6 csapat, amelyik nagyot javulhat idén

Az NFL-ben évről évre nagy a felfordulás a csapatok erősségét illetően, minden szezonban vannak alul- és túlteljesítő gárdák, amelyek a következő idényben ellentétes irányba mozognak, és a holtszezonban is olyan változások történnek a franchise-oknál, amik alapjaiban változtathatják meg az esélyeket a ligán belül. Most hat olyan csapatot hozunk, amelyek nagyot léphetnek előre a 2019-es szezonhoz képest. 

Tampa Bay Buccaneers

A Buccaneers zsinórban 12 éve nem tudott rájátszásba jutni és az utóbbi kilenc szezonból mindössze egyszer sikerült pozitív mérleget elérnie. Ez viszont idén megváltozik! Ennek elsődleges oka Tom Brady, és nem csak azért, mert 2000 óta nem volt negatív mérlegű csapat tagja, hanem mert nagy előnyt fog jelenteni Jameis Winstonhoz képest. Persze, Bradynek gyengébb éve volt a tavalyi, és kétségkívül az ő játéka is visszaesett a korábbi top 3-as szinttől, de még mindig top 10-es irányító és elsősorban nem ő volt a kerékkötője a Patriots támadósorának.

Bezzeg a Buccaneersnek az irányító volt a kerékkötője, hiszen Winston ugyan nagy játékokra volt képes, de egyszerűen annyi negatív playt mutatott be, hogy azzal nem lehetett sikeres a gárda. Az interception rátája 7,3 százalék volt, miközben az NFL-átlag 1,5 százalék. Rekordot állított fel pick6-ekből, szám szerint hetet dobott, míg Brady jó eséllyel maximum egyet fog az egész év során – ez még pesszimistán is 40 pont előnyt jelent a csapatnak (de inkább többet). A Buccaneers turnover mutatója mínusz 13 volt (5. legrosszabb), ezt egyszerűen lehetetlen lesz alulmúlni idén és jó eséllyel pozitívba is fordul majd a mérleg nyelve, ami jó pár plusz győzelmet vetít elő.

A Buccaneers tavaly mestere volt annak, hogyan adjon le meccseket a vezetés tudatában, nagyrészt Jameis Winston második félidős interceptionjeinek hála. Warren Sharp adatai szerint a csapatok 77 százalékban nyerik meg a meccseiket, ha félidőben vezetnek, és 83%-ban akkor, ha a negyedik negyed elején vezetnek. A tavalyi Buccaneersnél 60% és 55% volt ez a két szám. Az utóbbi 30 évben 955 csapat volt, amelyik legalább kilenc meccsen vezetett a negyedik negyed elején egy szezonban, és ezek közül csak 7 volt, amelyik legalább ötször kikapott (0,7%). A tavalyi Buccaneers volt az egyik.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Bucs tavaly 3-6-os mérleget produkált egy labdabirtoklásnyi különbséggel eldőlő meccseken, az ilyen mutatók pedig vissza szoktak állni az átlagoshoz elég nagy minta esetén, így emiatt is fejlődés várható a gárdától. A sorsolás sem vészes, a 11. legkönnyebb a ligában, a támadósornak ráadásul még könnyebb dolga lesz – cserébe a védelemnek nehezebb.

És ha már védelem, ejtsünk pár szót Todd Bowles legénységéről is. A defense-ről azt gondolják az emberek, hogy pocsék, hiszen 2018-ban tényleg az volt, tavaly pedig rossz volt a mérleg és a 4. legtöbb pontot kapták a ligában. De ez nem olyan jó mutató önmagában, hatékonyságban például 5. legjobb volt a védelem az egész ligában! Viszont utolsó volt yard/pont mutatóban, tehát az ellenfeleknek átlagosan nagyon jó volt a mezőnypozíciója, alig kellett haladniuk a TD-ig, hála Winston interceptionjeinek.

A tavalyi nagy fejlődés főleg az újjáalakított védőfalnak és Todd Bowlesnak volt köszönhető, aki a legjobb futás elleni védelmet rakta össze a ligában. A secondary nagyon fiatal még és év végére sikerült sokat fejlődni, összességében a 12. leghatékonyabb pass defense-t sikerült összehozni. Idén pedig tovább fognak fejlődni a fiatalok és jóval nagyobb elismerést is fognak kapni, hiszen a csapat összességében jobb lesz – bár egyszerű dolguk nem lesz, a 4. legnehezebb sorsolással kell szembenézniük.

A keret szinte ugyanaz maradt a tavalyihoz képest, de a Winston-Brady csere, illetve a fiatal secondary fellépése annyit fog jelenteni, hogy a Buccaneers jó eséllyel ott lesz majd a rájátszásban – a fogadóirodák szerint egyébként csak két meccsen underdog a gárda.

Aggodalomra a megcsonkított holtszezon adhat okot, hiszen Brady nem tudott eléggé összeszokni az elkapóival, így év elején várhatóak nehézségek ebből a szempontból. Ezen kívül a sérülések is visszaüthetnek kicsit, tavaly a második legegészségesebb csapat volt a Bucs.

Cleveland Browns

Tavaly is nagy várakozás előzte meg a Browns szezonját, de az akkor még korainak számított, és ami elromolhatott, az el is romlott Clevelandben. Freddie Kitchens egyáltalán nem vált be főedzőként, és tetézte a dolgokat, hogy konfliktusai voltak a támadókoordinátor Todd Monkennel, aki az ellenfél edzőinek is panaszkodott Kitchensről. Ők ketten nem jöttek ki, teljesen más filozófiát akartak használni, ezáltal pedig nem volt a támadósornak identitása, ami katasztrófához vezetett.

A támadófal gyenge volt, Mayfield pedig ennek következtében szellemeket látott és akkor is menekült, amikor épp nem érkezett nyomás – ráadásul mindig ugyanarra az oldalra, így kiszámítható volt. Monken hatására sok 11 personnelt használt a Browns, ami nem feküdt Mayfieldnek sem, már újoncként is rosszabb számokat hozott ilyen felállással, és a játékosok sem voltak meg hozzá igazán.

Idén ez változni fog, tavaly Kevin Stefanski és a Vikings mindössze 23%-ban használt 11 personnelt, ami nagyjából harmada volt a ligaátlagnak. Helyette jött a sok 12 personnel, amihez Hooperrel és Njokuval megvan az alapanyaga a Brownsnak is. Nagyon sokoldalú lehet ez a csapat, ugyanis a 12 personnel mellett könnyen lehet játszani 21 personnelt akár a Chubb-Hunt párossal, akár egyiküket a fullback Janovich-csal helyettesítve, két tight enddel és két futóval pedig a 22 personnel is menni fog. Ez nagyon jól hangzik, sok a variációs lehetőség és a fantázia.

Emellett sok play action is várható a Browns játékában, Mayfieldnek ez is nagyon fekszik, így gyümölcsöző lehet ez a házasság, főleg a támadófal két szélének megerősítésével. Az még pluszban segíti az offense-t, hogy a tavalyi legnehezebb sorsolás helyett idén a 8. legkönnyebbet kapják Mayfieldék és a leggyengébb passzvédelmekkel kell szembenézniük. Ne lepődjünk meg tehát, ha Mayfieldnek elég erős bounceback éve lesz.

A védelem is alul teljesített tavaly, Wilks nem vált be védőkoordinátorként, talán Joe Woods felüdülést hozhat ide is, a fiatal CB-sornak szüksége is lesz a korábbi DB-edző tanításaira. A Browns kapcsán az aggodalom egyébként épp az edzői stábra vezethető vissza, legalábbis olyan értelemben, hogy új stábbal ebben a holtszezonban kifejezetten nehéz lesz betanulni a dolgokat, és hátrányban vannak azok a csapatok, ahol nincs kontinuitás.

Az elvárások mindenesetre alacsonyabbak a Brownsnál idén, ez pedig akár jót is tehet – az egyértelmű felfelé mutató jelek mellett, mint például hogy a 10. legszerencsétlenebb volt a csapat fumble-ök terén, a 7. legtöbbször adták el a labdát és egy labdabirtoklásnyi meccseken 2-4-es mérleget tudtak produkálni.

Arizona Cardinals

Az utóbbi két évben két másodéves irányító lett MVP. Persze Kyler Murray elé nem lenne fair ilyen elvárásokat állítani és nem is gondolom, hogy ő lehetne fél év múlva a liga legértékesebb játékosa. Azt viszont fair elvárni tőle, hogy nagyot lépjen előre, ahogy a másodéves irányítók általában szoktak. Az NFL gyorsabb, komplexebb, mint az egyetemi foci, így akklimatizálódni kell, és minden QB elmondja, hogy lelassul a játék a második idényre. Murray-nek sok hibája volt tavaly, főleg a sackek benyelésében, de elvárható tőle, hogy ezeken javítson, fejlődjön – a potenciáljából és a playmaker mivoltából pedig bőven mutatott már jeleket újoncként is. Ő az elsődleges oka, hogy a Cardinals nagyot fog előre lépni idén – és az sem árt, hogy jött mellé egy Nuk Hopkins az elkapósorba.

Kliff Kingsburyt is dicséret illeti egyébként, amiért nem ragaszkodott a korábbi elméleteihez, leginkább a 10 personnelhez, ami a védjegyévé vált korábban. Nem félt változtatni, gyorsan alkalmazkodott a sérülésekhez, a rendelkezésre álló személyzethez, így év végén átállt egy sokkal 12 personnel-orientáltabb és több play actiont használó felfogásra, ami jól is működött – ez az alkalmazkodás pedig nagyon jó előjel a fiatal edzőknél.

Emellett, ha ránézünk a statisztikákra, a 7. legszerencsétlenebb volt a Cardinals fumble-ök terén és a 11. legtöbb sérülést szedte össze, az egy labdabirtoklásnyi különbségű meccseken pedig 3-5-ös mérleget tudott felmutatni. Ezek jó eséllyel mind javulni fognak 2020-ban. Ráadásul tavaly a támadósor sorsolása az 5. legnehezebb volt, idén pedig a középmezőnyben helyezkedik el, így szintén várható javulás.

A teljes csapatsorsolásra pillantva azt láthatjuk, hogy az év eleje könnyű, az első 5 fordulóban konkrétan a legkönnyebb. Később persze nehezebb lesz, de ha pozitívan akarunk hozzáállni, akkor jobb a jónak várt csapatokkal később találkozni, mert beüthetnek sérülések és egyéb dolgok, amiktől mégsem lesznek már olyan erősek az év második felére, mint augusztusban várták az emberek.

A védelem viszont a sok erősítéssel együtt is kérdőjel és aggodalomra adhat okot Vance Joseph koordinátor jelenléte, aki az egyik legrosszabb coverage defense-t rakta össze és a múltja sem ígér sok biztatót.

Indianapolis Colts

A Coltsnál nem olyan bonyolult a képlet: lecserélték Brissettet Riversre, ami nagy upgrade, QB poszton ez pedig elég lehet a nagyobb fejlődésre. Sokan nem hisznek már Riversben, de nem égett még ki, most pedig életében először lesz végre egy nem hogy jó, de elit támadófal előtte, ami sokat dob majd a teljesítményén. A csapat sorsolása pedig a legkönnyebb a ligában és ez különösen igaz a támadók oldaláról, gyenge védelmekkel kell szembenézniük idén. Emellett tavaly a második legrosszabb volt a Colts field goaloknál és extra pontoknál, itt is jelentős javulás várható.

Durva statisztika a Colts tavaly szezonjának második fele kapcsán Warren Sharp jóvoltából: az 5-2-vel kezdő Colts utolsó kilenc meccséből hétszer vezetett a félidőben vagy a negyedik negyed elején (előbbi esetben 77%, utóbbinál 83% a győzelmi arány a ligában), csak a Chiefs és a Ravens vezetett több meccsen ebben az időszakban tavaly. Ezeken a találkozókon 2-5-ös mérleget sikerült összehoznia a Coltsnak, többek közt a Dolphins, a Jaguars vagy az épp 2-5-tel álló Steelers ellen. 2002 óta 146 csapat volt, amely a szezon utolsó kilenc meccséből hétszer vezetett félidőben vagy a negyedik negyed elején és csak a Colts maradt 35%-os győzelmi arány alatt (29%).

Brissett gyenge játéka, a sok turnover, a korai downos rossz teljesítmény és TY Hilton sérülése (nélküle 1-5-ös mérleg) mind nagyban közrejátszottak abban, hogy a Coltsnak olyan szezonja lett végül, amilyen. Idén mindenképp javulás várható az együttestől.

Dallas Cowboys

A dallasiak kerete egyértelműen jobb annál, mint amit a tavalyi szezonban fel tudtak mutatni. A Cowboys lett az utóbbi 20 év első csapata, amely nem tudott pozitív mérleget produkálni annak ellenére, hogy +100-asnál jobb volt a pontkülönbsége (+113, hogy pontosak legyünk). Egy csapat erősségét egyébként is jobban mutatja általában és a következő szezonra is jobban tud jósolni a pontkülönbsége, így már ezzel az egy adattal lehet érvelni amellett, hogy a Cowboys jobb csapat, mint tavaly láttuk, és ezáltal fejlődés várható a gárdától.

Ezen kívül sikerült egy 1-6-os mérleget összehozni egy labdabirtoklásnyi különbségű meccseken, ami ugyancsak vissza szokott pattanni az átlagoshoz, ez pedig újabb fejlődési potenciált mutat mérlegszinten. A sorsolás ezen kívül a 9. legkönnyebb, az első 7 fordulót tekintve pedig a harmadik legkönnyebb, ez is segíti Prescotték esélyeit. Még egy kis adalék: a Cowboys speciális egysége a 30. helyet érte el a Football Outsiders DVOA mutatója alapján, és érkezett John Fassel, aki az egyik legjobb ST-koordinátor a ligában, így itt is fejlődés várható.

Aggodalomra adhat viszont okot, hogy a Cowboys volt a negyedik legegészségesebb csapat az NFL-ben tavaly, így ilyen téren lehetnek problémáik idén. Ezen kívül a furcsa holtszezon miatt az edzőváltás sem feltétlen pozitív előjel, azonban a támadósornak megmaradt a koordinátora Kellen Moore személyében, akivel yards/play alapon a legjobb támadósor tudott lenni a dallasi. Mike McCarthyt sokan kritizálják, így az ő szemükben ez is erős kérdőjel lehet, viszont ha tényleg tanult és fejlődött a pihenőéve alatt, akkor valójában ő is pluszt jelenthet a gárdának.

Detroit Lions

Három győzelemről nem nehéz fejlődni, így a Lionsnál talán nem vállalok nagy kockázatot azzal, hogy egyértelműen jobb mérleget várok 2020-ra. A rossz szereplésnek elsődleges indoka volt Matt Stafford kiesése, akinek visszatérésével nyilvánvalóan jobban fog szerepelni a gárda – nem nehéz, nélküle 0-8-as mérleget sikerült elérni.

Ezen kívül szerencsétlen is volt a Lions tavaly:

• a 9. legtöbb sérüléssel küzdő csapat volt,
• a 11. legszerencsétlenebb volt fumble-ök terén,
• egy labdabirtoklásnyi meccseken 3-8-as mérleget tudott felmutatni.

Ezek mind olyan tényezők, ami be szoktak állni az átlagosra, így javulás várható ezek alapján a csapattól. A sorsolásuk is könnyű egyébként, a 8. legkönnyebb egész pontosan, tavaly ehhez képest a harmadik legnehezebb volt.

Aggodalomra adhat okot Matt Patricia személye, akivel 9-22-1-es mérleget tud felmutatni a gárda és egyelőre nagyon nem bizonyul jó főedzőnek. Szerintem ő ad egy plafont annak, hogy meddig juthat ez a Lions, de nagyon nehéz elképzelni, hogy ne javuljon a mérleg a tavalyi évhez képest. Érdekesség, hogy a Football Outsidersnél a szimulációik alapján a Lions a csoport favoritja, még ha csak egy hajszállal is – minden csapatnak legalább 23% esélyt adnak a divízió megnyerésére, az Oroszlánok csak egy tizeddel csípték meg az első helyet. Ilyen magaslatokig szerintem nem jutnak, de a semleges mérleg akár el is érhető (ha nem sikerül legalább 3 győzelmet javulni 2019-hez képest, nagy csalódás lesz az év Detroitban).

(Sorsoláserősségek és egy labdabirtoklásnyi meccsek mérlege via Warren Sharp, sérülésfaktor és special team hatékonyság via Football Outsiders, fumble luck via Football Perspective)

[/ppp_patron_only]