Az Eagles hozta az első nap legnagyobb stealjét, aztán rádupláztak a második körben is. Innentől már nehéz lett volna elrontani a draftot, de a harmadik napon is összehoztak még jónak tűnő választásokat. Persze tavaly is nagyon jónak tűnt az Eagles tevékenykedése, aztán Jalen Carteren kívül olyan sokat nem tudtak hozzátenni a csapathoz a fiatalok. Ettől függetlenül ebbe most megint nehéz lenne belekötni.
1/22 Quinyon Mitchell, CB, Toledo
Az első nap legnagyobb stealje volt az Eaglesé, hiszen 1/22-re a saját helyükön vihették ki a class legjobb cornerbackjét, aki nálam a 8. legjobb prospect volt idén, de a konszenzus szerint is a 11. legjobb. A hosszas bemutatásától most eltekintenék, ugyanis itt írtam róla bővebben, olvassátok el ezt a cikket róla:
Azt azért érdemes kiemelni, hogy a stealeket egyáltalán nem jósolja jól a konszenzus board, tehát ha valakit később visznek a vártnál, annak sokszor oka van és sokszor az NFL-nek van igaza, hogy nem ment ki annyira hamar. Ezzel együtt nehéz nem nagyon jóra értékelni ezt a választást, hiszen amellett, hogy a legtöbb embernél messze-messze BPA volt már Mitchell, még az Eagles legnagyobb hiányposztjára is érkezett. Darius Slay és James Bradberry is öreg már, utóbbi ráadásul nagyon gyengén teljesített tavaly és a kivágása sem lenne meglepő a szezon előtt. Muszáj volt ide embert találni, és a lehető legjobbat találták meg. Ráadásul Vic Fangio rendszerébe is nagyon jól illik a stílusával. Nehéz ebbe belekötni.
2/40 Cooper DeJean, DB, Iowa
Hasonlóan nagyot fogott az Eagles a második körben is, ahol felcserélt a Packers elé Cooper DeJeanért – Roseman szokásához híven jól olvasta a boardot, hiszen a Packers nagyon jó eséllyel behúzta volna, amit jól mutat, hogy egyből ki is cseréltek onnan utána. Nálam DeJean is top10-es játékos volt egyébként, de azt értem, hogy mások (konszenzus szerint 22.) és az NFL ennyire miért nem volt magasan vele. Azt már nem igazán értem, hogy miért volt ennyire alacsonyan vele, hogy nem kelt el az első 39 húzás során.
Nekem már 1/22-re is nagyon tetszett volna DeJean, ha nem lett volna benn Mitchell (és Arnold), hát még a második körben. Oké, a felcsere azért drága volt, de már önmagában amellett lehet érvelni, hogy DeJeanért megéri, viszont ha ez nem lenne elég, a későbbi hátracserékkel bőven kompenzálták ezt a felcserét, így még csak ilyen szemszögből sem lehet belekötni a pickbe.