listáját összesítve – rakott össze egy elemzést, ami kicsit mélyebben belemegy abba, hogy miben teljesít jól a konszenzus és miben nem.

Ezek alapján leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a reachnek titulált húzásoknál a konszenzusnak nagyobb részt igaza van, a stealnek titulált húzásoknál viszont inkább az NFL-nek volt igaza. Szóval ha valami rossz picknek tűnik, akkor az jó eséllyel tényleg rossz. Viszont ha valami nagyon jó picknek tűnik, akkor az már egyáltalán nem biztos, hogy tényleg jó.

Kicsit jobban kibontva. Az első körben reachek esetén 81,2 százalékban a konszenzusnak volt igaza. Vagy ez állt közelebb a valósághoz, így talán pontosabb. A második körben 67,2 százalékban nyert a konszenzus, a harmadikban pedig 52,2 százalékban. Az első körben stealek esetén mindössze 16 százalékban volt igaza a konszenzusnak, a második körben 30,2 százalékban, a harmadikban pedig 20 százalékban.

Szóval ha megint csak nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a rossznak tűnő húzások általában tényleg rosszak, a nagyon jónak tűnő húzások pedig általában egyáltalán nem olyan jók.

Utóbbinál azért azt Hasan még kiemeli, hogy ugyan a stealeknél az NFL nagy többségben közelebb van a valósághoz, azonban szintén nagy többségben a stealek tényleg túlteljesítik a drafthelyüket, de nem olyan nagy mértékben, mint azt a konszenzus board gondolta volna. Tehát például ha a konszenzus szerint valaki 35., az NFL pedig a 60. helyen vitte el, majd a játékos az 50. legjobb lesz, akkor az NFL “nyerte” ezt a kört, de ezzel együtt több értéket kapott a csapat, mint amit várt – csak nem annyit, mint amennyit a konszenzus várt.