Beharangozó

Trónfosztás elnapolva

Published on

 

Nehézsúlyú bokszmeccs – mondta erről a mérkőzésről Michael Bennett, és igen, ez az a meccs, ahol bármilyen eredmény elképzelhető. Bármelyik csapat javára. 13-10 ide, 12-7 oda, 30-27 ide, mind mellett lehet érvelni. Egy dolog biztos, a liga két legjobb (formában lévő) irányítója miatt bízvást tekintsük meg a mérkőzést, akár velünk a Kandallóban, az alábbiakban pedig bebizonyítjuk, hogy akárhogy lesz is, a végén a Seahawks jut tovább.

 

Lesajnálóknak Bandwagon Bowl. Valójában a 2010-es évek Brady-Manningje. A következő években ez a rivalizálás határozhatja meg az NFC-t. Az utóbbi 4 évben a két csapat irányítói rövid pályafutásuk ellenére immár hatodik alkalommal találkoznak egymással, ebből másodszor a rájátszásban. A Seattle 4-1-re vezet ezeken a meccseken, az az egy vereség azonban pont az idei alapszakaszban született, de erre még visszatérünk. (Ez a hat pont kettővel több, mint ahányszor a jelenlegi nagy öregek csapatai 4 év alatt találkoztak egymással.)

 

De most először nem Wilsonról és Newtonról lesz szó. Hanem Baldwinról. Bizonyos szempontból a hétvégén pályára lépő legjobb elkapóról. Maclin (KC) kiesésével ugyanis Doug Baldwin a legbiztosabb kezű elkapó a mezőnyben, hiszen a felé szálló 80 elkapható labda közül 78-at el is kapott (Maclinnál ugyanez a szám 87/88, PFF stat mindkettő). Láthattuk, hogy a Vikings ellen még Odell Beckhamet is elhomályosította:

 

 

Alapesetben mint az ellenfél legjobb elkapóját, Norman fogná őt. Ugyanakkor, ahogy azt már a Panthers posztban is olvashattuk, Josh Norman nem az a cornerback, aki slotba is követné az emberét, marad a szélen, így bátran élhetünk azzal a feltételezéssel, hogyha Baldwin slotból indul, akkor nem Norman lesz az ő embere. Ez két dolog miatt fontos. Az egyik, hogy a Panthers az alapszakasz utolsó heteiben mind Charles Tillmant (térdszalag), mind Bene Benwikeret (bokatörés) elvesztette az idény hátralévő részére, és mögöttük már nem maradt igazán minőségi csere. Cortland Finnegan? Haha. Robert McClain? Akit ugyan ők draftoltak (a 249. helyen) 2010-ben, de még az akkori utolsó keretszűkítés előtt kirúgták, körbehaknizta az NFL-t, majd Benwikere sérülése miatt kényszerből visszaigazolták. Nem-nem. A másik ok, ami miatt ez lényeges, hogy idén Baldwin más elit elkapókhoz hasonlóan (ld. még Larry Fitzgerald), a playek nagyjából felében slotból indul, így nem marad rá már igazán jó CB. Ha pedig mégis menne Norman Baldwin után? Akkor Lockett és Kearse maradhat könnyebben üresen. Ha pedig nem elit CB fogja Baldwint, az az utóbbi hetekben nagyjából ilyen eredménnyel járt:

 

Ez az egyik pont, ahol a Seahawks megnyerheti a meccset.

A következő a futójáték, azon belül is természetesen Marshawn Lynch. Aki volt olyan kedves és a múlt héttel ellentétben becsomagolt, sőt el is utazott a csapattal, így rá a 10. hét után újra számíthatnak Carrollék. Biztos megvesztegették egy raklapnyi Skittlesszel, de ilyen primadonnáknak – akinek hol van kedve játszani, hol nincs – nincs helye a csapatban, főleg 11-12 millióért évente, de most még ki kell belőle hajtani, ami még benne van. Amikor ő utoljára játszott, akkor a támadófal még szimplán tragikus volt, a liga legalja, mióta nincs, azóta van némi javulás, így a falnak NFL viszonylatban már sikerült elérni az átlagosnál kissé gyengébb kategóriát, de ez neki, és Wilsonnak már bőven-bőven elég. Kipihenten szétszedi Kuechlyéket. Ha pedig mégsem, akkor majd Wilson és a haverok. Az mindenesetre a múlt heti fagyban is látszott, hogy Christine Michael nem jó megoldás első számú futónak, de ezzel szerencsére ezen a héten nem kell törődni.

 

 

És ha már megemlítettem, akkor Wilson. A túloldalon álló, szaladgáló, passzoló MVP-jelöltnél is jobban játszott az alapszakasz utolsó 7 hetében, pedig amit Newton művelt már az is csoda volt, 24 TD passz 1 INT mellé az egészen hihetetlen teljesítmény. De összességben az egész idényben is évkönyvekbe illően dobált/menekült/futott. Ami franchise-rekordot megdönthetett, azt meg is döntötte, 4000+ passzolt yard, 34 TD, 500+ futott yard áll a neve mellett. Csak azért nem MVP-jelölt ő is, mert az év első felét meneküléssel töltötte. Aki azt hiszi, hogy a múlt heti -20 fokban lejátszott meccsnek bármi jelentősége lenne, az ezt a gondolatot gyorsan hessegesse el. Az mindenesetre kiderült, hogy Wilson ilyen fagyban nem jó, az első félidőben folyamatosan rövideket dobott, a másodikban folyamatosan hosszúakat (ld még Baldwin elkapás, INT), emellé még jött a rádió hibája, így fél szavakból kellett az első félidőben megtippelnie a játékokat. De Charlotte-ban semmi extra nem fenyeget az időjárás terén, 6-8 fok lesz, kisebb zápor esetleg előfordulhat.

Az ellenfél secondaryje hiányos, de a védelmük ha lehet még a Seahawks offense-nél is kiszámíthatatlanabb (pl. sorban 38 kapott pont a Saintstől, 0 a Falconstól, 35 a Giantstől, 20 a Falconstól), Lynch ott lesz a backfielden, kombinálva ezeket Bevell a bye week óta upgrade-elt playbookjával és azzal, hogy ez már rájátszás meccs, halálos elegyet kapunk.

 

Végül, de nem utolsósorban a védelem. Azt már megírtuk néhányszor, hogy a Seahawks védelem zsinórban 4. évben engedte a legkevesebb pontot, ezúttal átlagosan 17,3-at. Amit viszont nem, hogy a Cardinals utolsó meccses betlijével a Panthers szerezte a legtöbb pontot (31,3/mérkőzés) a ligában. Magyarul legjobb támadóegység a legjobb védőegység ellen. A két évvel ezelőtti Super Bowl óta pedig tudjuk, hogy ezeket a meccseket szinte mindig a védelem nyeri.

 

Ami változások pedig a 6. hét óta a kezdőkben történtek, nos, az mind a Seattle-nek kedvez. Se Bobby Wagner, se Jeremy Lane nem játszott akkor (Cary Williams viszont igen, brr…), előbbivel a futások, utóbbival a passzok elleni védekezés léphet szintet az alapszakaszbeli összecsapáshoz képest, de legalábbis kitarthat az erő a meccs végéig. Ugyanis – bár ezt el szokás felejteni – de amíg a D bírta szuflával, addig majd’ 3 negyed alatt 7 pontra voltak képesek Newtonék, és végül 3 db 80 yardos drive-val tudtak fordítani a keletiek. Lane-re szükség is lesz, ugyanis, ha ő és Sherman a két szélén jól dolgozik (vagy Lane helyén Shead), akkor Olsenre több figyelem juthat, és ez bizony nélkülözhetetlen. A Seahawks védelmének kevés gyenge pontja van, de a TE-ek elleni védekezés pont ilyen, így ha Kam Chancellornak még valaki be tud segíteni Olsen őrzésébe, akkor azzal a Panthers támadásainak jó részét meg lehetne szűrni.

 

 

A védelem számairól összességében kevesebb szó esik azon kívül, hogy a legkevesebb pontot engedték, de a 7. hét óta van még néhány parádés statisztikai mutató. Az első 6 hét negyedik negyedes betlijei után Wagner visszatérésével ez a D már a tavalyi és tavalyelőtti számokat is übereli. Legalábbis idegenben. A 7. hét óta a Wild Card körrel együtt 200,7 (!!) yardot engedtek az idegenbeli meccseken, ez majdnem 75-tel (!!!) kevesebb, mint a második helyezett Chiefsé. Ugyanebben az időszakban az ellenfél támadói össze-vissza egyetlen touchdownra voltak képesek. Jó, hajlandó vagyok elismerni, hogy nem az elit jött szembe (SF, DAL, BAL), de azért csak volt 2x Vikings és 1x a Cardinals. De amit KJ Wright nyilatkozott a héten, az minimum érdekes. Azt találta ugyanis mondani, hogy igazából nekik sokkal jobb, ha idegenben kell szerepelni, mert így végre hallják egymást, és sokkal jobb az egymás közti kommunikáció, sokkal kevesebb az esetleges félreértés. Ha emlékszünk, akkor az alapszakaszban a döntő Newton-Olsen TD pont úgy született, hogy Sherman és Earl Thomas elváltotta magát, illetve nem volt egyértelmű, hogy Cover-2 vagy Cover-3 a játék.

 

A múlt hét a minnesotai fagyban a túlélésről szólt, a Panthers elleni vérbeli rangadó viszont már az NFC döntőjéről, és a Párducok nem idén fognak trónt fosztani.

 

 

Dani Carolina-párt beharangozója ERRE, a mai AFC elődöntő beharangozói közül a denverit ITT, a pittsburghit ITT találjátok.

 

177 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group