Connect with us

Fantasy

A fantasy legnagyobb győztesei és vesztesei a draft után

Míg a drafton kiválasztott játékosok többsége örül, hogy megkapta az esélyt valahol, a veteránok a körmüket rágják, hogy ki fogja őket kiszorítani a kezdőből, kikből kell vudubabát csinálni. Elhoztunk pár nevet, akik a drafton jól vagy rosszul jártak, zöldfülűt és veterán egyaránt.

 

Győztesek

Saquon Barkley

Idén Eli Manning brutális mennyiségű dobásra kényszerült, karrierje második legmagasabb kísérlet/meccs értéke pedig nem valami biztató 36 évesen. A kissé javított fal és új támadóstratégia mellett Barkley-nak bizonyosan nagy szerepe lesz abban, hogy levegyék a terhelést Eliról. Tavaly 394 alkalommal futott a csapat, ebből pedig 216 nem lelt még gazdára. Az ESPN 259/1134/7 futóstatot jósol neki, minimális Stewart-interferenciával. Akárhogy is lesz, Barkley komoly jelentkező, hogy workhorse legyen, Shurmur pedig a ligaátlagnál messze jobban szeret a Red Zone-ban és a gólvonal környékén futást hívni. A passzokat sem kell félteni, 60/533/3 légitámadást várnak tőle az ESPN-nél, összességében RB5-re várva őt.

 

Marlon Mack

Nem lennénk meglepve, ha hosszan vizsgálná a Colts Hines képességeit, de jelenleg Mack helye biztonságban van. Turbo Turbin és Wilkins nem jelentenek reális veszélyt a pozíciójára jelen pillanatban, és ha a szezont is így kezdik meg, nincs vita arról, hogy ő az RB1. Amíg Luck sérülten dobált, Gore 263 labdát kapott a földön. Ha Mack csak a kétharmadát össze tudja hozni ennek (ami azért egy padló inkább, mint realitás), az alaphangon 700 yardot jelent, és a passzjátékba való bevonása (ami Moncrief nélkül, egy teljesen megroggyant WR-brigád esetén stabil lesz) minimálisan 250-300 yardot fog jelenteni. Mack nem fog ligákat nyerni, de olcsóért nagyon jó lesz.

 

 

Vesztesek

Carlos Hyde

Hyde a legrosszabb helyzetbe került a Brownsban. Duke Johnson a passzelkapó backek egyik koronázatlan királya a ligában (a Brownsban játszva is meglett neki a negyedik legtöbb target/game), ez nyilván felülről határolja be Hyde lehetőségeit, a földön viszont Nick Chubbot kapta ellenfélként. Chubbról tudni kell, hogy sokak számára még Barkley-nál is jobb futó, aki lopakodóként törhet előre a csapatban. Az ESPN már be is árazta Hyde-ot, száznál is kevesebb futást várnak tőle, míg Chubbot 170-re várják. Mert az egy dolog lenne ugye, hogy valaki simán jobb nálad, de elég szar lehet, ha pont a két fontos képességedre van két, jelentősen jobbnak tűnő ellenfeled.

 

Devin Funchess

Funchess igazi WR1-ként mutatkozott be tavaly a maga 840 yardjával. Ugyan sejthető, hogy nem Newton fog neki összedobálni 1000 yardot, erre még kevesebb esélye lett DJ Moore érkezésével. Moore nagyon Cam keze alá való, és simán bejelentkezik 400-600 yardra az első szezonban is. Mondani sem kell, hogy ha nem sérül le Moore, akkor a tavalyi szezonban Funchess plafonját láttuk a 63/840/8 sorával, ami PPR-rendszerekben WR20-helyezésnek felelt meg. A 70-75. helyek környékén viszik ki őt, 27. elkapóként, ez egészen reálisnak tűnik. Ha van egy kis szerencsénk, akkor még buy low opció is lehet belőle.

 

Teljes agyhalál

JAX-elkapók

 

Na akkor ez ennyi volt, egy ujjal sem érek hozzá a Jaguars elkapni képes embereihez. Nem Bortles miatt, hanem mert alaphangon van öt olyan elkapójuk és egy TE-jük, akiből simán első-második számú célpont lehet. 104 passz van üresen, és sokan fenik rá a fogaikat. Lee jó eséllyel már most is a plafonjánál játszik, kisebb versenyben sem tudott kitörni, de Cole erre képes volt a szezon végén, elég erősen fel fog mozogni a depth charton. Westbrook is próbálkozik, és ugyan rettentő hatékonytalan vele a játék, de mennyiségileg tör előre. Moncrief papíron a legjobb elkapójuk, de ő még Luck alatt sem tudott kiemelkedni a liga középszerű alakjai közül. Austin Seferian-Jenkins pedig igazi rejtett erőforrás, ha megvan a lehetőség, akkor nagyon tud termelni.

 

NE-futók

 

 

Jelenleg a Pats rosterén öt, azaz 5 darab kezdőkategóriás futó van. A tavalyi év egy jó kis White-hypetrainnel indult, ami érthető, hiszen hatalmas breakout meccse volt a Super Bowlon. Ennek örömére Gillislee berámolt 3 TD-t a Kansasnek egy csúnyán elveszített meccsen is, úgyhogy mindenki felpakolt belőle, csak hogy aztán az első hét után se lehetőséget, se snapet ne kapjon. A szezon második felét ki is hagyta, White érintetlen volt, a passzjátékban való részvétel lehetősége azonban minden héten ott lebegett felette. Ekkor lépett a színre Lewis, aki a hatodik héttől stabil főfutó lett, és elnyomta a nagy várakozásokat Burkhead irányába, aki mégis kicsapott a szezon közepén-végén négy monster meccset (11-14. meccseken földön 34/148/5, levegőben 11/78/1).

 

 

Idén hasonló a helyzet, Burkhead, Gillislee, Michel, White, Hill. Lewis távozásával 180 futás és 35 passzcélpont szabadult fel, de érkezett Hill és Michel, akik közül Hill simán elviszi a célpontokat, Michel pedig a futásokat. Nem egyszerű, a rostervágások sokaknál a fantasy draftok után lesznek, így reméljük, kijegecesedik az edzőtáborban, kinek milyen szerepet szánnak. Hill és Gillislee, akik a legesélyesebbek a vágásra, esetleg Brandon Bolden, de ő sok vizet nem zavar. A most tippelhető felállás az lesz, hogy Burkhead marad change-of-pace futó, Michel jön főfutónak, White megmarad a passzjátékhoz, és a Hill/Gillislee/Bolden trióból maximum egyet meghagynak. Ha szezon közben kell valaki, úgyis kukáznak egy embert, és pont annyira értéktelen lesz, mint az előbb felsorolt nevek.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások