Az utóbbi év egyik legizzasztóbb mérkőzésén van túl a Patriots, de a végeredményt tekintve biztos elégedetten tekintenek vissza a mérkőzésre. Pedig az első félidőt látva egyáltalán nem lenne okuk az örömre. A félidőben azonban szokás szerint rendet tettek a fejekben és a playbookban is, így elmondható, hogy belefért az első játékrész bizonytalansága. A győzelemhez viszont kellett a Jaguars mentális szétesése is. Mutatjuk miért.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A Patriots messze földről híres, hogy a legjobban felkészített csapat a ligában. Ez ezúttal is így volt, még akkor is, ha az első félidőben úgy tűnt kifognak rajtuk. Pedig a Patriots defense itt is fel volt készülve a Jaguarsból, mindössze a Jacksonville meglepte őket. Ezt kellett helyretenni a félidőben, ami sikerült is.
Már az első félidőben is úgy játszott a defense, ahogy a Jacksonville ellen illik, mindössze a Jaguars nem viselkedett teljesen Jaguarsként. Már nyilván a védelem összetételét tekintve is helyesen járt el a Patriots, mert a sokat futó vendégek ellen felküldte a futásspecialistákat. Így fordulhatott elő, hogy Lawrence Guy 58 snapet volt a pályán, ami szezoncsúcs nála vagy Malcolm Brown szintén ennyit, ami a második legtöbb az esetében. Elandon Roberts pedig – aki inkább futás ellen jó – szintén a pályán volt a snapek 70%-ban.
Érdemes még kiemelni Patrick Chungot is, aki nem elég, hogy az összes védősnap alkalmával a pályán volt, de minden poszton megfordult ezalatt. A hagyományos safety poszt mellett rengeteg időt töltött plusz linebackerként a box közelében, de slot cornerként is bevetették. Ennyi azonban nem elég, ugyanis nem csak jelen volt a pályán, de jól is játszott. Háromszor fogta meg a futást first down ellőtt, passzt pedig emberezés alkalmával nem engedett.
A Patriots tehát tudatosan készült a futásra, mert az alapszakasz alapján ettől kellett félni. Ennyivel azonban nem elégedtek meg. A playoff-Bortles megmutatta, hogy passzal nem feltétlenül, de lábon veszélyes lehet. Így nem csak Fournette-re, de Bortlesre is volt tervük. A mérkőzés nagy részében volt egy spy védő, aki folyamatosan Bortles megiramodására figyelt. Ez sokszor Marquis Flowers volt, de többen is kivették a részüket a feladatból. Ez a hatáskör nem végig csupán a spy munkakör volt, kényszeríteni akarták Bortlest, hogy passzoljon, ne ő maga próbálja meg, hátha az kevésbé megy neki.
Nem egyszer fordult elő az sem, hogy egy Patriots védő elment rushra, majd hirtelen visszalépett az emberétől és inkább Bortlest figyelte. Nem is akartak feltétlenül nyomást generálni. Bíztak abban, hogy a bizonytalan irányító ellen elég a coverage.
A mérkőzés első félidejében ez a Jaguars zseniális hívásai miatt nem jött be. Ahogy azonban haladtunk előre az időben a Jaguars egyre konzervatívabbá vált és egyre inkább szétesett a támadójátékuk. A Patriots pedig ekkor élt igazán. A linebackerek túl agresszívak voltak az első félidőben, így az ellenfél könnyen kihasználta, hogy gyakran idő előtt hagyták el a helyüket. A cover 2 szintén feküdt a Jaguarsnak, így azon is változtatni kellett. A második félidőben sokkal több cover 1-et láttunk tőlük, egy deep safety maradt, mindenki más a középtávoli útvonalakat figyelte. Az LB-k nem hagyták el a helyüket, így akarták kényszeríteni a Jaguarst, hogy próbáljon nagyobb játékot.
A Jaguars pedig rendes kisóvodásként be is állt a sorba. Ahogy KGYM sporttárs már írt róla, a negyedik negyedben minden első kísérletre futott egyet középen. Rendszerint maximum 2 yardért, majd másodikra, ahelyett hogy az első félidőben használt játékait alkalmazták volna, mindenképp megpróbálták megdobni az extrát. Bortles pedig ezt nem tudja, ezt ismét bebizonyította. Majdnem minden második és hosszúra megpróbálták megdobni a first downt, ahelyett hogy haladtak volna 5-6 biztosabb yardot.
A nagyobb hiba az volt, hogy még csak a lehetőségét sem hagyták meg sokszor a rövidebb passzoknak, ugyanis kivétel nélkül minden célpont tíz yardnál hosszabb route-ot futott. Az eredmény egy incomplete passz lett, ez pedig magával vonzotta a harmadik és hosszút. A Patriotsnak minden a kezére játszott, ők pedig éltek is ezzel. Okosan kikényszerítették, hogy olyan játékokat próbál az ellenfél, ami szemmel láthatóan nem megy neki.
A Jaguars magát kezdte el lábon lőni a mérkőzés előrehaladtával, de a Patriots segített irányba tartani a fegyvert, hogy biztos legyen az összeomlás. Nincs náluk jobban felkészített csapat és ha nem megfelelő valami, akkor a félidőben hatékonyan tudnak belenyúlni bármilyen meccsbe. Ezen felül az ellenfelek is vastagon benne vannak a leolvadásokban. Egyik nagy vezetéshez jutó csapatnak nem volt még olyan mentális tartása, hogy el tudja viselni, amikor megindul a felzárkózás ellenük és higgadtan tudják tartani magukat kigondolt gameplanhez. Helyette csak a kapkodás és az idegeskedés maradt, teljesen megérdemelten kaptak ki a Patriotstól.
[/ppp_patron_only]
Legfrissebb cikkeink
- A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- A Falcons a szezon végén kivágja Kirk Cousinst
- Myles Garrett szeretne valami tervet látni Clevelandben
- FK! Preview #16
- Jalen Hurts TD-rekordot dönthet idén (és akár Josh Allen is)
- A Bills lehet az első csapat, amely zsinórban 9 meccsen szerez 30+ pontot
- FK! Coin Toss – A legjobb fogadások a 16. fordulóra
- Kezdődik a rájátszás! – Szombati beszámoló #13
- Túl rossz volt a Madden-értékelése, ezért nem cserélt a Jets Jerry Jeudyért
- Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
- Rattler kezd a Saintsben, Kamara idényének valószínűleg vége
- Nagyon rég nem látott szabály is kellett hozzá, de a Chargers legyőzte a Broncost!
- George Pickens megint maródi, de TJ Watt ott lesz a Ravens ellen
- Jó esély van Patrick Mahomes játékára
- Visszatértek a vérrögök, így véget ért Christian Barmore szezonja
Legutóbbi hozzászólások
- Cseh Tibor on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Kaqxar on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Cheetah008 on FK! Preview #16
- fakesz on FK! Preview #16
- TheGUARDiAN on Jalen Hurts TD-rekordot dönthet idén (és akár Josh Allen is)
- bjeela on Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
- atis123juve on Nagyon rég nem látott szabály is kellett hozzá, de a Chargers legyőzte a Broncost!
- katonadani on Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
Ismételten köszi az elemzést. :)
Valóban 2 remek elemzés(KGYM-é is)!
Ugye,hogy megy ez bírózás nélkül is.
Ugye, ment volna ez a második mondat nélkül is!
Megy hát, csak a bírózós topicnál 100+ komment van, itt meg…
Ez a 2 írás,kőkemény és nagyon korrekt szakmai elemzés,a bírózás az pedig megy mindenféle szakmai ismeret nélkül is……
én egyetlen kommentet jegyeztem meg a hétvégén a sok értetlenkedő és bírózó között. kgym beharangja alatt volt egy, hogy dehát dani beharangja egy korrekt elemzés, ahhoz miért szóljon hozzá?
Összességében éppen, hogy elfogadható volt a D teljesítménye ezen a meccsen. Nyilván a végén segítették a támadó alakulatot, de pont ahogy írod, meg a másik elemzés világossá teszi a Jaguars borzalmas hívásait kihasználva.
Akkor lehetne feltámadásról, meg jó reagálásról írni, ha Jax konzekvensen végigjátssza azt, ami az első félidőben sikert hozott. Ezt kb 1 1/2 drive során adták csak elő a 2. félidőben, mindkét drive mezőnygólhoz vezetett, ami persze a védelem szempontjából jobb, mintha TD-t kaptak volna, de könnyen meglehet a győzelemhez meg kevés. Úgyhogy az elemzések nyomán ezt a meccset inkább a Jax vesztette el, vagy esetleg egy még nagyobb TB bravúrra lett volna szükség, ha a Jaguars folytatja az első félidei, passzal alapozom meg a futást, stratégiáját. Lehet persze, hogy Bortles a kétségtelenül erősödő passzsiettetés miatt éppen, hogy belehibázott volna, de valahogy nem éreztem rajta a pánikot, még amikor sack vagy a közeli helyzetekbe is került.
Kiváló cikk, köszönjük!
Tetszett a cikk! Az lenne a kérdésem, hogy Bortles TD-passzánál nem Chung volt, akinek az embere lett volna Lewis? Vagyis: ott nem ő engedett elkapást? Köszi a választ!
Na látod ezt nehéz megmobdani. Sztem ott azt a jatekot nem emberezesnek vettek a jatekot s goal line miatt, de erdekes kerdes.
Tetszett a cikk. Témafelvetés: a Jags – véleményem szerint – tudatosan készült arra, hogy Gronk-ot akármilyen eszközzel semlegesítse, így Edelman kiesése után Brady elveszíti másik kedvenc célpontját is, aki nem mellesleg a liga messze legjobb TE-je. Egészen a negyedik negyedig működött is, mert sem Cooks, sem Hogan nem állította megoldhatatlan feladat elé a Jags védelmet. Ekkor azonban előhúzták Amendola-t, és ezt nem tudta lereagálni az ellenfél… pedig a tavalyi döntő nagyon jó példa rá, hogy nyomás alatt (értsd : nagy hátrányt kell ledolgozni) Brady nem fél használni Amendola-t, aki egyébként valóban képes sokszor eltűnni a mezőnyben. szóval a Pats playhívásait szakmai szemmel elemezve kirajzolódik-e egyfajta séma, ami azt a gyanúm támasztja alá, miszerint tudatosan, a már fáradó és lassuló 4. negyedbeli Jags védők ellen “tartogatták” a Brady – Amendola játékhívásokat? Ugyanis én azt vettem észre, hogy bántóan egyedül maradt mindkét TD elkapása előtt Amendola…
Nagy köszönet az elemzésért. A szakmai részek még érthetőbbé teszi a látottakat, és a cikk értékítéletével, következtetéseivel egyetértek.