Connect with us

Szabadügynök

Kit tartsunk meg kevés pénzből? – FA-kitekintő

Dallasban mindig nagyok az elvárások, nagyot kell dobbantania a csapatnak, ha eljön az FA-piac nyitása, de évről-évre ugyanabba a falba ütköznek. Pénz nincs, lyukak vannak, erre kell most is megoldást találnia Joneséknak. A védelemből kulcsemberek távozhatnak, a támadóknál égető szükség van a mélységre. Szép kis feladat előtt áll a vezetés.

Mennyi hely van a sapka alatt?

Már-már hagyománnyá válik, hogy a Cowboys iszonyatosan kevés pénzből kénytelen gazdálkodni az FA-tevékenysége során, gyakorlatilag a sok sztár szerződése által elfoglalt hely nem nagyon hagy mozgási teret a front office-nak. Az OverTheCap jóslatai alapján a csapat kicsivel több, mint 19 millió dollárból gazdálkodhat a 2018-as offseason során, ami nem valami kiemelkedően magas összeg, ligaszinten a huszadik legtöbb. Ez a szám nem enged sok helyet a nyújtózásra, nem is nagyon lesz nagy igazolás a tavasz során, a fontosabb szabadügynököket kell visszaigazolni idén is, majd bízni a scoutokban és a draftban. Nagyjából ez lehet az út, amin a Cowboys is el fog indulni.

Kiket kellene megtartani?

Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a Cowboys legfontosabb szabadügynöke az a DeMarcus Lawrence, aki profi karrierje első három évében kereste önmagát és ideális versenysúlyát, majd a negyedik évre olyat robbantott, amire senki nem számított. Csapata legjobb pass rushere volt, de az egész ligát tekintve is az élmezőnybe tartozott 2017-ben, amivel komoly pénzt keresett magának, hiszen a Dallasnak komolyan a zsebe mélyére kell nyúlnia, ha meg akarja tartani. Erre az egyik legjobb rövidtávú opció a franchise tag lenne, ami nagyjából 17 millió dollárba fájna a vezetésnek, de nyilván nem ez az első számú céljuk. Fontos lenne, hogy meg tudják tartani a fiatal és egyre jobb formába lendülő Lawrence-t, de ehhez minimum egy olyan szerződést kell az orra alá rakni, ami legalább évi 15 millió dollárt tartalmaz és 5 évre szól. Ez egy kb. 75 milliós szerződés lenne, ami önmagában csalóka, mert lehet játszani a garantált tartalommal, de mindenképp komoly döntés elé fogja állítani a csapatot a defensive end esete. Nem gondolom, hogy megelégedne egy rizikósabb, kevesebb garantált tartalmat magába foglaló szerződéssel, mindenképp arra fog törekedni, hogy valami olyan kontraktust tudjon kicsikarni, mint Vernon tette korábban. Lawrence minden valószínűség szerint meg fogja kapni a taget, de ez ugye nem jelenti azt, hogy letettek arról, hogy hosszútávon is magukhoz láncolják az edge rushert.

Az egyik pass rusher ász úgy néz ki tehát, hogy maradni fog 2018-ban Dallasban, az RFA David Irving sorsa még nem dőlt el, nem tudni, mit akar vele a vezetés. A játékosban iszonyatosan nagy a potenciál, de eltiltásai és sérülései miatt ő is egy rizikós vállalás, nagy kérdés, hogy mennyire számolnak vele. Felmerülhet, hogy egy újabb tendert rak rá a csapat, talán ez a legvalószínűbb kimenetel, hiszen maga Stephen Jones is elmondta, hogy egyelőre nem látja, hogy tudná a csapat hosszútávon is magához láncolni a tehetséges védőt. Ha van tehát egy óriási kérdőjel a free agentek között, akkor az pont Irving.

Szintén védelmi fronton lesz még egy nagyon fontos megoldandó problémája Joneséknak, hiszen a linebacker sorban fellépő Anthony Hitchens is szabadügynökké válik, és egészen biztosan sok kérője lesz, ha hagyják neki, hogy tesztelje a piacot. Ez minden évben sarkalatos problémája a csapatnak, hiszen a cap space nem az ő oldalukon áll, ritkán van jó alkupozíciójuk egy játékossal szemben, ezért törekedniük kell, hogy még a FA-piac nyitása előtt megegyezzenek a játékossal. A Cowboys körüli insiderek véleménye is megoszlik, hogy megy vagy marad Hitchens, többen tartanak a sérüléseitől és ebből fakadóan az elengedésétől, többen pedig úgy gondolják, hogy Lee-vel és Smithszel közösen ütős kis trió tudnának alkotni. Nagy kérdés, mi a stratégia a front office-ban, milyen korán akarnak rámenni a drafton a linebacker posztra, ugyanis ez nagyban meghatározhatja a játékoshoz való hozzáállásukat.

Nem sok nagynevű free agent megy majd ki a piacra Dallasból, a két legfontosabbat már letudtuk, utánuk következik Jonathan Cooper, aki messze nem tartozik az elit guardok közé. Mégis fontos a szerepe, mert Smith és Frederick között ő birtokolja jelenleg a kezdő bal guard pozícióját. Ha ő távozna és nem sikerülne minőségi pótlást hozni a helyére, akkor Dak Prescott még nagyobb bajban lehet, mint tavaly volt sokszor, ezért a Dallas valószínűleg olcsón, de meg fogja tartani a sok csapatban csalódást keltő, egykoron első körös Coopert. Ha ez viszont mégsem sikerül, akkor a drafton kénytelenek majd nézelődni.

De nem csak Cooper az egyetlen belső falember, akinek a jövője bizonytalan a Cowboysban, hiszen Joe Looney is szabadügynökké válik. Ő nagyjából 7-800 ezer dollárért tudna maradni a csapatnál, ezért az árért pedig vállalható, hiszen ismeri a rendszert, be tud ugrani, ha vészeset van, és nehéz elképzelni, hogy máshol jobban boldogulna. Ezért több, mint valószínű, hogy őt sem fogja elengedni a csapat. Ha pedig nem sikerül, akkor pedig a helyzet az, mint Coopernél volt.

Elég furán hangozhat, de LP Ladouceur, a long snapper megtartása is fontos pontja lesz a Cowboys 2018-as FA-piaci tevékenységének. A mindig stabil és nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Ladouceur már 13 éve szórja hátra a labdákat, és részben neki is köszönhető Bailey eddigi sikeres karrierje és Chris Jones tavalyi tündöklése. Valószínűleg 1 millió környékén meg lehet tartani, ez kicsit soknak tűnik, de nehéz elképzelni, hogy a Dallas megváljon tőle.

Egy nagyon érdekes történet lehet Brice Butler esete, aki elmondása szerint stabil WR2 is lehetne, de eddig sem a Raidersben, sem a Cowboysban nem tudta alátámasztani, hogy konzisztensen használható fegyver. Egy jó szituációs játékos, aki meg-meg tud villanni, de nincs benne sokkal több. Ilyen vagy ehhez hasonló játékost könnyen lehet a draftról szerezni, ezért jó eséllyel nem csillagos sisakban fogjuk őt 2018-ban látni.

Alfred Morris esete is érdekes lehet, hiszen quality cserének számít futóposzton, de ~2-3 millió dollárt évente nem fog adni neki a Dallas, főleg nem úgy, hogy ott van mögötte a tavaly üde meglepetést keltő Rod Smith, akit 700 ezer dollárért fog alkalmazni a jövőben a csapat. A képlet egyszerű, Morris megy, Smith pedig fellép RB2-nek.

Végül, de nem utolsó sorban, két fontosabb szabadügynökről kell még megemlékezni, az egyikük Byron Bell, a másikuk pedig Kyle Wilber. Az előbbi Tyron Smith cseréje volt, amikor az elit left tackle sérülésekkel küzdött, de láthattuk, hogy pótlását nemigen tudta megoldani, sőt. Utóbbi pedig a 4-3-ban mindig is egy rendszeridegen linebacker volt, értéke inkább a special teamben látszódott. A védelemben Damien Wilson jobban oldotta meg a feladatot, ha csereként be kellett szállnia, ezért tőle sem lenne meglepő, ha elbúcsúzna a csapat, csakúgy, mint Belltől sem. Plusz egyként még be lehet dobni Bene Benwikere nevét is, de őt tökéletesen fogja pótolni bármelyik fiatal cornerback.

Hol férne el az erősítés?

A tavalyi szezonból kiindulva: mindenhol. Ez a csapat 2017-ben nem volt jó, és újra bebizonyosodott az, ami már rengetegszer, egyszerűen nincs mélység a csapatban. A kezdő posztokon minőségi játékosokat tudnak felvonultatni, de ha egy ember kidől, akkor neki nem lesz olyan cseréje, aki stabilan meg tudná állni a helyét. Ez egyfajta Cowboys-betegség, de idővel túl kell lépni ezen és olyan játékosokat kell igazolni/draftolni, akik minőségi pótlásnak számítanak. Ez a cél most is, hiszen egy sztárjátékos szerződése nem nagyon fog beférni a sapka alá, hiába szeretné mindenki Earlt Thomast, Allen Robinsont vagy éppen Sheldon Richardsont. Az ő érkezésükre gyakorlatilag semmi esély nincs, de ha a posztjukat vesszük elő, akkor jó helyen kapisgálunk a megerősítendő pozíciók terén.

Két nagyon fontos pozíciót kell előre venni a hiányposztoknál, a defensive tackle-t és az elkapót. Elsőnél leginkább egy olyan emberre lenne szükség, aki Maliek Collins/David Irving mellett 1-es technikán tud játszani, egy nagyobb termetű run stuffer defender. A Cowboys falából mindig is hiányzott a tömeg, egy olyan védő, aki futásoknál elit szinten tud dolgozni. Nagy kérdés, hogy ilyet találnak-e olcsón a piacon, nagy valószínűséggel nem, tehát lehet újra a draftban bízni. Igaz ez az elkapókra is, ahol nulla átütőerő volt 2017-ben, Bryant nem tudott önmaga lenni, T-Will szellem volt és Beasley trükkjeire is megtalálták az ellenszert az ellenfelek védői. Ebbe a szekcióba fog kelleni valaki, aki villámként tudna berobbanni. Egy olyan ember, aki majd a jövőben Bryant szerepét veszi át a WR1 szerepkörben, ahogy azt a 88-as tette korábban Miles Austin után. Nos, ezt a feladatot is nehéz lesz a minimálisan kevés pénzből megoldani, tehát arccal a draftnak.

A DT és a WR posztok mellett fontos még a támadófal belsejének megerősítése is, leginkább egy olyan baloldali guard leigazolása, amelyik el tudja érni a korábban Leary által hozott teljesítményt. Ez nem kis feladat, de könnyen találni jobb opciót Coopernél vagy Looney-nál. Szintén fontos lenne a mélység a linebacker poszton is, ahol idővel majd a jövőbe is kellene tekinteni, hiszen Sean Lee sem fog a végtelenségig a backfielden élni és ki tudja, hogy sikerül-e Hitchenst megtartani. Ha nem, akkor nagy a baj, amit azonnal orvosolni kell, de újra csak azt kell szajkóznom, hogy ez nem az FA-piacon fog megtörténni. És ha már a jövő, akkor Jason Witten méltó utódját is meg kellene találni idővel, ugyanis ez a poszt a jelenlegi rendszerben kiemelten fontos, kelleni fog egy olyan játékos, aki egyaránt jó lesz elkapásban és blokkolásban is. Feladat tehát van bőven, keret viszont annál kevesebb, szóval nem vár egyszerű tavasz/nyár a Tehenészek vezetőségére.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások