Lasssan, de biztosan haladunk a legjobbak felé. A korábbi részeket ITT (100-91.) és ITT (90-81.) olvashatjátok.
80. Derrick Johsnon, LB (2015: nem rangsorolt)
A teljes 2014-es évet egy mérkőzés kivételével kihagyta, így a szezon előtt nagy kérdés volt, hogy a 33 éves játékos hogyan tud visszailleszkedni a Chiefs védelmébe. Mindehhez hozzájött, hogy az előző kontraktusából ez lett volna az utolsó év, így a Kansas csak nyerhetett a fennálló szituációban: Johnson vagy durrant egy olyan visszatérő szezont, amire mindenki csak csettint, hogy legyen a következő években is munkája, vagy ha rosszul teljesít, akkor pedig le lehet ültetni a padra, majd év végén kivágni. Végül az történt, ami mindkét fél számára tökéletes volt: Johnson karrierje egyik legjobb szezonját futotta, amivel kiharcolt egy hároméves hosszabbítást a Chiefsnél, a csapat pedig elsősorban a Johnson által vezetett védelmének köszönhetően, a rájátszás második köréig repült.
79. Ryan Kalil, C (2015: nem rangsorolt)
A támadófal tagjai közül egyértelműen a centerek kapnak az egyébként sem túl nagy reflektorfényből a legkevesebbet. Nem ők találják magukat szembe a liga legjobb pass rushereivel és nem is elsősorban ők alakítják ki a hatalmas lyukakat, amiken keresztül a futójáték virágozhat. Ennek ellenére nyilván rendkívül fontos tagjai a csapatnak, hiszen tőlük indul minden játék. A Panthersben pedig Newton személye miatt a passzblokkolás sem annyira hangsúlyos, mint más pass-heavy offense-zel rendelkező csapatnál. Kalil viszont a futásblokkolásban igen jól szerepelt, hiszen Tolbert és Stewart belső erőfutásai során oroszlánrész hárult a futók útjainak kialakításában.
78. Chris Ivory, RB (2015: nem rangsorolt)
Ivoryval az a legnagyobb probléma, hogy nagyon hullámzó teljesítményű. Jobb napjain a liga legjobb futói közé sorolhatjuk, de képes akár meccsekre eltűnni, ráadásul egy viszonylag sérülékeny futóról beszélünk. Utóbbi a tavalyi szezonjára rá is nyomta a bélyeget, év végére már visszaminősült második/harmadik számú opciónak a Jets futórotációjában. Mindezek ellenére karrierje legeredményesebb évén van túl 1000+ yarddal és 7 futott TD-vel. Jacksonville-ben folytathatja ott ahol New Yorkban abbahagyta, bár a Jaguarsban egy Powellnél talán tehetségesebb futóval kell megküzdenie a kezdő pozícióért.
77. Jordan Reed, TE (2015: nem rangsorolt)
Azt tudtuk, hogy Reedben megvan a potenciál, hogy posztjának szűk elitjébe tartozzon, ám sorozatos sérülései miatt még nem volt lehetősége kibontakoznia hosszabb távon. Idén két mérkőzés kivételével folyamatosan a Redskins és Cousins rendelkezésére tudott állni és egy év alatt több elkapott yarddal zárt, mint az előző két évében összesen, 11 TD-je pedig holtversenyben a második legtöbb a tight endek között (csak Tyler Eifert szerzett többet).
76. Linval Joseph, DT (2015: nem rangsorolt)
A Minnesota védelme az ötödik legkevesebb pontot engedte ligaszinten. A Vikings támadósora finoman szólva sem volt egy pontgyár, így a csoportgyőzelem is inkább a védelem erősségének, mintsem a Teddy Bridgewater vezette támadósor számlájára írható, hiszen átlagban 20 pontot feltenni a táblára nem akkora trouvaille, a Vikingsnak pedig ennyi már a győzelemhez is elég volt – teszem hozzá, átlagban. A csapat védelmének nagy fegyverténye, hogy mindenhol van legalább egy elit játékosuk, a védőfalban ez az ember nem más, mint Linval Joseph, aki a liga egyik legjobb belső falembere volt idén Aaron Donald és J.J. Watt után – elsősorban futójáték elleni szereplésével vívta ki magának ezt az elismerést.
75. Jamaal Charles, RB (2015: 12.)
Charles visszaesése értelemszerű egy olyan évben, amikor csak 5 találkozón lép pályára az ember. A visszaesés mértéke már inkább kérdéses. Emlékezhetünk, hogy minden Chiefs szurkoló már el is temette a szezont a kiváló running back kiesését követően, azzal viszont nem számoltak, hogy meglepően egyszerűen pótólható lesz. West és Ware kettőse tökéletesen helyettesítette Charlest bizonyítva azt, hogy lehet mégsem annyira fontos láncszeme ő a Chiefs támadójátékának, mint azt korábban hittük. Persze posztján még mindig a top10-be tartozik, de fontosságának megkérdőjelezése miatt jogos a nagy visszaesés.
74. Emmanuel Sanders, WR (2015: 95)
A denveri Sanders-Thomas duóból nehéz megítélni, hogy melyikük fontosabb tagja a csapatnak, illetve melyikük is zárt jobb szezont. Több yardot Thomas szerzett, ám Sanders 29-cel kevesebb elkapással rendelkezett és alig kevesebb, mint 200 yarddal maradt el Thomastól. Ráadásul Sanders konzisztensebb teljesítménnyel rukkolt elő. Ugyan neki is volt egy-két rosszabb meccse, de nála tényleg csak 1-1 meccsen volt megfigyelhető a formahanyatlás, Thomas pedig több héten keresztül gyakorlatilag eltűnt a pályán. Persze egyik sem lenne olyan jó a másik jelenléte nélkül, mert pont elő tudott lépni a másik, amikor az egyiknek gyenge meccse volt, de szerintem idén Sanders volt a jobb kettejük közül. Az is érdekes egyébként, hogy Sanders a tavalyi 1400 yardos és 9 TD-s éve után csak 95. volt, most pedig kevesebb yarddal (1135 yard) és kevesebb TD-vel (6) idén 21 hellyel előrébb szerepel.
73. Harrison Smith, S (2015: nem rangsorolt)
Ami Linval Joseph a Vikings védőfalában, az a safetyknél Harrison Smith. A liga legjobb safetyjéről beszélünk még akkor is, ha esetleg coverage-ban még néha hagy kívánnivalót a játéka maga után. Viszont futás ellen annyira jól és eredményesen ér fel, hogy még a coverage-beli hiányosságait is elbírja Minnesota. 2014-es évéhez képest a statisztikai mutatói visszaestek, de ha azt vesszük, hogy a védelem még erősebb lett, mint 2014-ben, akkor Smith éve is jobbnak mondható.
72. Doug Baldwin, WR (2015: nem rangsorolt)
Az elmúlt két-három évben kis túlzással az egyetlen életképes elkapó a Seahawks rosterén, idén pedig nagyon nagy évet zárt. 14 elkapott TD-je a legtöbb volt a ligában, karrierje során pedig először az 1000 yardos határt is átlépte. 14 elkapott TD-je egyébként csak eggyel kevesebb, mint a korábbi 4 évében elkapott hatpontosok száma összeadva.
71. Calais Campbell, DE (2015: nem rangsorolt)
Campbell idén a Cardinals legjobb pass rushere volt, még ha 5 sackje nem volt elég a házi verseny megnyeréséhez idén. Mégsem e miatt kerülhetett ilyen magas helyre, hanem inkább a futás elleni védekezésben nyújtott teljesítménye miatt szerepelhet itt. Az Arizona védelme nem csak a passz ellen, hanem a futás ellen is a liga legjobbjai közé volt sorolható, amit kis túlzással egyedül alapozott meg a falban. Pass rushban lehet kisebb szerep hárul rá a jövőben Jones érkeztével, de a futás elleni védekezésben továbbra is meghatározó szerepe lesz a 29 éves játékosnak.
Legfrissebb cikkeink
- Lejárt a határidő, a 49ers a legvégén szerzett egy védőfalembert
- TRADE: Tre White a Ravensé!
- TRADE: Preston Smith a Steelersé!
- TRADE: A Jetsből szerzett elkapót a Steelers
- BREAKING: Marshon Lattimore a Commandersé!
- Trade pletykák négy órával a határidő vége előtt
- TRADE: Elkapót szerzett a Cowboys!
- TRADE: Futót szerzett a Bengals!
- A Gaintsnél és a Brownsnál nem, de a Titansnél várható egy QB-csere
- BREAKING: Za’Darius Smith a Lionsé!
- Carrnak még idén összejöhet, hogy mind a 32 csapattól kikapjon karrierjében
- A Colts kitart Joe Flacco mellett
- A Panthersnél még nem döntöttek, ki legyen a kezdő irányító
- Több hét kihagyás vár Prescottra, de legalább Parsons visszatér
- Touchdown #9 – SB-jóslat, tömeges temetés, egy óhaj és egy félelem
Legutóbbi hozzászólások
- Zotya on TRADE: A Jetsből szerzett elkapót a Steelers
- LaszloSzollosi on Touchdown #9 – SB-jóslat, tömeges temetés, egy óhaj és egy félelem
- katonadani on A Colts kitart Joe Flacco mellett
- AncrathJorg on A Colts kitart Joe Flacco mellett
- Cseh Tibor on BREAKING: Dennis Allen kirúgva!
- Csakeztne on Hosszabbítás kellett hozzá, de veretlen maradt a Chiefs
- TheGUARDiAN on Hosszabbítás kellett hozzá, de veretlen maradt a Chiefs
- bjeela on Hosszabbítás kellett hozzá, de veretlen maradt a Chiefs
“Linval Joseph, aki a liga egyik legjobb belső falembere volt idén Aaron Donald és J.J. Watt után” – Kawann Short, Geno Atkins, Fletcher Cox, Damon Harrison nem volt jobb? Bár tudom, a számok nem mutatnak meg mindent.
ugyanaz a kategória kb., de pl Wolfe-ot, Wilkersont is lehet említeni, Joseph is ott van az elitben (főleg idei teljesítmény alapján)
Ajánlom figyelmetekbe:
http://www.footballoutsiders.com/stats/wr
Na most vagy ez a rangsor finom megfogalmazásban rossz (ahol a 49. legjobb elkapó Sanders megelőzi a 9. legjobb elkapót) vagy a linken találhatóval van baj. Azért én inkább nekik hiszek!
Az nfl.com rangsora nem a szakmai számokról és statisztikákról szól,
hanem a játékosok meglátásairól. Ez a lista inkább szubjektív, a
játékosok belső, a pályán tapasztalt benyomásaira hagyatkozik, a számok
és adatok itt nem igazán fontosak/lényegesek.
Baj – szerintem –
egyikkel sincs. Az egyik a szakmaiságot veszi elő, a másik pedig elénk
tárja azt, ahogy egyes játékosok vélekednek másokról.
Bocs megnézted a linket? Mi köze az nfl.com-nak ahhoz amit írtam? Van egy rangsor itt ami szubjektív én meg linkeltem egy oldalt ami teljesen szakmai objektív alapokon. Az, hogy mondjuk szeretek egy játékost az objektív dolgokon múlik leginkább, de egy ilyen rangsor ami a Top 100 nevet viseli legyen már valamennyire objektív. Az pedig lehetetlen ha ilyen listákkal mint amit linkeltem köszönő viszonyban sincs. Mert hova kerül akkor a Sanders előtt lévő 48 elkapó a 100-as listán?
A fenti cikkben az nfl.com rangsorát közöltük, ahogy az előző két részben írtuk az elején. Ez pedig a játékosok által összeállított/megazavazott lista.
Annyi köze van az nfl.com-hoz, hogy onnan van ez a szubjektívebb lista, te pedig összehasonlítottad ezt a “tiéddel”.
Nem haragszom, de akkor úgy tűnik, hogy nem olvastad az előző két részt, és nem figyelted, milyen bejegyzés alá írsz hozzászólást.
Az pedig, hogy az nfl.com mi alapján készít top100-as listát, nem gondolnám, hogy jelen esetben vita tárgya lennhetne, főleg nem ezen a fórumon.
Egy kicsit furcsa, hogy Charles, aki csak 5 meccsen játszott megelőzi Derrick Johnsont, aki meg karrierje egyik legjobb szezonját játszotta. Úgy tűnik a név még mindig sokat számít ezeknél a rangsoroknál.