Mit fog főzni Russ? – Giants FA-értékelő

Nem könnyű bizakodónak lenni az Óriások Földjén manapság. A csapat mélyrepülésben van egy ideje, a vezetőség döntései rendre rosszul sülnek el, a sztárjátékosok otthon leszerepelnek, máshol újjászületnek; nagyon mélyről kell valahogy megpróbálni kimászni. Mindezt úgy, hogy azért a lehetőségek tárháza sem végtelen. Ennek ellenére azt nem lehet mondani, hogy a csapat ne próbálkozna becsülettel; az idei szabadügynök piacon is megmozgatták azokat a bizonyos köveket, amik segíthetnek kicsit kijjebb jutni a gödörből. Kérdés, hogy ezek voltak-e a megfelelő kövek.

Nagyjából 50 millió dollár állt a Giants rendelkezésére a szezon nyitásakor, szóval bőven a sapkán belül voltak, és ez egy korrekt összeg a piacon való mozgásra is. Röviden, nem hajtotta őket a szükség, hogy ezt a summát valahogy bővítsék. Sok lehetőség nem is nagyon lett volna, egy párat felsoroltam azért a kitekintőben, de ezzel együtt a vezetőség nem csinált nagyjából semmit sem. Érthető ez a megközelítés, ha nem tudnak szignifikáns mennyiségű pénzt felszabadítani, és erre nincs is szükség, akkor miért hozzanak meg olyan döntéseket, amiket később esetleg megbánhatnak – így is van mit elkölteniük, dolgozzanak abból, ami van.

Sokadik újrakezdés – Giants FA-kitekintő

Irányító kérdés

Megint szakítok a megszokott sorrendemmel, hiszen a Giants esetében is szignifikáns volt az irányító kérdés, mivel nagyon sokáig csak Tommy DeVito volt az egyetlen QB a keretben. Mostanra azonban visszaszorult a megérdemelt QB3 szerepkörbe: előbb március 22-én Jameis Winston érkezett 2 évre 8 millió dollárért, majd négy napra rá Russell Wilson is betorpant 1 évre 10,5 millió dollárért (ösztönzőkkel 21 millió). Winstont én is megjósoltam a kitekintőben, bár duplaennyiért, de azért jár magamtól magamnak a vállveregetés. Wilsonra nem számítottam, egy újoncot vártam, de nagyjából pont úgy tudnám értékelni, mintha egy rookie jött volna: boom or bust.