Minden tökéletes, már csak egy dolog hiányzik… – Chargers FA-értékelő

Csalódást keltő szezonon volt túl a Chargers tavaly, aminek az eredménye az előkelő 1/6-os draftcetli lett, azonban még ennek felhasználása előtt rendbe kellett tenni a keretet, fel kellett készülni a Philip Rivers utáni időkre és az új hiperszuper stadionba való átköltözésre. A cél visszajutni a rájátszásba, ennek elérése érdekében pedig sikerült egy közel tökéletes szabadügynökpiaci tevékenységet összehozni. Már csak egy dolog hiányzik, amire viszont a draftig még várni kell. 

A Chargers tehát elengedte a veterán Philip Riverst, kicsit talán megfáradt már ez a kapcsolat és kell a vérfrissítés, bármekkora franchise-legendáról is van szó. Távozott még a futó Melvin Gordon, a csapat jól járt azzal, hogy a running back nem fogadta el a nyári ajánlatot, felesleges túlfizetés lett volna. A kivágás sorsára jutott a nagy öreg Thomas Davis a linebacker sorból és a szintén veterán Brandon Mebane a védőfalból, illetve Adrian Phillips távozását érdemes még kiemelni, mint kicsit fájó pont, hiszen ő azért elég jól játszott rotációs safetyként és a speciális egységben is. A csapatot elhagyók közül talán ő fájhat a legjobban, főleg ár/érték arányban nézve.

Russell Okung szerepel még a fenti táblázatban, ő egy csere útján lépett le Los Angelesből, a helyére pedig a Panthersből a guard Trai Turner érkezett. Okung nem igazán akart maradni a csapatnál, nem látta fényesnek a jövőt, és ugyan egy bőven kezdő szintű játékos fontos poszton, a csapat úgy döntött, hogy egy kevésbé fontos posztra, de egy jobb, ráadásul fiatalabb játékost szerez meg. Ezen felül még az idei évre spórolt is a csapat $3,5 milliót, így összességében jó üzletnek mondható ez a Chargers számára. Hosszabb távon lett egy stabilabb és jobb játékosa a régóta problémás támadófalban.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A trade pedig még jobb értékelést kapott, miután kiderült, hogy 3 évre $30 millióért érkezett Bryan Bulaga, így a tackle poszt sem maradt teljesen mostohán. Ezzel a fal jobb oldala teljes mértékben megoldottnak tekinthető Turnerrel és Bulagával, akik nem csak pass protectionben állják meg a helyüket, de futásblokkolásban is kiemelkedőt nyújtanak – ami fontos lesz Anthony Lynn főedző számára.

Még a támadóknál maradva: két kezdőjét megtartotta a csapat. Hunter Henry megkapta a franchise taget, ami sérülékenységét figyelembe véve okos döntés volt, a teljesítménye alapján pedig megérdemli a $10 milliós fizetést – ebbe nehéz belekötni. Az Ekeler-szerződésbe pedig végképp nehéz belekötni, aki egy RFA-tender helyett kapott egy négyéves hosszabbítást. Sokszor hangoztatjuk, hogy futókat nem szabad megfizetni/túlfizetni, azonban Ekeler mindössze $24,5 milliót kapott négy évre, ennyit pedig bőven megér, mikor az egyik legértékesebb running backről van szó a ligában – a gyengébben játszó Melvin Gordon például évi $8 milliót kapott Denverben, de a sokkal-sokkal rosszabb Jordan Howard is évi $5 millióért írt alá Miamiba.

A támadósorért tehát nem igazán tudott volna többet tenni Tom Telesco, szerzett két kezdő, minőségi támadófalembert, újraigazolta kiváló futóját és tight endjét is, esetleg még egy harmadik elkapó ráfért volna a keretre, de ezzel a drafton is lehet foglalkozni. Plusz persze az irányító poszton van még kérdőjel, de szerintem itt egyértelmű, hogy a draft lesz a megoldás.

A védelembe nagy változások nem kellettek, a játékosállomány alapjaiban véve remek LA-ben. A védőfal viszont megerősítésre szorult, hiszen ugyan elit passzsiettetőkkel rendelkezik a Chargers, a fal közepén akadnak gondok. Ide Linval Joseph érkezett, ez egy korrekt lépés volt, de azért különösebben lelkesedni nem tudtam érte. Joseph már túl van a zenitjén, passzsiettetésben sosem nyújtott semmit, de futás ellen sokáig a liga egyik legjobbja volt. Tavaly viszont ebben is visszaesett, ami aggasztó lehet. Minden bizonnyal csak a snapek körülbelül 50%-án lesz a pályán nose tackle-ként a futás megállítása végett. Ez alapvetően tud egy hasznos szerepkör lenni, és segíteni fogja a csapatot, de úgy gondolom, hogy erre a szerepre nem szabad $8,5 milliót allokálni.

Végül pedig Chris Harrist kell kiemelni, aki játékához mérten bagóért írt alá 2 évre $17 millióért Los Angelesbe, kicsit azért is, hogy a Broncoson bosszút állhasson évi kétszer. Harrisszel egészen brutálisan néz ki ez a secondary, nem gondolom túlzásnak azt állítani, hogy a legjobb secondary a Chargersé jelenleg. Állítólag Harris játszik majd a slotban és Desmond King megy safetynek, ami érdekes döntés, nem feltétlen így képzeltem volna el egyébként a házasságot, de kíváncsian várom, hogyan hozzák össze ezt az elit társaságot.

A defense-ben így igazából csak a linebacker poszt maradt kérdéses, ide még Nick Vigil érkezése után is elférne az erősítés a draftról, de ez a védelem legkevésbé értékes pontja, és nem is kritikus a helyzet azért. A secondary és a pass rush elit, a védőfal is rendben lesz, még ha nem is kiemelkedő. Ha nem sújt ismét a sérüléshullám, a legjobb védelmek egyike lehet a Chargersé.

Összességében

Ez összességében nézve egy szinte hibátlan tevékenység volt Tom Telesco részéről. Nyilván nem meglepő ez a mondat a fenti táblázat fényében, ahol csak Linval Josephre nem adtam A értékelést. A hiányposztok nagy részét sikerült kipipálni, TE-DT-CB poszt pipa, a támadófal felét is sikerült megerősíteni (ennél többet nem lehet elvárni egy piac alatt), már csak az irányító maradt igazából égető fontosságúnak.

A keret parádés, Tyrod Taylor azonban nem elég ahhoz, hogy a rájátszásban menetelhessen ez a gárda, így ha nem ide húz a csapat az első körben, akkor egyrészt nagyon csalódott leszek, mert elvesztegetik ezt a keretet, másrészt az alábbi értékelésem is egy jeggyel rosszabbra változik. Hogy most ez az irányító Justin Herbert lesz vagy Tua Tagovailoa, esetleg Jordan Love, az még nagy talány, de a Turner-Bulaga duó miatt én arra következtetek, hogy Tua a kiszemelt, ugyanis az ő esetében a fal jobb oldala – ahol Turner és Bulaga is játszik – bizony a vakoldal.

Ehhez persze fel kell trade-elni, be kell áldozni legalább a jövő évi első kört, de lehet még az idei második kört is, azonban mivel a keret bőven készen áll arra, hogy sokáig meneteljen a csapat, Tua megérheti ezt az áldozatot, ráadásul sokkal nagyobb tehetség is, mint Herbert vagy Love.

Értékelés: A

[/ppp_patron_only]