A liga egyik legerősebb egységének számító Giants védelem is bajba tud kerülni olykor, ha opciós játékokat hívnak ellenük. Ez leginkább a vörös zóna közelében hordozhat magában veszélyt, amivel a Cowboys stábja tökéletesen tisztában volt. Ennek szüleménye lett egy nagyon egyszerű játék, ahol az irányító egy könnyű olvasást követően a legjobb helyzetben lévő elkapóját választhatta. Az eredménye meg is lett.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
DakToWittTD from Kovács Bálint on Vimeo.
Kezdjük a snap előtti képsorral és nézzük meg, milyen felállást választottak a csapatok.
2&7-nél a Cowboys 11-es formációt választott, ahol a tight end szorosan a fal bal oldalán állt fel, míg a három elkapó a pálya hosszabbik felén, a jobb oldalon helyezkedett el. Ez a Dallas legjobb personnelje, a legjobb WR-ek voltak fenn a blokkolni és elkapni is egyaránt tökéletesen tudó tight enddel. Prescott a labdától 5 yardra helyezkedett el, Elliott pedig mögötte balra, ezzel a futásra irányítva a figyelmet.
A Giants emberezést hívott (cover 1 man), a nickel formációban védelem bal oldalán mindenkinek megvolt a párja, a jobb oldalon pedig Eli Apple feladata volt Jason Witten hatástalanítása. Az egyetlen safety, aki a hátsó zónáért és a cornereknek való besegítésért felelt, az Landon Collins volt. A boxot tehát hat ember alkotta, ahol a kulcsszerepet Jonathan Casillas játszotta. Hogy miért? Az a következő képből kiderül.
A snapet egy opciós játék követte, az irányító eldönthette, hogy átadja a labdát, vagy megtartja azt és a passzt választja (run-pass-option, amiről külön is írtunk korábban hosszabban), tehát a QB snap utáni olvasása határozta meg a play kimenetelét. Mivel a két linebacker fellépett a – fake – handoffra, a futás opciója elhalt, a passzé viszont szabaddá vált, hiszen az olvasás kulcsa az volt, hogy ha az 52-es LB felmozdul (second level RPO), akkor a mögötte lévő zóna szabaddá válik, egy gyors bevágással a cornertől és a safetytől is távol lehet tartani a labdát. A döntést méginkább könnyítette, hogy a safety továbbra is a bal oldalt figyelte, csípője a három elkapó irányába nézett, akik egy bubble screen játékra készültek fel.
Szemből megnézve, kicsit egyértelműbb, gyönyörű passzsáv szabadult fel Prescott előtt, a linebacker már a falnál volt, a kulcsot a kezébe adva az átadáshoz. Az öt falember tökéletesen blokkolta meg az öt érkező védőt, a hatodik pedig Zeke “csapdájába” szaladt bele, ezzel megalapozva a Dallas sikeres játékát. Witten belső vállához pedig közelébe sem férkőzött védő, Apple ki volt zárva a szélre, Collins pedig iszonyatosan messze volt, 14-15 yard távolságnyira a tight endtől.
A következő lépésben már teljesen egyértelművé válik a passz, Prescott karja is látszik, hogy lendületben van, feje, törzse, csípője és lábai is Witten felé néztek, erre már tudtak volna reagálni a defensive backek.
A cornerback tudta, hogy a labda felé fog érkezni, de nem helyezkedett megfelelően, túl nagy teret hagyva Wittennek, aki könnyen kifelé tudta terelni, esélye sem lett volna a labdát megjátszani, ha az a tight end belső vállához érkezik. Ebben a pillantban Collins is hibázott, még mindig a bal oldali eseményeket követte, jobb lába volt előrébb, csípője az elkapók irányába nézett, innen pedig az irányváltás plusz egy(-két) ütembe került, mely ilyen sebességnél végzetes is lehet. A két védő között pedig óriási lyuk tátongott, fedetlen zöld terület.
Szemből is látszik, hogy Collins elaluldt, ha másik irányba nézett volna, még a gólvonal előtt esélye lett volna a szerelésre, de így, hogy a “jó” oldalt figyelte, teljesen lemaradt a játékról. A sikeres átadáshoz és TD-hez pedig csak egy igen egyszerű, sokszor begyakorolt dobást és elkapást kellett végrehajtania a támadóknak, ami nem is maradt el.
A Cowboys tehát kegyelmet nem ismerve használta ki az amúgy bombaerős New York-i védelem elalvását vagy ha másik szemszögből nézzük a dolgot, tűpontos játékot hajtott végre, ahol csapdába csalták az ellenfelüket. Az ilyen és ehhez hasonló opciós játékok leegyszerűsítik az irányító dolgát, aki egy egyszerű kulcsot olvasva könnyen szerezhet gyors yardokat a csapatának. A play-ek eredménye általában rövid yardnyereség, mellyel könnyen közelebb húzhatók a safetyk a LoS-hez, ezzel megnyitva a lehetőséget a nagyobb játékoknak, mélyebb átadásoknak.
[/ppp_patron_only]
Jó lett. Köszi. Mondjuk a Witten és Apple közti méretbeni különbségek is segítették a játékot, illetve azt hogy TD lett belőle.