Így hosszabbít egy csóró csapat – az Alvin Kamara-szerződés

A New Orleans Saints annyira rajta van az idei Super Bowl runon, hogy kvázi pickért vett volna cap space-t, hogy meg tudja szerezni Jadeveon Cowney-t, majd miután ez nem sikerült, jobb a békesség alapon hosszabbított többek között a futó Alvin Kamarával. Kérdezhetnénk, hogy miből, de erre nem igazán van válasz. New Orleansban vagy megőrültek, vagy tudnak valamit, amit senki más, bár a javukra legyen mondva: olyan szerződést írattak alá Kamarával, amivel a valóságban nemhogy 15 milliót, de még 10 millió dollárt sem keres átlagban (ahogy egyébként Joe Mixon és Dalvin Cook sem, amint később kiderül).

2021-ben a pandémia miatt minden bizonnyal csökkenni fog a fizetési plafon és a jelenlegi 200 millió helyett jó eséllyel 175 millió dollár lesz. Az Over The Cap 176 millió dollárral számol, és ezzel a limittel van a Saints 79 millió dollárral a plafon fölött. 79 millió dollárral, majdnem a cap felével!

A csapatnak az idei évre 9 millió dollárnyi szabad helye van, amiből jó eséllyel el fog még költeni pár millió a sérültek pótlására, így tegyük fel, hogy csak 4 millió dollárt tud átvinni a következő szezonra. Ez azt jelenti, hogy 75 millió dollárt kellene eltüntetnie csak azért, hogy nullán legyen.

Ehhez még hozzájön az, hogy jelenleg csak 45 játékos rendelkezik szerződéssel 2021-re, tehát még legalább 8 játékost igazolni/draftolni kell, ami megint lesz minimum 4-5 millió dollár, tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Saints egy 80 millió dolláros problémán csücsül.

Mit lehet tenni?

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Egy korábbi cikkben már vázoltuk, hogyan lehet nagyjából 77 millió dollárt spórolni. Először is ki kell vágni a következő játékosokat:

• Janoris Jenkins, CB – $7M spórolás,
• Malcom Brown, DT – $5M,
• Thomas Morstead, P – $2,5M,
• Latavius Murray, RB – $2,5M,
• Patrick Robinson, CB – $2,6M,
• Josh Hill, TE – $2,6M.

Ezek után jön a szerződések átalakítása:

• Drew Brees, QB – $18M*
• Nick Easton, G – $2,5M
• Cameron Jordan, Edge – $9M*
• Terron Armstead, OT – $6M*
• Michael Thomas, WR – $9M
• Marshon Lattimore, CB – $5M
• Taysom Hill, QB – $6M
• Emmanuel Sanders, WR – $3M*
• Andrus Peat, G – $5M
• David Onyemata, iDL – $4M*
• Malcolm Jenkins, S – $3,5M
• Ryan Ramczyk, T – $6M

Nem semmi névsor. Ramczyk és Lattimore esetében egy hosszabbítás segítene, a csillaggal nem jelölt többi játékos esetében pedig egy hagyományos átstrukturálás: az alapfizetés szinte teljes összegét átalakítanák aláírási bónusszá, majd elosztanák a szerződés hátralévő éveire. A csillagozottaknál hasonló lenne az eljárás, de nekik csak automatikusan megsemmisülő szerződésekkel lehet csökkenteni a cap hitjüket.

Ez 77 millió dollárt jelent, amihez még mindig kell 3 millió dollár, illetve a hat kivágott játékos pótlására is kell még 5-6 millió. Őszintén szólva nem tudom, hogy ezt hogyan hozza a Saints, gyakorlatilag elfogytak az emberek. Feltehetően még több megsemmisülő évvel dolgoznak, hogy az aláírási pénzeket jobban el lehessen osztani. Nem mintha ezzel beljebb lenne a gárda, mindez csak arra jó, hogy ne legyen büntetés a dologból – ha idén nem nyer a csapat, jövőre aligha fog.

Hogyan lehet hosszabbítani ilyen helyzetben?

Nem túlzás azt feltételezni, hogy New Orleansban is tudják, ebből baj lesz. Ennek ellenére hősien próbálják egyben tartani a keretet, ezért kapott új szerződést a linebacker Demario Davis és a futó Alvin Kamara is. Önmagukban annyira nem érdekesek (pláne Davis 3 éves, 27 milliós kontraktusa), de Kamara hosszabbítása tökéletes állatorvosi lova annak, hogyan hosszabbít egy csóró csapat.

Kamara egy 5 éves, 75 millió dolláros szerződést kapott a Saintstől, ami a 15 milliós átlagával a második legnagyobb RB-szerződés jelenleg a ligában, holtversenyben Zeke Elliottal (az újonc kontratusával kiegészítve 6 évre 77,133 millió dolláról van szó). Ez egy óriási csúsztatás, de erről majd később.

A futó 15 millió dolláros aláírási bónuszt kapott a Saintstől, ami öt évre lett leosztva (a sárgával jelölt tétel a korábbi aláírási bónusza). Emellett a 2020-as és a 2021-es alapfizetése teljesen garantált, ami összesen 17,833 millió dollár. Nem valami sok. Persze ennyire Kamara ügynöke sem jó fej (vagy dilettáns – attól függ, honnan nézzük): a 2022-es alapfizetése és roster bónusza már 2021-ben garantálttá válik, tehát effektíve ezt is biztosan megkapja a futó. Emellett a 2023-as roster bónusza 2022-ben válik garantálttá, illetve a 9,4 millió dolláros alapfizetéséből még 4,5 millió dollár sérülés esetén garantált. Ennyi az annyi, minden további összeg már csak dísznek van.

Érdemes megnézni, hogy mivel a Saints pocsék anyagi helyzetben van, ezért Kamara cap hitje az első két évben maximum 5 millió dollár. Emellett külön ki kell emelni, hogy 2025-ben 25 millió dollárt kereshet, ami konkrétan egy nagy lufi: írhattak volna 100 milliót is, akkor sem jelentene semmit. Egy cent sem garantált belőle, fixen kivágják addigra, sőt jó eséllyel már a harmadik szezonja után.

Mindez csak arra jó, hogy felfújja az átlagot és el lehessen dicsekedni, hogy Kamara top 2-es fizetést kap. A valóság ezzel szemben az, hogy Kamara még évi 10 millió dollárt sem keres, nemhogy 15 milliót.

Csak úgy tűnik, hogy jó futónak lenni

Az elmúlt években nagyon elszabadultak a futók fizetései, jelenleg David Johnsont nem számítva hét futó keres 12 millió dollár felett – papíron.

A táblázaton jól látható, hogy Kamara hiába kapott egy 15 milliós hosszabbítást, kanyarban sincs az  igazán releváns első három évét tekintve sem Elliotthoz, sem CMC-hez, sem pedig a még mindig legjobban kereső Le’Veon Bellhez. Ráadásul ő az egyetlen a négy top fizetésű futó közül, aki éves átlagban kevesebbet keres az első három évében, mint a teljes szerződése alatt.

Az is jól látszik, hogy a rekordfizetésű McCaffrey sem keres annyit az első három évében, mint Bell, és a teljes szerződésének átlaga is elmarad a Jets futójáétól, míg Kamara 3,5 millióval keres kevesebbet évente a legfontosabb időszakban. Sőt Kamarához hasonlóan sem Joe Mixon, sem Dalvin Cook nem vihet haza évi 10 milliót a következő három évben (a negyedik szezonjuk előtt valamennyiüket kivághatják).

A 10+ millió dolláros futók közé CMC mellett egyedül Derrick Henry került, köszönhetően annak, hogy ő szabadügynökként írt alá. Az RB-knél tehát továbbra sem divat az, ami például az elkapóknál, falembereknél és tight endeknél, hogy olyan hosszabbításokat kapnak, amivel a piaci árhoz tornásszák a fizetésüket. Erre Kamara a jó példa, aki egy 25 milliós lufit kapott csak azért, hogy jól érezze magát, miközben közel sincs a top fizetéshez.

[/ppp_patron_only]