A bukás kapujában – New York Giants @ Washington Football Team

A második forduló egy NFC East csoportrangadóval indul, aminek rögtön kiemelt jelentősége lehet, mert mindkét csapat vereséggel kezdett és valószínűleg jót tenne az önbizalmuknak ezen rögtön egyet fordítani. Parázs összecsapásra van tehát kilátás a Giants washingtoni vendégjátékánál.

Tavaly a Football Team behúzta a csoportot és alapvetően is egy jobban menedzselt, összeszedettebb gárdának tűnik, de a két csapat elmúlt 30 találkozójának több mint a 75%-át a Giants nyerte, valamint a legutóbbi ötöt is. Ellenben 2019 óta egyetlen csapat van a ligában, amelynek a szezon egyetlen pontján sem volt pozitív a mérlege, ez pedig az Óriások csapata. Ilyenkor legyen okos az ember, hogy kire tegye az egyes korongot a tippjátékban.

Ami a mérkőzésébe kerülhet a Giantsnek

A Giants kapcsán a szezon előtt és az első mérkőzés után is négy aggályunk lehet. Az első és legfontosabb Daniel Jones. A Giants irányítója évek óta inkonzisztensen játszik: a wow megoldások, pontatlan passzok és buta labdavesztések jellemzik. Nem volt ez máshogy a Broncos ellen sem. Igaz végül egyetlen labdát adott csak el egy fumble formájában, de azt a lehető legrosszabbkor. Éppen felzárkózhattak volna három pontra, viszont a labdaeladás után szinte elúszott a meccs. Ez volt Jones 40. labdaeladása mindössze 28 mérkőzés alatt. Így pedig nagyon nehéz nyerni és hinni is abban, hogy ő franchise quarterback. Jones teljesítménye egyébként szoros összefüggésben van három másik komoly tényezővel, amire vissza is fogok utalni a releváns részeknél.

Alapvetően egyébként voltak jobb periódusai, amikor tisztán tartották a zsebet, akkor 253 yardot passzolt, magasabb mint 8 yardos átlaggal és labdáinak közel 65%-a célba ért. Ellenben amikor nyomás alá került, akkor borzasztóan nézett ki. Átadásainak 33,3%-a ment jó kézbe, 14 yardot ért el és 2,3 yardos átlagot produkált.

Itt jön képbe az első tényező, ami nagyban befolyásolja Jones és a Giants játékát, ez pedig a támadófal. A Giants támadófala ugyanis vegyes képet mutatott az első héten. A tavalyi elsőkörös tackle, Andrew Thomas és a center Nick Gates pofásan nézett ki, egyetlen nyomást sem engedtek. Ellenben a fal jobb szélán Matt Peart és Nate Soldier rotálva voltak, nem véletlenül. Egyikük sem tudott megbízhatóan játszani és összesen öt nyomást generáltak róluk a védők. Szintúgy, mint Ben Bredeson, aki Shane Lemieux-vel osztozott a snapeken és szintén voltak rossz pillanataik. Lemieux sérülés miatt nem tud pályára lépni, szóval Bredeson fog kezdeni guardban.

A Football Team, ha valahol biztosan megnyerheti a meccset, az pont itt keresendő. Amennyiben ezt az itt-ott lyukas falat meg tudják bontani, akkor Jonestól hasonló számokat várhatunk, mint a Denver ellen, azzal pedig nagyon nehéz meccset nyerni. Ugyan a félelmetes Washington védőfal mindössze hét nyomással riogatta Herbertet az első fordulóban, az kétségtelen, hogy képesek ennél jobb teljesítményre is. A Solder-Peart kettős például gyorsaságban biztos nem képes felvenni a Football Team szélső passz siettetőivel a versenyt, ez pedig döntő lehet.

Hogy levegyük a terhet Jonesról, működnie kellene a futójátéknak is. Ebben bízhattak egy ideig a Giants szurkolói, mert Barkley visszatérésével lehetett volna fantázia a földön, de a kiváló futó egyelőre nem nyerte vissza régi formáját. Mindössze 26 yardig jutott 2,6 yardos átlag mellet és a leghosszabb játéka öt yard volt. Ebben persze a támadófalnak nagy szerepe volt, mert a 26 yardjából mindössze hármat tudott úgy megtenni, hogy ne ért volna hozzá védő.

Alapvetően a Football Team futásvédelem rendben volt az első fordulóban, mert 90 yardon és 3,4 yardos átlagon tartották a Chargerst, ellenben volt nyolc elrontott szerelési kísérletük, ami azt jelenti, hogy minden harmadik Chargers futásnál elrontottak egy szerelést. Amennyiben Barkley kicsit dinamikusabb tudna lenni, akkor egy-egy nagy játékkal tudnának kompenzálni.

A harmadik és egyben utolsó tényező, ami nagyban befolyásolja Jones játékát is, azok az edzői döntések. A Giants a Broncos ellen rendkívül rosszul menedzselte az órát, az elején szoros állásnál, egy labdaszerzés után, három rossz hívás után, alig másfél perc alatt puntolt, pedig meglovagolhatták volna a momentumot, de kockázatos dobásokat vállaltak be. Később aztán vezettek egy közel hét perces drive-ot, miközben három labdabirtoklásnyi hátrányban voltak. Nehéz nem elővenni Jason Garrettet.

Ami a mérkőzésébe kerülhet a Football Teamnek

Kénytelenek vagyunk az irányítókérdéssel kezdeni itt is. Mindenki kedvenc Ryan Fitzpatrickja ugyanis megsérült az első meccsen és hosszabb időre kidőlt a sorból. A helyére beálló Taylor Heinicke ugyan nem volt katasztrofális, de messze volt a playoffban mutatott önmagától. Az jól látszott, hogy nyomás alatt őt is meg lehet zavarni, a pontossága majdnem a felére, az átlagos passzmélysége pedig majdnem a harmadára esett vissza.

A Giants pass rush pedig amennyire nem létezett tavaly, az első fordulóban annyira meggyőző volt. 26-szor helyeztek nyomást Bridgewaterre, ami top5 statisztika egy meccs után és bár ebből kettőt sikerült csak sackre konvertálni, alapvetően rendben voltak. Külön rossz hír a hazaiaknak, hogy a Giants oldalán nem az egy szem Leonard Williams jelentette a pass rusht, hanem többen meg tudtak villanni. Patrick Graham koordinátort ismét meg kell dicsérni, mert a nyomások harmadát nem a védőfal tagjai szállították, hanem különböző blitzcsomagok által hátrábbról érkeztek.

Ez pedig nagy falat lehet az újonc, de rögtön nagy szerepet kapó Samuel Cosminak, aki a legtöbbet bizonytalankodott az első mérkőzésen is. Abban viszont bízhat a Washington, hogy Heinicke ha nem is dob meg mindent nyomás alatt, de a nyakába tudja szedni a lábait és szépen menekül, ha kell.

Ami szintén problémát okozhat a hazaiaknak, hogy Terry McLaurin mellé ki fog fellépni. Az első meccsen ugyan Logan Thomas elkapta mind a három felé szálló labdát, de összesen 30 yardig jutott, Adam Humphries 10 yardig, Dyami Brown mínusz yardokat termelt, Antonio Gibson pedig két elejtett labdát.

A vendégek könnyen megtehetik, hogy McLaurin dupla őrizetet kap: a Giants legjobb cornere, James Bradbury mellett a cornerből safetyvé avanzsáló és egyébként az első meccsen nagyszerűen játszó Logan Ryan is figyelhet rá, így pedig csak akkor lesz haladás, ha a fiatal elkapó az első fordulóhoz hasonló bravúrokat mutat be. Ez pedig nem fenntartható kategória.

Melyik párharc lesz a legmeghatározóbb a meccsen?

Véleményem szerint az döntheti el a mérkőzést, hogy a Giants meg tudja-e állítani a Football Team futójátékát. Ugyanis ha nem, akkor a hazaiak biztosan nyernek. Az első meccsen 133 yardot raktak fel a statisztikai lapokra, továbbra is főleg Antonio Gibson vezérletével. Különösen eredményes volt a futójáték, ha a jobb oldalra próbálkoztak, Brandon Scherff és Samuel Cosmi mellett tudtak helyet csinálni maguknak. A Giants taktikája az lehet, hogy Xavier McKinney sokat lesz a boxban, ahogy a Denver ellen is, és próbálja már a line of scrimmage vonalánál még felgyorsítás előtt bevinni az első ütést. Ez kockázatos taktika, mert ha elnézi a lyukat vagy a Football Team zóna futókoncepciója működik, akkor annak több nagy játék lehet az eredménye.

A mérkőzésnek 3,5 pontos favoritja a hazai gárda, ami egy szoros mérkőzést vetít a szemeink elé. Amennyiben beigazolódik a gyanúnk, hogy Youngék a lyukasabb Giants falat könnyebben megeszik, mint a Chargersét, akkor még Fitzpatrick hiányában is reálisnak tűnik ez a különbség. Mivel mindkettő csapatnak a védelme inkább a meghatározó, így a 41,5 pontos under/overrel egyet kell értenünk és aligha lépi át mindkét csapat a 25 pontot.