Az Indianapolis Colts a drafton nem akármilyen kincsre lelt, aki ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor nagyon sikeres safety lehet a profik között. Az alábbi játékot elnézve, nagyon hasonlít a Ravens korábbi legendájára, Ed Reedre, akit minden irányító messze elkerült, ha passzra vállalkozott. Idővel az ellenfelek is fognak tanulni abból a játékból, amit az Arizona ellen mutatott be.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A második negyed végén, a Cardinals egy two minute drillt futtatott, melynek eredménye az volt, hogy hamar az ellenfél vörös zónájához értek, ahol gyorsan akartak hat pontot a táblára tenni. A dolog fordítva sült el, labdaeladás lett a vége köszönhetően a Colts első körös safety-jének gyönyörű közbeavatkozásának. De mi vezetett idáig? Lássuk!
Az Arizona 10-es personnelt választva négy elkapót tett fel a pályára, egyet a bal oldalra, hármat pedig a hosszabbik, jobb oldalra. A bakcfielden Carson Palmer mellett Andre Ellington volt a futó, aki köztudottan jó elkapásban, ezért őt a jobb oldali linebacker, Jeremiah George figyelte, ha útvonalat futna.
A védelem nickel formációban állt fel, egy single high safety-vel (cover 1), aki mélyen, a line of scrimmige-től körülbelül 25 yardra állt fel. Malik Hooker párja, Matthias Farley a snap előtt Brittan Golden elé mozgott ki őrzőnek. A védelem jobb oldali corenerbackje, a szintén újonc Quincy Wilson volt, akit egy az egyben hagytak emberezni a kis termetű és iszonyatosan fürge JJ Nelsonon, ez a játék kulcspárharca.
Zárjuk ki a pálya bal oldalát, mert ott semmi lényegi dolog nem történt, illetve Palmer egyetlen pillantást sem vetett oda, végig egy elkapót nézett. Valószínűleg az tetszhetett neki annyira, hogy a már rutinnal rendelkező Nelsonon a rookie Wilson egyedül lett hagyva, arra számított, hogy könnyen megveri sebességből és first downt vagy esetleg TD-t tudnak elérni.
Hooker észlelte, hogy Palmer leragadt egy célpontnál, tudta, hogy oda fog érkezni a labda, tökéletesen vette észre, mi a feladata. Eközben Nelson a cornerback belső vállát támadta, hogy a labda elé tudjon kerülni, ha jön a passz. A méretéből fakadó hátrányt ezáltal ki tudta zárni, sőt, sebességének köszönhetően még előnyt is tudott volna kovácsolni.
Wilson azonban nem maradt le, nem billent ki az egyensúlyából, gyorsan fordította a csípőjét az elkapó irányába, ezzel olyan helyzetet alakított ki, ami számára is előnyös volt. De az igazi szerencséje az volt, hogy mögötte egy nagyon jó érzékkel megáldott safety érkezett, aki mind játékintelligenciában, mind sebességben fel tudott nőni a feladathoz. Mikor a labda már a levegőben volt, Hooker tudta, hogy megjátszható lesz, elindult felzárkózni.
Mindhárom játékos a játékszert nézte, mikor a következő pillanathoz érkeztünk. Wilson és Nelson is nyúlt a disznóbőrért, miközben Hooker lelassított, mert észlelte, hogy jó szögben van, el tudja kapni a labdát, mielőtt odaérne az elkapó és a cornerback. Térdét berogyasztotta, ugrásra készült, ekkor már látható volt, hogy minimum egy passzleütés fog következni.
De Hooker van olyan agilis játékos, hogy ha esélye van a labda megjátszására, akkor el is kapja azt, sőt atletikus képességeinek köszönhetően úgy ért földet, hogy nem vesztette el egyensúlyát. Az interception után rengeteg helye volt, hogy visszahordjon, mivel Nelson oldalán a legközelebbi Arizona játékos is több, mint tíz yardra állt tőle. A játék eredménye végül egy red zone pick lett, amit a tehetséges védő 32 yardon át hordott vissza, hogy csapata hét pontos előnnyel vonulhasson a félidőre.
A hét további kielemzett játékait ide kattintva találjátok.
[/ppp_patron_only]
ejj ejj, vajon a bácsi(k) mit szólnának ehhez? :D
Három igen fontos dolgot kihagytál. Az egyik, hogy Hooker becsalizta Palmert. Nem észlelte, hogy Palmer leragadt, hanem felkínálta neki az oldalt és az első pillanattól kezdve arra volt kiélezve, hogy kivágjon a támadás bal oldalára. Van egy pillanat a snap után amikor látszik, hogy Hooker már átfordult és Palmer még magához húzva tartja a labdát.
A másik, hogy Palmer nem csak egyszerűen leragadt, hanem a képébe kapta Huntot, aki szinte azonnal megverte a guardot és így nem volt esélye végigolvasni a pályát.
A harmadik, hogy ezt Palmernek már rögtön az elején a védelem felállásból látnia kellett volna és csakis a jobb oldalra kellett volna koncentrálnia, mert ahogy később ki is derült Fitz simán megfutotta az utat és olyan üresen maradt ott, hogy szépen tisztán oda lehetett volna tenni, még mielőtt Hunt odaért volna.
Ez a játék sokkal inkább Palmer hibája volt, mint Hooker zsenije, aki egy alap csellel megetette az irányítót.