Az NFL legfontosabb mérőszámai

Az NFL arról is híres, hogy minden apró részletre van valamilyen statisztikája. Na de hogyan igazodjuk el a milliónyi mutató útvesztőjében? Melyik hasznos és melyik teljesen felesleges? Most összegyűjtöttük a legjobb, legfontosabb és leghasznosabb mérőszámokat az NFL világából, amiket tényleg érdemes használni és figyelembe venni. 

Csapat(egység)szintű statisztikák

DVOA (Defense-adjusted Value Over Average)

A Football Outsiders (most már FTN) alapvető, szinte minden értelmes szakértő által használt statisztikája, ami elég valós képet ad egy-egy csapat támadósorának és védelmének erősségéről. Az egész szezon minden egyes játékát számba veszi, és összehasonlítja az egyes játékok sikerességét a ligaátlaghoz mérten olyan változók szerint, mint kísérlet, távolság, pályán való helyzet, pontkülönbség, negyed, na és persze az ellenfél erőssége. Tehát különbséget tesz mindenféle játékszituációk közt: például egy 5 yardos futás harmadik és 4 helyzetben sokkal értékesebb, mint egy 8 yardos futás harmadik és 12 helyzetben.

A neve alapján védelmekkel igazít ki, de ugyanígy hívják fordított esetben is, mikor a védelmeket vizsgáljuk a támadók erősségével kiigazítva. A végleges érték egy százalék, ami azt mutatja, hogy az átlagosnál mennyivel volt jobb vagy rosszabb a play, illetve egész szezonra vetítve az adott csapategység (nyilván védelemnél a negatív érték a jó, hiszen ott a várható alatt tartották a támadókat). Elvileg játékosok összehasonlítására is használható, de leginkább csapatok és csapategységek összevetésére érdemes nézegetni.

EPA (Expected Points Added)

Az EPA alapgondolata, hogy minden játékot mérhetünk a táblára feltett pontok tekintetében. Minden egyes játékhelyzetre (pl első és 10 az ellenfél 35 yardosán) kiszámolhatjuk, hogy várhatóan hány pontot szerez abból a támadósor. Ha megnézzük ezt a játék előtt, illetve a játék végén, akkor megkapjuk, hogy az adott play hány pontot hozott a konyhára. A megtett yardokat tehát kvázi megszerzett pontokká alakítja. Ahogy a DVOA-nál, itt sem mindegy, hogy harmadik és 2 helyzetben szerzel 3 yardot, vagy harmadik és 10 szituációban (nyilván az első sokkal értékesebb). Az így kapott értékeket átlagolhatjuk játékokra, drive-okra, így egy támadósor, vagy fordított esetben védelem átlagos hatékonyságát, sikerességét kaphatjuk meg belőle.

Ahogy a DVOA, úgy játékosokra ez sem használható a legjobban, hiszen például ha az irányító dob egy screen passzt, amiből 60 yardos TD születik, akkor annak a játéknak nagyon nagy az EPA-ja, de nem az irányító sikerességét szemlélteti, hanem a teljes támadósorét.

Sikerességi ráta

A sikerességi ráta önmagában sokkal jobb mutató, mint a játékonként megtett yardok száma, hiszen kontextust ad a down és távolság vonatkozásában minden játékhoz (ahogy azt már láttuk a DVOA és az EPA esetében is). Többféle mérési rendszere van, lehet nézni úgy, hogy első kísérletre a megteendő yardok 40 százalékát kell megtenni, másodikra a 60 százalékát, harmadikra és negyedikre pedig értelemszerűen a 100 százalékát, de úgy is, hogy EPA szerint pozitív vagy negatív volt az adott játék.

Az EPA-t nagyon jól egészíti ki a sikerességi ráta. Ez ugyanis azt vizsgálja, hogy mennyire van konzisztensen sikeres. Tehát minden egyes játéknál megnézi, hogy az jó volt vagy sem, közelebb kerültél-e a pontszerzéshez vagy sem. Ez kiveszi az egyenletből a nagy játékokat akár pozitív, akár negatív irányba, amik az EPA-t azért el tudják vinni jelentősen. Ez tényleg azt mutatja meg, hogy egy meccsen vagy a szezonban mennyire voltál jó játékról játékra.

Természetesen a védelem szemszögéből is nézhetjük, ott a cél a támadók sikerességének megállítása.

Pontkülönbség

Három advanced mutató után jöjjön egy nagyon alapszintű. A győzelmek száma egy nagyon túlértékelt mutató abból a szempontból, hogy mennyire volt jó egy csapat az adott évben, és mennyire várható a sikeresség fenntartása a következő évre, hiszen sokkal nagyobb a szerencsefaktor egy-egy meccs tekintetében, mint azt a legtöbben szeretnék elfogadni. Lefordítva: nagyon sok meccs szinte pénzfeldobás különbséggel dől el, a 16 meccses szezon pedig túl kicsi mintát szolgáltat, hogy a győzelmek alapján ítéljünk meg csapatokat.

Hasonlóan egyszerű, de egy fokkal jobb mutató a pontkülönbség, amivel jobban lehet adott évi teljesítményt mérni és jövő évit jósolni. 1989 és 2015 között 99 csapat végzett 8-8-cal. Ezek közül akik a .500-as mérleget pozitív pontkülönbséggel hozták össze, jövőre átlagosan 0,6-tal többet nyertek, míg a negatív pontkülönbséggel végzők 0.7-tel kevesebbet. Ez nem áll messze a korábban bemutatott pitagoraszi várt győzelmektől, ami szintén egész jól tud jósolni a kiugró eredményt elérő csapatok esetében. Győzelmeket tekintve 2020-ban túlteljesített (és ezáltal 2021-ben visszaesés várható) a Chiefs, a Browns, a Bills, a Packers és a Seahawks csapataitól, megfordítva a dolgot alulteljesített (és ezáltal előrelépés várható) a Falcons, a Jaguars, a Texans, a Panthers és a 49ers gárdáitól – természetesen itt sok más tényezőt figyelembe kell venni, mint például holtszezonbeli tevékenység, sorsolás, stb.

Mérleg a szoros meccseken

Az eddigieknél maradva egy másik, győzelmek változásának jóslására alkalmas mutató. A szoros meccseken elért eredmény az egyik legingadozóbb mutató tud lenni egy adott csapatnál évről-vére, de hosszú távon beáll 50 százalékosra. Ez tehát azt jelenti, hogy akik a legfeljebb hétpontos különbséggel záruló meccseik nagyobb részét megnyerik, azok jövőre ezen a téren visszaesést várhatnak, és vice versa. Azt talán nem nehéz belátni, hogy a 50/50 meccsek lényege pont az, hogy kiegyenlített. Ha egy labdabirtokláson múlt a győzelem, akkor az igazán lehetett volna a másik csapaté is.

Adjusted Games Lost

A Football Outsiders sérülésekkel foglalkozó statisztikája, megmutatja, hogy mennyire sújtották az egyes csapatokat a sérülések. Egyrészt nézi, hogy ha valakinek teljesen ki kellett hagynia egy meccset, másrészt azt is, hogy ha valaki nem volt 100 százalékos (kérdőjeles (27%) volt a játéka, vagy ha fent volt a heti sérülésjelentésen (2%)), illetve a játékos fontosságát is figyelembe veszi.  Ez a legelfogadottabb mutató arra vonatkozóan, hogy mennyire volt szerencsétlen a sérülésekkel egy csapat egy adott szezonban.

Játékosok teljesítményét mérő mutatók

PFF Grade

Ha azt akarjuk megvizsgálni egy bármilyen poszton játszó játékosnál, hogy milyen jól teljesített egy adott meccsen, egy adott szezonban, akkor valószínűleg nincs jobb mérőszám a piacon a PFF értékelésénél. Természetesen ez sem tökéletes, ennek is megvannak a hibái (például az ellenfél erősségét figyelmen kívül hagyja), de egyelőre nem találtak ki ennél jobb rendszert. A PFF-nél minden egyes játékot értékelnek a játékosoknál, és értékelik a hozzájárulásukat a playekhez.

Az irányítók például nem kapnak pozitív értékelést, ha dobnak egy screen passzt, amiből a blokkoknak és az elkapóknak a segítségével TD lesz, ellenben akkor pozitív értékelést kapnak, ha megdobnak egy tökéletes passzt, amit az elkapó elejt (miközben a WR negatív értékelést kap).

WAR (Wins Above Replacement)

A PFF által kifejlesztett mutató azt próbálja megmutatni, hogy egy adott játékos mennyire értékes győzelmek tekintetében egy átlagos helyetteséhez képest. Ehhez szükség van annak megállapítására, hogy az adott játékos milyen jól teljesített, mit kellett csinálnia és a kért feladat milyen fontosságú volt a győzelem elérésében, illetve hogy milyen gyakran végezte el ezeket a tevékenységeket. Az így kapott értéket vetik össze egy olyan szimulációval, amikor az adott játékost minden szempontból helyettesítik egy átlagos futballistával.

Irányítóstatisztikák

Ha őszinték akarunk lenni, akkor nem igazán van olyan statisztika, ami mindenre kiterjedően tudja mérni az irányítók teljesítményét (a PFF értékelésének tekintetében nem igazán statisztikáról beszélünk). Próbálkozott ezzel az ESPN a QBR mutatójával, ahol figyelembe veszi a játékhelyzeteket, a sackeket, a várható pontokat stb., de véleményem szerint nem sikerült olyan jól ez a kísérlet, a formula pedig üzleti titok, így a módszert sem tudjuk megismerni, ami nem segíti a tökéletes megértését.

Yard per kísérlet és változatai

Az elég egyértelmű, hogy a passzolt yardok és a passzolt TD-k száma alapján nem érdemes mérni az irányítók teljesítményét. Nyilvánvaló, hogy ha valaki 100-szor passzol egy adott időszak alatt, akkor jóval több yardot és TD-t fog dobni, mint akinek csak 60 lehetősége volt feltornászni ezeket a statokat. A passer rating is egy eléggé elavult mutató és sokkal inkább mutatja a támadósor állapotát, mint az irányító minőségét.

Ezért fordult mindenki a Y/A, az adjusted Y/A, és az adjusted net Y/A felé. A Y/A simán leosztja a passzolt yardok számát a kísérletekkel, tehát ezzel már kiküszöböltük a fent említett problémát. A kiigazított AY/A annyival lép előre, hogy belevonja az egyenletbe a touchdownokat és az interceptionöket is: hozzáadja a TD-k számát megszorozva hússzal, és levonja az eladott labdákat megszorozva negyvenöttel, és ezután osztja le a kísérletekkel. A kiigazított nettó Y/A (ANY/A) már a sackeket is belevonja a képletbe, egész pontosan a sackek miatt elszenvedett yardokat és a sackek számát levonja a számláló és a nevező megfelelő helyeiről. Az eredmény egy olyan mutató, ami rémesen jó korrelál a győzelmekkel (ANY/A esetén 0.55). Hosszú kutatás előzte meg, hogy pontosan minek mennyi az értéke, de úgy látszik, működik.

Ha egy meccsen A csapat irányítója jobb ANY/A mutatót ért el a B csapat irányítójánál, akkor jó eséllyel meg is nyerte a mérkőzést. Ebben egyébként Peyton Manning vezeti az örökranglistát.

Korszakokkal kiigazított indexek

A Pro Football Reference odafigyel arra is, hogy a korszakoknak megfelelően kiigazítva is tálaljon adatokat. Ami ma átlagos passzjátékot jelent, abból 20-25 éve még szupersztár lehettél. Az indexstatisztikák így megmutatják azt, hogy történelmileg hol helyezkedik el egy játékos adott mutatója az átlaghoz képest.

Ugyan összességében az irányítók teljesítményének vizsgálatára nincsenek jó statisztikák, a QB-k stílusának megismerésére már többféle mutatót is találunk. Például attól, hogy valakinek a legjobb a passzpontossága, még nem lesz a legjobb, vagy akár a legpontosabb irányító sem, hiszen ezt lehet, hogy sokkal rövidebb passzokkal vitte véghez, így a pontosság mellé minden esetben meg kell nézni a passzmélységet, kísérletenkénti yardokat stb. Nézzünk meg most még pár statisztikát, amik hasznosak az irányítók stílusának megismerésében.

Big Time Throws és Turnover Worthy Plays

A PFF statisztikái, előbbi a nagyon pozitív, utóbbi a nagyon negatív dobásokat mutatja meg. A BTT-k a legjobb dobások az NFL-ben, nagyon pontos labdák jó időzítéssel, általában mélyen vagy szoros őrizetbe. A TWP-k pedig a legrosszabb játékok, amiket elkövethet egy irányító, azaz olyan passzok, amelyeknek nagyon jó esélyük van, hogy interception legyen belőlük (még ha a védő el is ejti azokat), vagy olyan fumble-ök, ahol az irányító nem vigyázott kellőképpen a labdára, tehát elsősorban az ő hibája volt. Darabszámra és százalékra is lehet mérni mindkét mutatót, utóbbi nyilván hasznosabb, hiszen a passzok számához viszonyít.

Minél több valakinél a TWP, annál rosszabbul, kockázatosabban játszik, és minél több a BTT, annál több extra játékot hoz össze. Akinél mindkét szám magas, azok az igazi gunslinger irányítók (Lock, Allen, Fitzpatrick, Winston), akinél mindkettő alacsony, azok pedig a legkonzervetívabbak, vagy máshogy fogalmazva game managerek (Smith, Garoppolo Goff, Dalton).

CPOE (Completion Percentage Over Expectation)

Ez egy nagyon érdekes mutató abból a szempontból, hogy sok mindenre lehet belőle következtetni. A Next Gen Statsnál minden passznál megnézik, hogy mekkora valószínűsége volt annak, hogy sikeres lesz – teszik mindezt a dobás nehézsége, távolság, az elkapó szeparációja és hasonló adatok alapján. Ezzel megkapjuk egy játékos várható passzpontosságát egy meccsre vagy szezonra nézve, ezt pedig lehet viszonyítani a tényleges passzpontosságához, így jön ki a CPOE.

A CPOE mutató önmagában nem jelent sokat, sőt félrevezető is lehet. Megfelelő kontextussal viszont sok mindent ki lehet következetni belőle. Ilyen szempontból érdemes a várható pontossággal kezdeni, hiszen például ha ez alacsony, akkor az elkapók lehetnek gyengék, vagy a rendszer lehet kedvezőtlen, rendszeres hosszú passzokra épülő, így érthetőbb az is, ha az irányító nem olyan pontos, mint egy ebből a szempontból kedvezőbb támadósor QB-ja.

Air Yards to the Sticks (AYTS)

Az Air Yards azt méri, hogy hány (vertikális) yardot tesz meg a levegőben a labda az elkapás pontjáig, tehát kvázi a passzmélységet mutatja meg. Ezt pedig lehet mérni a first down vonalához viszonyítva is, ez lesz az AYTS. Azt mutatja meg, hogy az irányító kire hagyatkozik inkább, hogy megszerezze a first downt: saját magára, vagy a társaira az elkapás után. Ha nagyon negatív a mutató egy játékosnál, akkor nagyon rövid passzokkal operál, amiből a társai hozhatnak ki extra yardokat. Ha közelít a nullához, esetleg átlépi azt. akkor már egy agresszív irányítóról beszélünk, aki sokat tesz hozzá a haladáshoz.

Futóstatisztikák

A sikerességi ráta itt is nagyon hasznos mutató tud lenni, de erről fentebb már beszéltünk.

Yards After Contact

Különösebb magyarázatra nem szorul: az első kontakt után megtett yardokat mutatja. Nagy vonalakban azt jelenti, hogy innen már nem a fal segíti az RB munkáját, tehát a futó saját teljesítményének lehetne jó mutatója. De ez sem tökéletes mérőszám a futó teljesítményének elkülönítésére, hiszen sok esetben a támadófal blokkol olyan jól, hogy csak egy kicsit tudnak először hozzáérni a running backhez, amit könnyedén ráz le magáról, így további yardokat szerez a fal munkájának köszönhetően.

Elusive rating

A PFF saját készítésű statisztikája, ami a futók számára akar egy passer rating szerű mutatót összehozni úgy, hogy számításba veszi a kierőszakolt missed tackle-öket és a kontakt utáni yardokat a futások és elkapások mellé. A formulája: [(Kierőszakolt missed tackle-ök) / (Futások + Elkapások)] * [(Futásonkénti kontakt utáni yardok * 100)]. Azt hivatott megmutatni, hogy a blokkolástól függetlenül milyen sikeres a futó, és milyen nehéz levinni a földre.

Elkapó és tight end statisztikák

Futott útvonalankénti elkapott yardok

Kedvenc elkapóstatisztikám a PFF által. Ez mutatja szerintem a legjobban, hogy mennyire domináns egy WR, hiszen a szerzett yardokat úgy osztja le, hogy minden megfutott route-ot figyelembe vesz. Ezzel számításba veszi, hogy mennyit volt a játékos a pályán, milyen produktív volt, és közvetetten mutatja azt is, hogy mennyire fokális pontja a támadósornak. Utóbbira a target share mutató is hasznos, ahol a passzok tortájából kiharapott szelet nagyságát vizsgálják.

Average Separation (SEP)

A Next Gen Stats méri, hogy az elkapók mennyire szakadnak el őrzőiktől, pontosabban az elkapás pillanatában milyen messze vannak a legközelebbi védőtől. Érdekes statisztika, de azért több negatívuma van, hiszen csak az elkapók felé dobott labdákat nézni (tehát ha nem veszik célba, akkor nem számítják, mennyire szakadt el), ráadásul benne van az irányító tevékenysége is, hiszen lehet, hogy rossz pillanatban passzolt, így utolérte a védő vagy épp a következőbe szaladt bele. Ezen kívül zónázás esetén nem igazán az elszakadás képességét, mintsem a zónák közti rés megtalálását nézi, ami két külön dolog.

Yards After Catch Above Expectation

Nagyon hasonló a CPOE mutatóhoz, csak az elkapóknál. Értelemszerűen azt méri, hogy elkapás után mennyire jó valaki. A Next Gen Stats számol egy helyzettől függő várható elkapás utáni yardmennyiséget (hol van a játékos a pályán, hol vannak hozzá képest a védők és a blokkolók, milyen gyors a WR), majd ténylegesen kiderül, mennyit is sikerült összeszedni, így összejön, hogy a várható felett vagy alatt teljesített valaki.

Támadófal statisztikák

Engedett nyomások

Régóta tudjuk, hogy a sackek nem jó mérőszámok a pass rushereknél. Így van ez a támadófalembereknél is, az engedett sackek helyett sokkal jobb az engedett nyomások számát vizsgálni, ugyanis sokkal stabilabb képet mutat évről évre és jobban meg lehet tőle ítélni a játékosokat.

PFF grade

A nyomásoknál még kifinomultabb módja egy támadófalember teljesítményének megítélésének, ha nem csak az engedett nyomásokat nézzük, hanem a PFF passzblokkoló értékelését. Ennek oka leginkább az, hogy sokszor veszít úgy a támadófalember, hogy nem lesz abból nyomás, hiszen az irányító nagyon gyorsan szabadul a labdától. Ettől még jobban mutatja a játékos teljesítményét, ha erre a játékra is kap negatív értékelést. Ez természetesen fordítva is igaz: ha nagyon sokáig tartja a QB a labdát akár a jó coverage, akár a lassú döntéshozatala miatt, akkor is kap egy strigulát a falember az engedett nyomások oszlopba, pedig nem az ő hibája volt.

Pass block win rate

Szintén azt hivatott mérni, hogy a támadófalemberek mennyire végzik jól a munkájukat. Az ESPN-nél meghatároztak egy 2,5 másodperces határt, és ha ennyi ideig kibírja a falember, hogy nem veszíti el a blokkját, akkor jól végezte a dolgát. A nagy különbség a PFF-hez képest az, hogy tracking adatokkal automatikusan egy gép segítségével végzik ezek kimutatását, ami objektívebbnek tűnik, ellenben az automatizmus több hibát is rejt magában.

Run block win rate

Ugyanúgy az ESPN statisztikája a falmunka mérésére, csak a futójátékoknál. Ezt talán a védők oldaláról könnyebb elmagyarázni, így inkább ott teszem meg, és nyilván annak ellentettje érvényes a támadókra.

Adjusted Line Yards (ALY)

A Football Outsiders azt méri ezzel, hogy a futott yardokból mennyiért felelős a támadófal. Alapvetően 0-4 yard között a yardok 100 százalékáért felel a fal, az 5-10 yard közötti megtett táv 50 százalékáért, a 11+ yard felettiekért pedig egyáltalán nem, az már a futó érdeme. A negatív yardos futásokért 120 százalékot számítanak fel a támadófalnak. Ezeket kiigazítják játékhelyzettel és az ellenfelek erősségével.

Védő statisztikák

Nyomások, feldöntések

Ahogy a támadófalembereknél megjegyeztük, nem szabad csak a sackek alapján megítélni a pass rushereket, hiszen ez a nagyon kicsi minta adott esetben torzíthat. Sokkal jobb képet mutatnak nyomásgyakorlások, amikkel nagyobb mintát érünk el, ezáltal stabilabb mutatót kapunk, ami jobban méri és jobban is jósolja a védőfalemberek teljesítményét. Nézhetjük az ESPN-nél a feldöntések mutatóját is, ahová a sackek mellé a QB hitek tartoznak, ez is stabilabb, konzisztensebb statisztika a sackeknél.

Pass rush win rate

A támadóknál használt pass block win rate másik oldala a védőfalemberekre vetítve: ha egy védő 2,5 másodperc alatt megverte az emberét, akkor jól végezte dolgát.

Run stop win rate

És akkor itt a fentebb említett futás elleni ESPN-statisztika. Egy védő pozitív értékelés kap, amennyiben

• megveri a blokkolóját és azáltal jobb pozícióba kerül a futás megállítására,
• a blokkolója hátranyomásával beomlasztja a zsebet vagy a lyukat a futó előtt,
• megtartja a blokkját úgy, hogy a futónak irányt kell váltania,
• vagy a line of scrimmage-től számított három yardon belül leviszi a futót.

Ha a védő pozitív értékelést kap, akkor az őt blokkoló támadó negatívat és vice versa.

Stops

A sikerességi rátáról volt már szó fentebb a támadóknál, a stopok jelentik ennek a védőoldali párját. Ha egy védőjátékos megállít egy játékot a támadók szempontjából sikertelen kimenetellel, akkor beírnak hozzá egy strigulát a stopok oszlopba. A PFF-nél csak futás ellen használják ezt a statisztikát, a Football Outsidersnél pedig a tackle-ök mellett a leütött passzok, kierőszakolt fumble-ök és interceptionök is idetartoznak.

Coverage snapekre vetített célbavételek, engedett elkapások, engedett elkapott yardok

A PFF-nél három elég jó statisztikát használnak a passzvédekezésben nyújtott teljesítmény mérésére:

• Yards/coverage snaps
• Coverage snaps/target
• Coverage snaps/reception

Az elsőnél az a jó, ha minél alacsonyabb ez a szám, a másik kettőnél pedig ha minél magasabb. Egyik sem számít átfogó mutatónak, amiből egy az egyben lehetne következtetni például egy CB teljesítményére, de mindegyik elég hasznosnak tekinthető és jól mutatja a játékosok erősségét.

Személyes kedvencem a második, ami igazából azt hivatott megmutatni, mennyire shutdown CB valaki, mennyire kerülik el őt az irányítók, mennyire félnek tőle – ha magas ez a szám, akkor kevésszer dobnak felé, leginkább mert jól végezte dolgát. Ez azért is nagyon jó, mert a PFF-nél csak akkor értékelik a CB-ket az egyes playek során, ha feléjük ment a labda, így lehetnek olyan játékosok, akik nem kapnak sok pozitív értékelést, pedig leradírozták ellenfelüket.

Természetesen a másik két szám is hasznos, ezek ugyebár az engedett elkapásokat és yardokat vetítik játékidőhöz, amik jobb képet mutatnak, mint a sima engedett elkapások és yardok mutatók.

Rúgóstatisztikák

Kiigazított pontosság

Régóta mondja számos ember, hogy simán a rúgók pontosságát mérni baklövés. A Football Outsiders magasabb szintre emeli ezt és időjáráshoz, földrajzi viszonyokhoz, és a korábban ismertetett DVOA-alkotóelemekhez is viszonyít.