Connect with us

Beharangozó

Wild Card Vasárnap – Broncos @ Bills, Packers @ Eagles és Commanders @ Buccaneers

Tegnap bemelegítettünk két mérkőzéssel, most pedig jöhet a szokásos vasárnapi szent esténk egymás után három jónak ígérkező találkozóval! A Broncos 9 év után újra a playoffban, két csapatnak pedig szép keretes szerkezetet ad majd a szezon, hiszen két első fordulós visszavágót rendeznek az NFC-ben. 

Sok advanced mutatóról lesz szó a beharangozóban, ezekről korábban írtunk egy értelmező cikket, így ha még nem mindegyikkel vagytok tisztában, akkor ajánljuk ezt áttekintésre. 

Denver Broncos @ Buffalo Bills (19:00)

A későbbi meccsekkel ellentétben ez nem visszavágó az idei évből, így mi sem tudunk erre támaszkodni, plusz a résztvevő csapatok sem tudnak abból tanulni. A Broncos 9 év után jutott be ismét a rájátszásba, a Bills magja pedig már régi motorosként üdvözli a januári focit. Nem véletlen számít touchdownnál nagyobb favoritnak hazai pályán a várható MVP-vel felálló hazai gárda.

Amikor a Bills kezében a labda

A Bills támadósora egész évben hengerelt, zsinórban 10 meccsen szerezetek legalább 24 pontot és volt egy majdnem rekordhosszú sorozatuk 30+ szerzett ponttal, no meg az első csapat lettek a történelemben 30+30 futott- és passzolt TD-vel. Azonban a Broncos védelme a 3. legkevesebb pontot engedte idén és a 4. legjobb volt DVOA-ben, szóval ilyen szempontból mondhatjuk, hogy emberükre akadtak.

A denveri védelem eléggé jól meghatározható módon szeretne játszani. A Lions mögött a legtöbbet emberezik a ligában, emellett a 3. legnagyobb arányban küldenek blitzeket az ellenfélre, nem véletlen szerezték a legtöbb sacket a szezonban. Megvan az emberanyaguk ehhez, hiszen Patrick Surtain a liga legjobb cornerbackje, a túloldalán Riley Moss is jól tolja, a védőfal pedig brutál erős, hatan is 5+ sacket szereztek, élükön Zach Allennel és Nik Bonittóval. A védőfal és a sok blitz a futás elleni védelemben is segít, amiben a 2. legjobb sikerességi rátát érték el az alapszakaszban.

A helyzet az, hogy a sackekre jó eséllyel nem támaszkodhatnak most, ugyanis a Bills mindössze 14 sacket engedett idén (Allennel a pályán), ami a legkevesebb a ligában, illetve a harmadik legkevesebb nyomást is engedték. Sőt, a blitz sem biztos, hogy jó ötlet, ugyanis Allené a 3. legjobb passer rating blitz esetén. A futójáték esetén is erősség az erősséggel találkozik, hiszen a Bills top5-ös sikerességi rátával és EPA-vel rendelkezik a földön a buldózer fala miatt (is).

A nagy kérdés szerintem az, hogy az emberezéssel mit tud kezdeni a Bills. Összességében nem érzem olyan jónak őket ez ellen, mivel az elkapóik annyira nem minőségiek egyesével, nem szakadnak el olyan könnyen és gyorsan. Nem véletlen találkoztak a legtöbb emberezéssel az egész ligában, és ugyan EPA-ben így is 2.-ak voltak, de sikerességi rátában csak 14.-ek, tehát ugyan összehoztak nagy játékokat, de konzisztensen azért nem tudtak olyan magas szinten haladni. Persze amikor úgy tudott készülni Joe Brady koordinátor, hogy tudta az ellenfélről, hogy gyakorlatilag végig emberezni akarnak (khm, Lions), akkor szét tudta szedni őket. És ez a hátránya Vance Joseph védelmi rendszerének, hogy elég kiszámítható. Ezt pedig egy jó támadókoordinátor ki fogja tudni használni (lásd Todd Monken), szóval arra számítok, hogy a Bills azért elég jól fog tudni haladni.

Méghozzá elsősorban úgy, hogy a futóknak mennek majd passzok. Joe Brady talán abban a legjobb, hogy a backfieldről indulókat hozza kiváló helyzetbe az emberező védelmek ellen. Láttuk ezt a Lions ellen is, ahol Ty Johnsonnak volt több mint 100 elkapott yardja, de James Cook is 30 körülig jutott. A denveriek ellen pedig ez működni fog, ugyanis 31. helyet érték el DVOA alapján futóknak menő passzoknál. Emellett pedig a Josh Allen megiramodások mehetnek nagyokat, hiszen az emberezés miatt a defensive backek háttal állnak a QB-nak, aki előtt nagy területek nyílnak majd meg a pályán, a Broncos pedig a legtöbb harmadik és hosszúra összehozott QB-megiramodást engedte idén. A blitzek ellen egyébként Khalil Shakir lehet a legjobb fegyvere a csapatnak: nem véletlen van 26%-os target rátája blitz ellen, gyorsan el tud szakadni, szóval az ő párharca Ja’Quan McMilliannel kulcsfontosságú lesz.

Amire még felhívnám a figyelmet azok a 6 támadófalemberes felállások a Bills esetén. Ők használták ezt a legtöbbet idén, főleg első kísérleteknél figyeljétek Alec Andersont 70-esben, ahogy felkocog a pályára, hogy helyettesítse a rosszul blokkoló tight endeket, és hatalmas jumbo formációt hozzon létre. Ezzel a formációval 6 yardot átlagoltak a földön (legjobb az NGS érában) és sok nagy játékot csinálnak akár a földön, akár play action passzokkal. Azt azért még érdemes elmondani, ha már falak csatája, hogy a buffalói OL mentálisan nagy kihívás elé lesz állítva a találkozón, hiszen a Broncos a 3. legtöbb blitz mellett a 3. legtöbb stuntot is alkalmazza, ahol a védőfalemberek keresztezik egymást, szóval nem egyszerű ellenük fejben felkészülni.

Összességében elég izgalmas taktikai matchup lesz ez, de azt gondolom, hogy a Bills van előnyben a labda ezen oldalán, de nem annyira, mint a legtöbb csapat ellen.

Amikor a Broncos kezében a labda

A túloldali párharc is érdekesnek ígérkezik, de kicsit más okból. Ugyanis azt gondolom, hogy itt a Broncosnak áll a zászló taktikailag. Több okból is.

Az egyik ok a falak csatájában keresendő. A Broncos ugyanis a 3. legkevesebb sacket nyelte be idén, illetve a legalacsonyabb a nyomásengedési rátájuk is a ligában. Ez részben köszönhető annak, hogy főleg gyors passzokkal operálnak és hamar kijön a labda Nix kezéből, de annak is, hogy a támadófal kiválóan teljesít. A Bills 4 emberes pass rush-a nem rossz, de semmi extra, és blitzeket meg nagyon alacsony arányban küldenek, így elég jó esély van arra, hogy Nix nem lesz sokat nyomás alatt. És ha így lesz, akkor bajban lehet a Bills védelme, amely ha nyomás alá tudja helyezni az irányítót, akkor a 3. legjobb EPA mutatóban, azonban ha nem, akkor – most figyelj! – hátulról 3. csupán. Csak a Giants és a Panthers rosszabb náluk, ha nem tudnak nyomást generálni. Ez óriási probléma lehet ezen a mérkőzésen.

A Broncos a mérkőzések elején sok rövid passzal szokott operálni, és általában kicsit később nyitják meg a pályát néhány mély bombával, miután a védelem feljebb lépett. A Bills defense mély passzok ellen a liga egyik legjobbja, sőt a 10-20 yardos területen is elit, azonban a rövid játékokkal nagy gondjaik vannak – épp azért, mert a mélyeket akarják elvenni és például a linebackerek is hátrébb helyezkednek el. DVOA mutató alapján rövid passzoknál a 30. helyet érték el, pálya közepére menő dobásoknál pedig a 31.-ek voltak, miközben sikerességi rátát tekintve a line of scrimmage mögé menő passzoknál a második legrosszabbak az egész ligában.

Ez azért baj, mert a Broncos a harmadik legtöbb ilyet használta az alapszakaszban. Ez a matchup kulcsfontosságú lesz a Bills szempontjából és nagyon érdekel, hogy Sean McDermott hajlandó-e változtatni a taktikáján. Általában nem szokott, de azért néha láttunk már tőle egyedi gameplaneket. És ha már itt tartunk, a Bills 32. sikerességi rátában rolloutok ellen, azaz amikor az irányítót a snap elkapása után kimozgatják a zsebből az egyik oldalra. Ezt a Broncos nagyon sokszor használja, szóval ez is jó fegyvere lehet Sean Paytonnak.

Ahogy Marvin Mims is, akit nagyon szépen elkezdett használni az év második felében. Statisztikákat tekintve szélső elkapóként szörnyű az útvonalankénti yardátlaga, ellenben a slotból és a backfieldről indulva meg elit. Szóval figyeljünk rá, amikor ilyen helyzetben áll fel, Payton nagyon jól szórakozik a rá felrajzolt játékokkal. A Bills pedig nem véletlen módon a 3. legtöbb WR screenel találkozott idén, és gyengék is voltak ellene.

További előny a Broncos oldalán a futójáték. A Bills ugyanis nem fogja jól a futást, és el lehet nyomni őket a line of scrimmage-ről, amire a denveriek jó támadófala képes lehet. Főleg akkor, ha feltolnak esetleg nehezebb személyzetet a pályára, azaz két tight endet vagy egy fullbacket, ugyanis a Bills sosem akar kimozdulni a komfortzónájából, ami a nickel felállásokat jelenti, így tömegben előnyben lehetnek a vendégek a földön.

Összességében úgy gondolom, hogy a Broncos előnyben lehet a labda ezen oldalán. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy mégis csak egy újonc irányító első playoff meccséről van szó, a Bills pedig azt várja majd el tőle, hogy tökéletes legyen a rövid passzoknál, különben megállnak majd a támadásaik. Nix akár képes is lehet erre, de az sem lenne feltétlen meglepő, ha megremegne a keze, mert ilyenre is volt már idén alkalom komoly téttel bíró mérkőzésen.

Ki jut tovább?

Azt gondolom, hogy matchupokat tekintve akár szorosabb mérkőzésre is lehet kilátás, mint ahogy azt az egyszeri szurkoló gondolná. Nyilván a Bills a jobb csapat, ráadásul idén egyetlen egyszer sem kaptak ki hazai pályán, a fogadóirodák szerint is touchdownnál nagyobb favoritok, szóval nyilván nekik áll a zászló. És simán lehet az is, hogy az offense megállíthatatlan lesz és átgyalogolnak a Broncoson. Azonban azt is gondolom, hogy a párharcokat figyelembe véve a Broncos akár szorosan is tarthatja a találkozót, hiszen a védelemben néhányszor jó eséllyel meg fogják tudni állítani Allenéket, a támadósor pedig a rövid játékokkal kellemetlen ellenfélnek számít a Bills defense szemében. Szerintem a Bills behúzza azért a mérkőzést, de nem lepődnék meg egy vártnál szorosabb találkozóban.

Spread tipp: Broncos +9,5

Green Bay Packers @ Philadelphia Eagles (22:30)

A hétvége talán legjobban várt, vagy legminőségibb összecsapása ez, hiszen DVOA szerint két top5-ös csapat méri össze erejét. Idén találkoztak már egyszer, méghozzá a szezon második mérkőzésén Sao Paolóban. Akkor az Eagles diadalmaskodott, de őszintén olyan sok következtetést nem tudunk abból levonni, egyrészt a pálya helyzete miatt, másrészt mert mindkét oldalon az első meccsüket vívták az új védőkoordinátorral, akik alatt sokat fejlődött azóta az egység.

Amikor az Eagles kezében a labda

Ha Eagles offense, akkor nyilván Saquon Barkley juthat először eszünkbe a 2000 yardos szezonja után. Úgyhogy kezdjük is ezzel, azaz hogy az All-Pro running back mennyire futhatja szét a Packerst. A Green Bay-iek elég jó számokat produkáltak az alapszakaszban, hiszen az 5. legkevesebb yardot engedték futásonként, EPA-ben a 8. legjobbak, sikerességi rátában a 9. legjobbak, DVOA-ben a 7. legjobbak voltak futás ellen. Szóval nagyon stabilan top10-esek a földön, ami jó hír. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ebben a párharcban még mindig az Eagles van fölényben, hiszen a liga legsokoldalúbb, legváltozatosabb futójátékát tudják felvonultatni olyan különleges játékosokkal a falban, mint a center Cam Jurgens és a left tackle Jordan Mailata, akiket igazi fegyverként lehet használni a futásoknál. A center- és tackle-húzásokban egészen extra és különleges, amit csinálnak, és élvezet nézni ezt a futójátékot. Szóval előny van az Eaglesnél, de azért egyáltalán nem akkora, hogy végig lehessen futni az egész meccsen és ezzel nyerni.

Szóval passzolnia is kell majd Hurtsnek. És itt azért már nem olyan fix a Sasok előnye. Mármint egyénileg de, hiszen egy az egyben AJ Brownnal és Devonta Smith-szel nem nagyon fogja tudni felvenni a versenyt a Packers CB-sora, főleg hogy Jaire Alexander nem bevethető. Csak hát ritka, hogy emberezést használ a Packers, 20% alatt vannak ebben, ami a második legkevesebb a playoffba jutó csapatok közt (és egész ligát nézve is a 6. legkevesebbet emberezik). Ez pedig kiveszi az Eagles passzjáték élét, hiszen míg emberezés ellen a 3. legjobb EPA-t tudják produkálni (Hurts irányításával), addig zónázás ellen csak a 22. helyet érték el az alapszakaszban.

Hogyan alakul át az Eagles támadósora Kellen Moore vezetésével?

Ha ismerjük Hurts játékát, akkor ezen annyira nem lepődünk meg. Emberezés ellen nagyon szívesen dobál a két sztárelkapójára, akik adott esetben ki is segítik, ellenben azért olvasási gyorsaságban és feldolgozóképességben nem tartozik a legjobbakhoz a ligában, ami zónázás ellen nyilván jobban kijön. Ebből adódik, hogy azzal is problémája van, ha a védelem a snap után változtatja a coverage struktúráját. Erre konkrét sorrendes adatom nincsen, de a Packers nagyon sokat rotál hátul, főleg a szezon második felében. A Spagnuolo-iskolából tanult single high safetys felállásban kezdenek és sokat váltanak át 2 high formációra (a legtöbb ilyet használták a szezon második felében), ami biztos nem fog tetszeni Hurtsnek. Gyakran előfordulhat, hogy az irányító döntésképtelenné válik, tartogatja a labdát a tiszta zsebben, majd elhagyja akár a tiszta zsebet is. Ha ilyeneket látunk majd a meccsen, az azt jelenti, hogy a Packers defense jól végzi a munkáját és sikerül összezavarni Hurtsöt.

Kulcsfontosságú lesz a turnover-csata is ezen az oldalon, ugyanis a Packers a 3. legtöbb EPA-t generálta labdaszerzésekből, Hurts pedig a harmadik legtöbb interceptiont dobta, habár ennek nagyobb része a szezon első felére datálódik, utána óvatosabb lett (túl óvatos?). A Sajtfejek nagy problémája az lehet a mérkőzésen, hogy nem nagyon fognak tudni nyomást generálni. Nagyon gyenge a négy emberes frontjuk, miközben az Eagles támadófala a liga talán legjobbja. Ráadásul a 2. legkevesebbet blitzelik a Green Bay-iek, szóval ebben sem különösebben bízhatnak. Ezen lehet érdemes kicsit feljebb tekerni, mert Hurts megzavarható vele (bár nem annyira, mint mondjuk tavaly).

Meg lehet még említeni a pálya közepét, ahol a Packers nagyon gyenge passzvédekezésben, de azért nem kerítek ennek nagyobb feneket, mert az Eagles passzolta idén a legkevesebbet a pálya közepére. Annyiban azért láthatunk majd ilyesmiket, hogy RPO passzok mehetnek AJ Brownnak slant útvonalakon, itt előnyben lehetnek.

Összességében azt gondolom, hogy tehetségfölényben van az Eagles, de ezt valamennyire tudja kompenzálni rendszerből a Packers defense, amely egyébként a 7. legjobb volt a szezonban DVOA szerint – a Sasok csak egy erősebb ellenféllel találkoztak idén. És mivel kevés elkapás utáni yardot (3.) és kevés 20+ yardos játék (2.) engednek, így passzjátékban nem feltétlen lesz egyszerű dolga a Sasoknak.

Amikor a Packers kezében a labda

Ha Packers offense, akkor lehet, hogy Jordan Love jut először eszünkbe, de valójában ők is a futójátékra akarnak alapozni, hiszen ugyanúgy top4-ben voltak várhatón felüli futás rátában mint a Sasok, sőt first downok esetében még magasabban is voltak az alapszakaszban. Oké ezt talán kicsit megnyomja a pár Malik Willisszel megvívott találkozó, de akkor is. Nagyon kreatív futójátékuk van és sikerült megoldaniuk, hogy futkározós QB nélkül is jól tudjanak működni shotgun formációból. Érdemes lesz figyelni azokra a felállásokra, amikor több játékos van a backfielden, meg amikor Love ilyen 360 fokos pörgős handoffokat ad, mert azok elég különlegesnek számítanak az NFL-ben. Emellett a sok motion okozhat még galibát a védelemnek, hiszen ez nyilván mindig megnehezíti a védők dolgát.


Ugyanakkor az Eagles elég jól fogta idén a futást, ráadásul könnyű boxokból is. EPA-ben a második legjobbak voltak, sikerességi rátában pedig a 6. legjobbak. Ráadásul mivel alapjait tekintve Shanahan-féle rendszerről van szó, Vic Fangio pedig épp ennek megállításával lett a legismertebb jó pár évvel ezelőtt, így azt hiszem a veterán mesternek egész jó terve lesz a megállítására. Arra lesz érdemes figyelni, amikor Zack Baun felmegy a vonalra és közben beljebb tolja az egyik defensive endet, így egy több emberes frontot kialakítva, ami ellen nehezebb lesz futni a megszokott playeket. Persze LaFleurnek azért lesznek erre is válaszai, szóval ez mindenképp egy jó kis taktikai csatának ígérkezik.

A passzjáték itt is érdekesnek ígérkezik. Arról írtam nemrég a Touchdown rovatunkban, hogy a Packersnek nagyon nem megy emberezés ellen. EPA-ben és sikerességi rátában is a 31. helyet érték csak el idén, miközben zónázás ellen az 5. legjobbak voltak. Különösen nagy probléma ilyen szempontból Christian Watson kiesése, aki EPA alapján a legjobb fegyverük volt emberezés ellen. Meg úgy összességében is fájó a kiesése, hiszen vele az elkapósor a legjobb útvonalanként megfutott yardokban és legjobb 20+ yardos játékokban, míg nélküle 13. és 19. helyet érik el ezekben a mutatókban. Na de az emberezésre visszatérve, az Eagles nagyjából átlagos mértékben emberezik, bár szerintem Fangio kicsit felcsavarhatja most ezt az arányt, főleg hogy szokásuk is ellenféltől függően alakítani ezen (illetve az ő rendszerében egyébként is a zónázás hamar emberezéssé alakul (úgynevezett match coverage)). Ilyenkor úgy gondolom, hogy összességében előnyben lesz az Eagles, a fent említett okokból és mert nagyon jó CB-sora van, akik tehetségből jobbak a Packers elkapóinál.

A következő évek domináns védelmi sémája: A Fangio-Staley defense

Ha a falak csatájára összpontosítunk, akkor a széleken elég jól fel van vértezve a Packers, viszont középen azért lehetnek gondok, ahol az All-Pro szinten teljesítő Jalen Carter okozhat gondokat nekik. Mindenesetre sackeket nem nagyon fognak engedni, már csak azért sem, mert Jordan Love-ot szinte lehetetlen földre vinni, a 2. legjobb pressure to sack rátát tudja felmutatni idén. A blitz kérdése érdekes, mert a Packers 26. EPA/playban a blitz ellen, viszont Fangio a 4. legkevesebbet blitzeli, és amikor megteszi, akkor nem működik valami jól a defense (28. EPA/dropbackben). Ez talán az egyetlen negatívuma a DVOA szerinti idei legjobb védelemnek.

Összességében azt gondolom két döntő faktor lesz ebben a párharcban. Egyrészt hogy a Packers offense mennyire fog tudni a földön haladni – és itt egyébként a Sajtfejeket érzem előnyben, a statisztikák ellenére szerintem a sok motionös futásaikkal tudnak majd haladni az Eagles ellen. Másrészt hogy mennyire sikerül nagy játékokat összehozni. Ugyanis elég inkonzisztens tud lenni ez a támadósor, kiváltképp ha nem megy a futás. A folyamatos rövid passzok nem az ő stílusuk, ami azért probléma, mert ugyan a Packers szerezte az egyik legtöbb 20+ yardos játékot a ligában, de az Eagles engedte a legkevesebbet ebből. Az első fordulóban inkább LaFleurék felé billent a mérleg ilyen tekintetben (7 darab 20+ yardos játék), de azóta az Eagles nem engedett egy meccsen sem 4-nél többet.

Ki jut tovább?

A fogadóirodák szerint az Eagles 4 pontos favoritnak számít. A Sasoknál gyakorlatilag mind a 22 kezdő egészséges és még pihenőről is jönnek, hiszen nem játszatták a kezdőket az utolsó körben. Jalen Hurts egyébként lehet kicsit rozsdás lesz, hiszen csak most épült fel az agyrázkódásából, de egyébként amikor ő és AJ Brown is ott volt a pályán, akkor nem kapott ki idén az Eagles. Persze a Packers valószínűleg a második legnehezebb ellenfelük az idei szezonban. A Green Bay-iek kicsit talán negatívabb szájízzel érkeznek a playoffba, és ezért hajlok a Sasok felé spreaddel szemben is, de egy nagyon érdekes, futásokkal és kreatív megoldásokkal teli (főleg a LaFleur vs. Fangio csatában) mérkőzésre számítok.

Spread tipp: Eagles -5

Washington Commanders @ Tampa Bay Buccaneers (02:00)

Ők is az első fordulóban találkoztak legutóbb, de abból is nehéz lenne kiindulni, hiszen Jayden Daniels első NFL-meccse volt, ahol egyáltalán nem engedte még szabadjára őt Kliff Kingsbury és főleg futásokkal vagy maximum gyors rövid passzokkal akartak operálni. Azóta sokat fejlődött a támadósor és Daniels is, aki minden bizonnyal behúzza az Év Újonca címet, így pedig egy nagyon érdekes és kiélezett csatára számíthatunk.

Amikor a Buccaneers kezében a labda

Nem lehet mással kezdeni, mint a hétvége kedvenc matchupjával: Mike Evans vs. Marshon Lattimore! Az ősi ellenségek ismét találkoznak, sokadik felvonása lesz már ez a csatározásnak, ami nem ritkán végződik tettlegességgel is. Szóval egyik szemünket mindig tartsuk kettejükön, még ha Lattimore idén sokat is volt sérült és amikor játszott sem volt valami jó. Evans ellen biztosan felspannolja magát.

Talán inkább arra számítok egyébként, hogy Evansnek nem lesz hatalmas meccse, és inkább más irányba fog nézelődni a Buccaneers támadósora. A levegőben ez az újonc Jalen McMillan lehet, aki Noah Igbinoghinével találja szemben magát a slotban, és ugyan a korábbi első körös bust élete legjobb teljesítményét nyújtja, itt lehet keresnivalója a Tampának. Plusz a tight endeket is elő lehet venni természetesen.

A labda ezen oldalán viszont a legfontosabb matchup szerintem a futójátéknál lesz. És itt lehet nagy előnye a Buccaneersnek. Egyrészt Liam Coen koordinálásával a liga egyik legjobb futójátékából az egyik legjobbat rakták össze (persze erősödött a fal és Bucky Irving is érkezett), ezt pedig most ország-világ előtt bizonyíthatják. A Commanders ugyanis elég gyenge a futás ellen. A 3. legtöbb könnyű boxot használják, a 3. legtöbb yardot engedik futásonként, a 2. legtöbb yardot kontakt előtt, satöbbi, satöbbi. Azt gondolom, hogy a gyönyörűen megkomponált futójáték most is működni fog, és erre építhet a Bucs.

A másik nagy fegyvere a csapatnak a screen játék, itt viszont valószínűleg nem jön majd ki az előnyük, hiszen a Washington a liga legjobbja volt idén ezek ellen EPA-ben, sikerességi rátában meg harmadik. Szóval ezt talán érdemes lenne hanyagolnia Coennek, helyette jobban ráfeküdni a gyors passzokra. A Tampa ugyanis a 6. legjobb EPA-t tudja felmutatni 2,5 másodperc alatti passzoknál, a Commanders viszont tökutolsó volt az alapszakaszban.

Azt gondolom, hogy előnyben van a Buccaneers a labda ezen oldalán és sok pontot lehetnek képesek feltenni a táblára. Persze ezt már megszoktuk tőlük.

Amikor a Commanders kezében a labda

Szerintem sokkal érdekesebb lesz a fentinél, hogy mi történik a labda ezen oldalán. Kezdjük talán az egyszerűbb résszel, hogy a Buccaneers meg fogja tudni állítani a futójátékot. A 10. hét óta összesen 368 yardot engedtek a földön, miközben senki más nem volt 500 alatt a ligában. Korai downokon a liga legjobb sikerességi rátájával bírnak a földön, és a 4. legtöbb nulla vagy negatív yardos megállítást tudhatják magukénak. Az alapgondolatuk is az, hogy eltántorítsanak a futástól, és ha mégis belemennél a falba, akkor nem számíthatsz sok jóra.

Ez viszont azzal jár, hogy sokat passzolnak ellenük. A probléma pedig az, hogy borzalmasak hátul. Persze az segít, hogy a sztársafety Antoine Winfield Jr. visszatér a rájátszásra, de összességében elég nagy gondok vannak a secondaryben, amit nagy mértékben azért nem fog tudni megváltoztatni Winfield sem.

Az elit futásvédekezés mellett még egy nagyon fontos ismertetőjegye van Todd Bowles védelmének: a rengeteg blitz. Négy emberrel nem valami jó a passzsiettetésük, de a 2. legtöbbet blitzelik, így pedig a 6. legtöbb sacket szerezték a szezonban. Azonban van még durvább adatom. A 12. héttől már vezetik a ligát blitzelésben, 48,6 százalékban küldtek plusz embert az ellenfél irányítóira. Még nem ez a durva. Hanem hogy harmadik kísérletekre felturbózták ezt az arányt 66,7 százalékra. Ez egészen elképesztő mutató. Na és akkor ezzel kell felvennie a versenyt az újonc Jayden Danielsnek.

Azonban Danielsnek elég jól ment idén a blitz ellen, őt nem olyan könnyű összezavarni, részben mert újonc létére nem annyira tapasztalatlan. Az ötödik legjobb EPA-t tudta felmutatni a blitz ellen 12 touchdownnal és 1 interceptionnel. Azt ugyanakkor tegyük hozzá, hogy elég sok sacket nyelt be blitzek során, szóval ezen mindenképp jó lenne csökkentenie most. Amire viszont a Buccaneersnek kell figyelnie, azok Daniels megiramodásai, ugyanis 13%-ban megindult futni, ha extra rushert küldtek rá (vezette a ligát ebben). A Bucs pedig nem volt szörnyű ezek levédekezésében, de azért átlag alatt teljesített.

Azt gondolom sok futásra számíthatunk Danielsről a mérkőzésen, de azt jegyezzük meg, hogy Bowles történelmileg elég jó szokott lenni futkározós irányítók limitálásában, mert jó terveket szokott kieszelni arra, hogy kikergessék a zsebből és oda érkezzen valaki a következő szintről és ütemben.

Ami a tényleges passzjátékot illeti, amikor Daniels elindítja a labdát, itt előnyben lesz a Commanders. Nem valami erős az elkapósor, így az emberezés jó taktika szokott lenni ellenük, csak hát a Buccaneers nem tud emberezni, mert nincsenek meg a játékosai, így a blitzek mögött is szinte végig zónáznak. A playoff csapatok közül konkrétan a legkevesebbet emberezték az alapszakaszban, és nem is várom, hogy ez másképp legyen most. Így Terry McLaurin, Olamide Zaccheaus és Zach Ertz is hasznos fegyver lehet, sőt Austin Ekeler is a backfieldről indulva.

Összességében itt is előnyben érzem a támadókat, még ha kellemetlenebb ellenfél is lehet a sok blitz miatt a Tampa, de egyszerűen túl gyengék a hátsó alakzatban.

Ki jut tovább?

A győztes kilétét nem egyszerű megjósolni, de abban biztos vagyok, hogy sok pontos mérkőzésre van kilátás. Mindkét oldalon haladhat a támadósor, szóval szórakoztató éjszakánk lesz. A kulcs az lehet, hogy a Buccaneers blitzeinek sikerül-e megzavarnia Danielst, illetve hogy a Commanders mit tud kezdeni a Bucs futójátékával. Érdekesség, hogy az idei Washingtoné a valaha volt legjobb negyedik kísérletes hatékonyság, a Tampáé pedig a valaha volt 6. legjobb harmadik kísérletes hatékonyság, szóval olyan sok puntra ne számítsunk a meccsen.

Én végül a Buccaneers mellé teszem le a voksomat, részben a hazai pálya miatt, részben talán kicsit jobban bízok az offense struktúrájukban, részben mert a debütáló irányítók a playoffban 19-38-as mérleget tudnak felmutatni 2002 óta, az újoncok pedig 12 éve nem nyertek egyszer sem idegenben.

Spread tipp: Buccaneers -3

Related Topics
Click to comment
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x