Lement öt forduló az NFL 2022-es szezonjából, itt az idő megnézni mely újoncoknak sikerült azonnal meghatározó szerepet betölteniük újdonsült csapatukban és kik azok, akik szereplése egyelőre csalódáskeltő.
Irányítók
A draft is bizonyította, amit sokszor hangoztattunk még a börze előtt, miszerint a 2022-es irányító class az elmúlt évek egyik leggyengébbje. Ennek megfelelően nem is sikerült egyik újoncnak sem a kezdő posztot megszereznie a szezon nyitányra. Azóta azonban az első körös Kenny Pickett és a 4. körös Bailey Zappe is túl van nagyjából másfél meccsen a profik között.
A Steelersnél azonban hiába várták nagyon Pickett bemutatkozását, az egyelőre nem indult túl jól. Persze nem is a leghálásabb feladat a liga egyik legjobb egysége, a Bills ellen helyt állni. Másfél meccs után a helyi egyetem növendéke nem dobott még touchdownt, ellenben négyszer is eladta a labdát – igaz a Jets ellen 2 futott TD-je volt a második félidőben. Várni kell még az esetében, de ha csak a szemtesztet vesszük alapul kicsit jobban tudta mozgatni a Steelers offense-t, azonban hiába a nagyon izgalmas skill személyzet, ilyen támadófal mögött kérdés, ki tud-e derülni bármi Kennyről 2022-ben.
A másik újonc Zappe, aki nem egy, de két sérülés következtében került a center mögé a Patriots támadósorában, ahol azt lehet mondani, hogy egy Mac Jones light-ot hoz. A támadósor egyértelműen a futójátékra épít, melyek után play actionből ereszt el pár passzt Zappe. Ő egyelőre az egyetlen újonc irányító, aki dobott már touchdownt idén, mind a Packers ellen, mind a Lions ellen volt 1-1 hatpontosa. A játéka azonban nagyon kockázat kerülő, tipikus game manager, aki ha minden jól megy nem veszti el a csapatának a meccset. A helyzete kevésbé jó mint Pittsburgh-i kollégájának, hiszen amint Mac Jones felépül, minden bizonnyal vissza fogja venni a kezdő posztot.
Rajtuk kívül a 7. körös Skylar Thompson léphetett pályára épp a múlt fordulóban ugyancsak egy dupla sérülés miatt. Tua után ugyanis Bridgewater is kidőlt a Dolphins támadósorából. A Kansas State kissé sótlan irányítója azonban még a manager szintet sem ütötte meg. Nem inog egyik előtte lévő irányító pozíciója sem, ha felépülnek.[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Elkapók
Az elkapóknál már teljesen más volt a helyzet. A 2022-es börze egyik legjobb egységét képezték, amit jól mutat, hogy 13 játékos is elkelt a draft első két körében. Az ő eddigi beválásuk pedig elég jól reflektál arra, amit már a kiválasztásukkor is mondtunk/írtunk róluk. Mivel a legnépesebb táborról van szó, itt két nagy kategóriára bontottam a srácokat.
A beválni látszók:
Az első 3 elkelt elkapó (Drake London, Garrett Wilson és Chris Olave) van a szerzett yard lista élén a a classból. London és Olave ráadásul saját csapatán belül is a legproduktívabb receiver, míg Garrett Wilson is csupán pár yarddal marad el Corey Davistől. Olave jelenleg nemcsak a yardlistát vezeti, de a legesélyesebb az újonc támadó díj elnyerésére. Nagyon gyorsan beépült a Saints offense-ébe és hamar csapata első számú elkapója lett (kellett ehhez persze Michael Thomas újabb sérülése). Több mint 100 yarddal vezeti az újoncok közti versenyt és már két touchdownt is szerzett – akárcsak a fent említett másik két játékos. Míg London és Olave főleg a pálya szélén játszik, addig Wilson meglepően sok helyen tűnik fel a pályán, de az esetek többségében a slotból indul. Érdekes lesz figyelni az ő tendenciáját, mert láthatóan Flacco többször kereste a fiatal játékost mint Zach Wilson.
Ehhez a trióhoz csatlakozik egyértelműen a második körös George Pickens. Személyisége (és sérülései) miatt megosztó prospect volt, így csupán a 11. elkapóként kelt el. A célállomása azonban nem is alakulhatott volna jobban. Mivel nekem a személyes kedvencem volt Pickens, nagyon örültem, hogy Mike Tomlin kezei alá került, aki remekül bánik a kissé nehezen kezelhető személyekkel, továbbá a Steelers képzését kapja, akik nagyjából minden második évben szereznek egy elit közeli elkapót a draft második-harmadik köréből. Pickens csapaton belül egyelőre csak második szerzett yardokban, touchdownja pedig nincs még, de az elmúlt két hét során a legtöbb yardot ő szerezte csapaton belül. Látszólag egyre jobban bíznak benne, Pickettel talán jobb is az összhangja, zseniális elkapásai pedig már most helyet követelnek az év végi összefoglalókban.
Egy szinttel már szerintem lejjebb kell megemlíteni mind a coltsos Alec Pierce-t, mind a Commanders játékosát Jahan Dotsont. Mindkettő remek picknek tűnik egyelőre, Pierce azt hozza amit vártunk tőle és egy igazi mélységi célpontja a Colts offense-nek, aki megnyújtja a pályát, míg Dotson egyelőre inkább rácáfol az előzetes kétkedésekre, miszerint csak slotban van jövője. Sokan ugyanis kizárólag belül láttak a vékonyka Penn State növendéket, de a snapjei 70%-át a pálya szélén tölti, rendkívül eredményesen. Négy szerzett touchdownja magasan a legtöbb a classból úgy is, hogy egy meccsel kevesebbet játszott a többieknél. Kakukktojás a sorban Romeo Doubs, aki ugyan csak 4. körös volt, úgy tűnik a Green Baynél ő nőhet bele leginkább a megüresedett első számú elkapó szerepkörbe. Legtöbb elkapása neki van csapaton belül és olyannyira meggyőző a teljesítménye, hogy Vegasnál a negyedik legesélyesebb az év újonc támadója díjra. Persze a teljesítménye a kiválasztásának fényében megsüvegelendő, önmagában simán csak korrektnek lehetne nevezni.
A kevésbé jónak kinézők:
Hat első körös elkapó volt a 2022-es börzén, de egyelőre csak négyről tettem említést. Mindkét esetben sajnos elsősorban sérülésről van szó. Jameson Williamsről persze mindenki tudta, hogy az év második feléig nem lesz bevethető (ezért is lett csak a 4. draftolt elkapó), Treylon Burkst pedig négy mérkőzés után kellett IR-re rakja a Titans lábfejsérülés miatt. Visszatérésére tehát várunk kell, de az is igaz, hogy az első négy meccse alapján sem tettem volna a fenti kategóriába. Pálcát persze az ő feje fölött végképp nem kell még törni, nagyon nyers játékosként érkezett a ligába, kimunkálatlan elkapó tulajdonságokkal. Ugyancsak sérülés miatt nem tudtunk meg eddig semmit John Metchie-ről akit sajnálatosan leukémiával diagnosztizáltak, így biztosan nem fog pályára kerülni 2022-ben. Nem kaptunk túl sokat a Wan’Dale Robinson és Tyquan Thornton duótól sem eddig, de mindketten kihagyták az eddigi meccsek nagy részét, így pedig csak 1-1 elkapásra voltak eddig jók. Nagy velük szemben a várakozás, ugyanis mindkét játékos esetében kisebb reachnek éreztük a második körös kiválasztást.
A nem sérüléssel kapcsolatos legnagyobb alulteljesítők közt talljuk Skyy Mooret, akitől a Hill-t vesztett Chiefsben ennél picit többet vártunk. Lassan-lassan pályára engedi őt is a Kansas City és az elmúlt két héten 2-2 elkapása is volt már azok után, hogy azt megelőzően összesen 1-et tudott felmutatni 3 találkozón. Az ő íve egyértelműen felfelé ível jelenleg. Hasonlóan keveset kaptunk eddig Christian Watsontól is, aki a 7. kiválasztott elkapó volt és akiért mindkét második körös pickjét feladta a Packers. Doubsszal ellentétben azonban nagyon nem alakul az összhangja Rodgersszel. Mélységben nem sikerül megtalálni a gyorsléptű elkapót, aki egyelőre maximum akkor veszélyes, ha hamar a kezébe sikerül adni a játékszert – így szerzett egy futott TD-t is.
Futók
Első körös futót nem draftoltak a csapatok áprilisban, de még csak nem is a második-harmadik körösök viszik egyelőre a prímet. A legkiemelkedőbb produkciót a Gators egykori játékosa, Dameon Pierce nyújtja. Pierce negyedik körös választottként már a training camp alatt kiharcolta a kezdő posztot és 5 forduló elteltével a Texans offense legveszélyesebb és legjobb játékosa. Magasan vezeti az újoncok közötti versenyt, de összességében is a 4. legtöbb yardot szerezte eddig a futók között, harmadik legtöbb yardot kontakt után és a 4,8-as kísérletenkénti átlaga jobb mint például Derrick Henryé, Christian McCaffrey-é vagy Jonathan Tayloré. Pierce bár a liga talán leggyengébb csapatában játszik, jelenleg a második legkisebb szorzója van az év támadó újonca címre. Legutóbb a Jaguars ellen pedig egészen elképesztő meccse volt. 17 elrontott szerelést “erőszakolt ki”, ami a legtöbb amit a PFF valaha is mért egy meccsen. Valaha…
A Jets játékosa Breece Hall szépen lassan kezdi átvenni a kezdő szerepet New Yorkban. Egyre több lehetőséget kap, a Dolphins legyőzéséhez közel 200 yarddal járult hozzá. Scrimmage yardokat nézve vezeti is az újoncok listáját hiszen 275-öt a földön 213-at pedig a levegőben szerzett, eddig abszolút igazolja, miért volt minden szakértőnél a legjobb futó prospect. Bizonyítja, hogy a megiramodásain túl elkapó erényeire is bőven támaszkodhat a Jets. Kiemelni még a Hall után másodikként elkelő Kenneth Walkert kell, aki eddig ugyan Penny cseréje volt Seattle-ben, de a veterán futó kiesésével megörökölte a kezdő posztot. Walker eddig 6,3-mal messze a legjobb átlagot produkálja az újoncok között, de az igazi work horse szerepbe csak ezután kerül majd. Kíváncsian várjuk! Végül úgy gondoltam egy mondat erejéig érdemes megemlékezni a Chiefs játékosáról, Isiah Pachecóról is, aki hetedik körösként komolyan szorongatja a korábbi első körös Clyde Edwards-Helaire helyét. Míg Edwards-Helaire és Jerick McKinnon agilitásukkal és sokszor elkapó képességeikkel hívják fel magukra a figyelmet, Pacheco a “piszkos munka” elvégzéséért felelős.
Tight endek
Nem sok szót érdemel egyelőre a class ezen szegmense. Az egyetlen második körös Trey McBride egy nagyon mély egységbe érkezett meg, így keveset került eddig pályára, a legtöbb yarddal így a 4. körös Daniel Bellinger rendelkezik, de ez is csupán éppen túllóg a 100-as határon. Megemlíteni még érdekességképpen Jelani Woodsot lehet, a Colts játékosát, aki ugyan csak 4 célbavételellel és 3 elkapással rendelkezik, ebből mégis 2 touchdownt ért el a két méter fölötti játékos.
Tackle-ök
Először is kevés az olyan teljesítmény, mint amilyen volt tavaly Rashawn Slateré, a tackle poszt az egyik legnehezebb a profikhoz való átálláskor az újoncoknak. Ennek megfelelően olyan, All-Pro kaliberű teljesítményt hiába is keresünk az idei felhozatalból. Azonban jó jel, hogy a korán kiválasztott játékosok mindegyike hamar kiharcolt a kezdő posztot csapatában. Egyelőre azonban mind Ikem Ekwonu mind Evan Neal, mind Charles Cross többé-kevésbé szenved. Elég sok nyomást engednek, melyekből sacket is bőven szereznek az ellenfelek.
Neal a jobb oldalon ötöt engedett, ami a legmagasabb az egész ligában (holtversenyben) míg a másik két játékos a bal szélen 3-3 zsákolásért felelős. Ekwonu esetében érdemes kiemelni, hogy (ahogy vártuk is tőle) a futójátékhoz sokat tesz hozzá már újoncként is illetve az ő tendenciája néz ki eddig a legjobban és gyakorlatilag meccsről-meccsre egyre kevesebbszer verik meg. Trevor Penning mint negyedikként elkelő játékos sajnos a szezon előtt IR-re került sérülés miatt. Az 5. első körös Tyler Smith viszont éppen sérülés miatt került a jövőbeli helyére, a fal bal oldalára. Ugyan guardnak készült az offseason egy pontjáig, de aztán a veterán Tyron Smith kiesése miatt végül mégis a szélen kell játszania. Nem lóg ki azonban egyelőre a sorbol. Neki is bőven akad gondja az NFL pass rusherekkel és ő is 3 sacket engedett eddig.
Az első körösökön kívül Nicholas Petit-Frere került azonnal a kezdőbe, de egyelőre ő sem teljesít fényesen. Sacket ugyan még nem engedett, de hasonló mennyiségű nyomást igen mint a fenti négy játékos és a futásblokkolása sem túl erős még. Talán a legjobb teljesítményt nyújtja a szintén 3. körös Abraham Lucas, aki Cross túloldalán lett azonnal kezdő a Seahawks falának jobb oldalán. A Cindarella sztori azonban még így sem az övé, ugyanis az 5. körös Braxton Jones viszi ilyen tekintetben a prímet, aki első héttől a Bears kezdő LT-je. Ugyanolyan gyerekbetegségekkel küzd ő is mint az első körösök, de sokkal szebb történet, ha az ember a draft hátsó körében talál egy kezdőt. Jones mindemellett az erősen futás központú offense egyik legjobb blokkolója is. Nagy lehetőség áll előtte, mert a Bears offense-be szezon előtt kis túlzással tíz kezdő szintű játékost hiányoltunk, ha újoncként sikerül egy korrekt évet összeraknia, nem azt a posztot fogják megerősíteni jövőre, ahol hellyel-közzel megvannak.
Max Mitchell is említést érdemel a listán, azonban hiába kezdte RT poszton az évet a Jetset 4. köröse, a csapatot sújtó tackle pestis őt is elvitte és IR-re került. Thayer Munford a Raiders rotációjában tűnt fel már többször a fal jobb szélén, de egyelőre nem érdemelte ki konstansan a kezdő posztot, pedig 7. körösként nem lenne kis teljesítmény. A fél szemünket pedig érdemes még Jamaree Salyerre szegezni, aki a bekezdés elején említett All-Pro kaliber Slater helyén kellett beszálljon az elmúlt két hétben a Chargersbe. A Texans elleni makulátlan teljesítményét már kissé lerontotta a Browns ellen múlthéten, de így is egy nagyon ígéretes játékosnak tűnik a 6. körből. Hosszú távon bőven kiérdemelheti majd az RT szerepkört, ha most képes bizonyítani Slater helyén.
Guardok
Akárcsak a szélső szomszédaik, az újonc guardok között sem találni egyelőre az új Zack Martint. Az első körös Zion Johnson és Kenyon Green is sok nyomást enged és a futójátékhoz sem tettek még túl sok extrát. A legjobban talán Cole Strange néz ki, ugyan engedett már 2 sacket (Johnson 0-t), de ez és a nyomásengedései nagy része is két rosszabb meccsre datálódik. Persze messze ő blokkolta a legkevesebbet passzjátékokhoz a kezdő újonc guardokat nézve, így evidens, hogy neki lesz a legkevesebb engedett nyomása is. Mindhárom játékos esetében van hova javulni, de nagyon nem lógnak ki a liga átlag guardjai közül. Nem úgy a második körös Ed Ingram passzblokkolásban, aki a ligában a legtöbb nyomást engedte 5 forduló után az összes guardot nézve, ellenben a futójátékoknál meglehetősen hasznos blokkolónak tűnik – nem rossz, de a jó nem ilyen. Első héttől kezdő továbbá a szintén második körös Luke Goedeke, a negyedik körös Cordell Volson és Spencer Burford. Mindhárman meglehetősen gyengék a játék minden elemében, még Burford néz ki a legjobban. A legjobb jelző az újoncok kapcsán azonban sajnos az, hogy kezdők és szívják magukba a tapasztalatot, de felfelé még senki sem lóg ki a sorból.
Centerek
A legbelső poszton három kezdő újoncot találunk. Az első körös Tyler Linderbaum kapcsán voltak félelmek a termete miatt a Ravens fizikális falában, eddig a korrekt jelzőt lehet talán az esetében használni. Az egyértelmű volt, hogy azonnal a kezdőbe szánják és noha az egyetemi dominanciáját még nem láttuk, mozgékonysága miatt pár mélységi blokkja már így is akadt. Nem volt egyértelműen a kezdőbe draftolva a két harmadik körös center Luke Fortner és Dylan Parham. Utóbbi meg is fordult már a Raiders folyton változó falában mindkét guard poszton is 1-1 meccs erejéig. Sajnos azonban a centereket nézve Parham engedte a legtöbb nyomást eddig a ligában, míg Fortner is csak a cseppet sem előkelő harmadik helyre volt jó. A Las Vegas játékosa a futójátékoknál ugyanakkor kiemelhető, bár a jobb meccseit ilyen tekintetben pont a guard poszton játszott találkozóin hozta.
Pass rusherek
Az elkapók mellett a pass rusher mélységtől volt hangos a class. Ennek megfelelően öt hét után 9 játékos is rendelkezik már legalább 100 snappel a profiknál. Kezdeni a három nagy névvel kell természetesen. Travon Walker mint 1/1-es mindig óriási terhet fog cipelni a vállán. Egyelőre igazolódni látszik, hogy inkább a futás elleni játéka a kiforrott, így be is került az ESPN legjobb futásmegállító listájára a pass rusherek közül a 9. helyen. Az irányító siettetésére ugyan most már többször kérik, eredménye ennek még csak szorványosan van, az első hét óta pedig nem tudott sacket szerezni.
Sokkal az 1/2-es Aidan Hutchinson sem eredményesebb. A Lions vélhetően legtehetségesebb védője ugyan 3 sacket is szerzett már, mindhármat egy meccsen Carson Wentz ellen, ráadásul egyik sem volt igazán minőségi zsákolás. Azon az egy meccsen kívül igazából hasonlót lehetne róla is elmondani mint Walkerről, inkább szokja a ligát és villanásai vannak, mintsem konstans jó teljesítménye, és futás ellen hasznosabb. Kayvon Thibodeaux mint a trió harmadik tagja két meccset ki kellett hagyjon a szezon elején, de úgy tűnik talán neki sikerült leginkább az átállás a profik közé. Ettől függetlenül sacket még nem regisztrált, de a három meccsen bemutatott 9 nyomásgyakorlása a legjobb arány az újoncok között. Persze mondhatni, hogy az ő közege a legjobb ilyen szempontból, bár a Jaguars védelme sem a liga végéhez tartozik.
A negyedikként kiválasztott rusher Jermaine Johnson egyelőre csak a rotációban vesz részt és a 100 snapet sem érte el, azonban az így szerzett két sackje mindenképp elismerésre méltó. George Karlaftis esetében is kissé önigazolásnak tekinthető, hogy Hutchinson után neki van a legtöbb nyomásgyakorlása, ezek nagyon kis százaléka alakul ütéssé vagy sackké. Erőből a görög relatív sokszor tud közel kerülni az irányítókhoz, de a játék “befejezésével” még akadnak gondjai. Említésre méltó játékos továbbá Arnold Ebiketie, aki kiválasztása pillanatában már a legjobb Falcons pass rushernek gondoltunk, ami egyelőre többé-kevésbé teljesül is, még ha ez a léc nincs is túl magasan. Megemlítendő még a 3. körös Alex Wright, aki a Browns rotációjába került be valamint Garrett ideiglenes távollétében a kezdő posztot is megkapta, illetve Dominique Robinson az 5. körből, aki a Bears védőfalának rotációjában szerepel és mindössze 130 snap alatt is már 3 sacket jegyez. Ez pedig Hutchinsonnal és a 49ers második körösével, Drake Jacksonnal holtversenyben a legtöbb az rookie-k között. Jacksonnak ráadásul 110 snap alatt jött ez össze. Utolsóként Boye Mafet említeném meg, aki a Seattle szintén botrányos védelmének halványan fénylő csillaga. A második körös szuperatlétától keveset kaptunk eddig pass rushban, pedig ez volt egyetemen az erőssége, de annál jobban néz ki a futás elleni munkája, és a két nagyágyú mögött a második legtöbb negatív yardos szereléssel rendelkezik úgy, hogy kevesebb mint fele annyi snapet töltött a pályán.
Belső védőfalemberek
Ami a támadó oldalon a tight end poszt volt, az a védőknél a fal belseje. Sem a top nevek között, sem meglepetés hátsó körösök között nem találni egyelőre berobbanó játékost. Logan Hall 143 snapjével magasan a legtöbbel rendelkezik az újoncok között és két eddig szerzett sackje is egyedülálló produkciónak számít. Úgy ért a poszt csúcsára idén, hogy alapvetően azért ő sem számít kezdőnek, de gyakran pályára kerül a rotációban (kint is bent is). 100+ snappel rajta kívül egyedül a Texans draftolatlan játékosa Kurt Hinish rendelkezik és Jordan Davis. Davis nyújtja magasan a legjobb produkciót eddig, de előjön a vele kapcsolatos legtöbbet hangoztatott kritika, hogy kevés snapet tud a pályán lenni. Persze az Eagles fala elég mély, de míg Cox vagy Hargrave a snapek 60%-án lát zöld gyepet, az újonc Davis alig 30%-on. Ráadásul a két nagynevű veterán után előtte van még a sorban Milton Williams és Marlon Tuipulotu is. Futás ellen persze látszik mennyire hasznos amikor játszik, egy ember szinte képtelen tartani de double teamek ellen sem dolgozik rosszul, azonban a pass rush potenciálját nem csillantotta eddig meg igazán. Az utolsó nagy névről is essen egy szó, Devonte Wyatt el van tűnve a Packers frontjában és az eddigi 28 snapje mindenképp csalódás.
Linebackerek
Jobban néz ki a linebacker sor. Devin Lloyd legalábbis mindenképpen! A Jaguars első körös játékosa a legesélyesebb az év védő újoncának díjára. Oluokonnal hamar egy nagyon hatékony duót alkotnak a Jacksonville felerősödő védelmében. Lloyd pedig repül a pályán, négy forduló alatt már 20 negatív yardos szerelése van, ami a 4. legjobb az egész ligában és bár coverage-ben még sok yardot enged, ezt gyakorlatilag majdnem az összes linebackerre el lehetne mondani. Ha egy kicsit ebben és az elhibázott szerelésekben tudna javulni, év végén a Pro Bowl tagság sem elérhetetlen a számára. Az Eagles ellen nyújtotta múlt héten eddig a leggyengébb teljesítményt, de így is nagyon jónak néz ki összességében ez a választás.
Második legjobb meglepetésre a Hard Knocks sztárja, a Lions 6. köröse, Malcolm Rodriguez. Futás ellen akárcsak Lloyd, nagyon tevékeny a Detroit védője, de coverage képessége még nincs a legjobbak szintjén. Hátsó körösként azonban egyből a kezdőbe verekedte magát, ami szép teljesítmény még akkor is, ha a liga legrosszabb védelmében tette mindezt. További egy kezdőt találunk még a rookie-k között, méghozzá az elsőként elkelő Quay Walkert. A Packers hiperatlétája azonban egyelőre inkább csak gyors, mintsem hatékony. Sokszor olvas még félre és nézi be a játékokat, amit NFL szintű sebesség mellett nem tud már kompenzálni altetikusságból. Ezzel a Packers mindhárom korai választottja a “csalódás” szegmensben kapott helyet, nem néz ki túl jól egyelőre ez a class Green Bayben. A többi izgalmasabb játékos mint Leo Chenal, Chad Muma vagy Troy Andersen csak keveset kerül pályára. A kiemelt három játékoson kívül, akik mind legalább 227 snapet játszottak, senki más nem rendelkezik 80-nal sem.
Cornerbackek
Az elkapók és a pass rusherek mellett a class harmadik igazán mély egysége a corner volt. Nyolc játékos is rendelkezik ennek eredményeképp már legalább 200 védő snappel a ligában, de 100 fölött is 15-en vannak. Hogy egyszer vége is legyen ennek a cikknek mindenkit nem említek meg, de egy jó pár játékosról így is lesz szó.
Az első körösöket persze nem lehet kihagyni. Stingley, Gardner és Elam is egészen hamar a kezdőbe tudta verekedni magát. A Bills játékosának kellett ugyan ehhez két hét, de addig is 30+ snapeket töltött a pályán. A legjobbnak eddig egyértelműen Sauce Gardner néz ki, aki 50%-kal a legjobb elkapási arányt engedte eddig a classból és bár azok után, hogy egyetemen egy TD-t sem engedett, ez már a második héten megszakadt a profik között, emellé a 4 levédekezett passz jól néz ki a statisztikai lapján. Derek Stingley-t régen láttuk ilyen sokat focizni és hozza is az up and down játékát ennek megfelelően. Messze a legtöbb labdát felé dobták eddig, amiből azonban a 60%-os engedett arány nem is olyan vészes. TD-t még nem engedett a Texans játékosa, de ő is leütött már 4 átadást. A rá dobott 4 védő szabálytalanság azonban ugyancsak a legmagasabb szám a classban – lesz ez még jobb is.
Kaiir Elamet egy bő polccal az előbbi duó mögé helyeztük a drafton is (bár nekem személyes kedvencem volt), a legutóbbi Steelers meccset nem nézve egyértelműen Gardner szintjén lehetett róla beszélni. A Pittsburgh meccset megelőzően mindössze 10 labda szállt az irányába, ebből pedig 50 yardot sem engedett. Azonban a hétvégén bemutatták neki milyen liga is az NFL. Elsősorban a másik újonc George Pickens és Dionte Johnson közreműködésével 10 elkapást csináltak rajta 13 labdából 126 yardért. Szépségtapaszként azért megszerezte az első pickjét a ligában. Jól mutatja milyen szinten kézen fogva halad egyelőre ez a három játékos, hogy ugyancsak az 5. héten jött össze az első interception Gardnernek és Stingley-nek is. Trent McDuffie mint utolsó első körös corner az első hét után IR-re került így róla nem nagyon lehet még mit mondani, de bemutatkozásként jó meccset hozott le.
A két legmagasabban elkelő második körös játékos tudja még elmondani magáról, hogy rögtön a kezdőbe verekedték maguk a training camp alatt. Roger McCreary és Kyler Gordon is a slot pozícióban lett kezdő Tennesseeben és Chicagóban. Nem néz ki azonban túl jól, hogy a legmagasabb elkapási arányt ők ketten engedték eddig (80% és 75%), mindkettejükön 2-2 touchdownt szereztek, emellett Gordon a legtöbb engedett yardért is felelős az újoncok között. Az ő szereplése a leggyengébb talán minden rookie cornert figyelembe véve. A számokon túl McCreary egyelőre azonban jól kezdett és cáfolni tudja azon teóriákat, hogy ilyen rövid karokkal nem lehet megélni az NFL-ben. A slot pozícióban az engedett elkapási aránya posztjából adódóan magasabb lesz nála is és Gordonnál is, mint egy szélen játszó esetében, de McCreary agresszív stílusával már most meg tudja 1-1 játék erejéig nehezíteni az elkapók dolgát.
A szuperatléta Tariq Woolen az 5. körből hozza eddig a poszt (egyik) meglepetés történetét. Football tudásában továbbra is sok a hiba, de látszik, hogy jól reagál az NFL képzésre, adottságai miatt pedig már most megél a legmagasabb szinten is. Elam és Stingley mellett ő nem engedett egyedül TD-t még az újoncok között (azok közül akik legalább 200 snapet játszottak), az engedett 55%-os elkapási arány pedig Gardner után a második legjobb mutató. Mindemellett 3 picket is szerzett már, ami nemcsak az újoncok között, de ligaszinten is egyedülálló. Korai még kijelenteni, de ilyen nyers játékkal sokkal jobban néz ki mint gondoltuk volna. Érik az új Richard Sherman Seattle-ben?
Hasonlóan a hátsó körből került a pályára Jaylen Watson a Chiefsben mint 7. körös választott, és Kader Kohou a Dolphinsban mint UDFA. Velük zárul a legalább 200 snapet játszó újoncok sora. Watson gyakorlatilag a megsérült McDuffie helyén lett hirtelen kezdő a szélen, míg Kohou nagy meglepetésre kapta meg a slot pozíciót két hét eltelte után. Ugyan a 200-as range-ből kiesik Jack Jones, de mindenképp szót érdemel a Patriots legújabb hátsó körös találata. Két interceptiont is szedett eddig touchdown nélkül és az 55%-os ráta is a legjobbak között van. A szezon első három meccsén még csak csere volt, de a Packers elleni pick6-e után joggal kap egyre nagyobb figyelmet. Jelenleg ő rendelkezik a legmagasabb grade-del a PFF-nél. Mellette utolsóként Martin Emerson érdemel még említést, aki Ward és Newsome mellett hamar a kezdőcsapatba tudta verekedni magát.
Safetyk
Felemás egyelőre a safety class. Jalen Pitre és Jaquan Brisker mondhatja el magáról, hogy sikerült a kezdő pozíciót kiharcolniuk, de villanásokon kívül sok hiba is csúszik még a játékukba. Ketten vezetik a ligát elhibázott szerelésekben a safetyk között, Pitre ráadásul kiemelkedően magas 15-tel (Brisker 9-cel második). Persze így is jobb inkább fiatalokat a kezdőben látni ezekben az újjáépülő csapatokban, mintsem a már semmit sem fejlődni képes veteránokat. Pitre és Brisker is alapvetően hasznos tagja szerintem az egységeiknek, csak még a hibaszázalék is magas a játékuknak – most még belefér mind a Texans, mind a Bears esetében.
Ugyancsak nem kell az All-Pro esélyesek között keresgélnünk a Ravens játékosát, Kyle Hamiltont. Hiába nézett ki generációs tehetségnek a Notre Dame játékosa, egyelőre ő se tűnik ki nagyon a sorból és a fenti duóval ellentétben neki a kezdő posztot sem sikerült még megszereznie. Bár Marcus Williams kiesésével mindenképp több játéklehetőséget kap majd. A poszt meglepetés játékosát pedig a Colts szállítja, ugyanis az elmúlt három hétben a kezdőbe került Rodney Thomas meglehetősen jól néz ki. A Yale-ről jövő 7. körös játékos közel 180 snap alatt nem hibázott még szerelést és a többiekkel ellentétben (akik inkább a box körül játszanak) hátravont safetyként játszva egészen magabiztosnak tűnik. A másik két első körös játékosból Daxton Hill rendkívül keveset játszik a Bengalsban, míg Lewis Cine esetére mindenki emlékszik vélhetően Londonból. (Hozzátéve, hogy a szezonbéli 2. védő snapjén sérült meg brutálisan, tehát ő is messze volt még a kezdő poszttól).
Specialisták
Nem árasztották el kickerekkel a ligát az idei újoncok. Cade York mint egyetlen draftolt rúgó korrekt eddig, két extrát kihagyott ugyan, de 10 field goaljából 8-at értékesített és a hibái is 40+-os kísérleteknél voltak. Nem ez a liga legjobb statisztikája, de első évre elfogadható 5 forduló után. Cameron Dicker the Kicker egy meccsre szállt be eddig a Phillybe, azon mondjuk hibátlan volt, sőt megkapta a hét NFC speciális játékosa díját is. Punterből ellenben öt kezdőt is hozott a ’22-es class. A négy kiválasztott játékosból egyedül a botrányba keveredett Matt Araiza pottyant ki egyelőre a ligából. Jordan Stout (BAL), Jake Camarda (TB) és Trenton Gill (CHI) is hozta a kötelezőt és kezdő lett, de két draftolatlan játékosnak is sikerült ez, Ryan Stonehousenak (TEN) és Ryan Wrightnak (MIN).
Túl korai Rookie All-Pro csapat:
QB: Kenny Pickett (PIT)
HB: Dameon Pierce (HOU)
WR: Chris Olave (NO), Garrett Wilson (NYJ), George Pickens (PIT)
TE: Daniel Bellinger (NYG)
OL: Ikem Ekwonu (CAR), Cole Strange (NE), Tyler Linderbaum (BAL), Zion Johnson (LAC), Abraham Lucas (SEA)
ED: Travon Walker (DET), Kayvon Thibodeaux (NYG)
DT: Jordan Davis (PHI), Logan Hall (TB)
LB: Devin Lloyd (JAX), Malcolm Rodriguez (DET)
CB: Sauce Gardner (NYJ), Tariq Woolen (SEA), Jack Jones (NE)
S: Jaquan Brisker (CHI), Rodney Thomas II (IND)
Nálam jelenleg az év újonc támadója Dameon Pierce, az év újonc védője pedig Devin Lloyd.
[/ppp_patron_only]
