Draft
A jövő sztárjai – Rashawn Slater
“Levettem Chase Youngot a pályáról”. Ennyit kell mondania Rashawn Slaternek, ha megkérdezik, miért válasszák őt ki a top10-ben az idei drafton. Penei Sewell árnyékában ugyanis érkezik egy másik elit támadófalember is a játékosbörzére, akire akár azt is lehet mondani, hogy jelenleg jobb játékos a generációs tehetségként beharangozott társánál.
Rashawn Slater édesapja az NBA-ben játszott és ugyan nagy karriert nem futott be, azért nyolc évet csak lehúzott a ligában. Ami fiát illeti: háromcsillagos tehetség volt a gimiben, az országban a 32. guardként tartották számon, Texasban pedig a 91. legjobb játékos volt. 2017-ben érkezett a Northwestern egyetemre, ahol annak ellenére egyből a kezdőben találta magát RT poszton, hogy edzője nem szokta gyakran bedobni a fiatalokat a mély vízbe. 2019-ben áttették a bal oldalra, ahol kiváló teljesítményt nyújtott, tavaly pedig nem láthattuk játszani, hiszen az opt out mellett döntött.
Erősségek
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Kezdjük azzal, hogy nagyon atletikus játékosról van szó, aki rendkívül könnyedén, lazán mozog a pályán. Ezt jól mutatja a 9,71-es RAS (Relative Athletic Score) mutatója is, ami egyébként jóval magasabb Sewellénél. A lábmunkája egészen gyönyörű, a térdét jól hajlítja, a csípője laza. Robbanékony, tehát gyorsan hátraér pass protectionben és előre futásblokkolásnál. Oldalirányú mozgása is kiváló, különlegesen jól tudja tükrözni a pass rusherek mozgását. Ez az egyik, ha nem a legjobb tulajdonsága.
Emellett pedig nagyon technikás. Ismeri a poszt nüanszait, a kézhasználata magas szintű, minden kis részletre odafigyel és tudja, melyik ellenfelét milyen mozdulatsorral verheti meg. Ha egy támadófalember kiváló atletikussággal rendelkezik és emellé még kifejezetten technikás is, akkor olyan nagy baj már nem lehet.
A kezei emellett erősek, és ha rárakja azokat egy védőre, akkor ott vége is a játéknak, ő bizony nem ereszt el senkit. Kellően fizikális játékos, és habár nem ez az elsőszámú erőssége, tehát nem egy kifejezett “mauler”, elegendő tolást tud generálni a futójátéknál is. Zónablokkoló rendszerben jobban érezheti majd magát atletikusságának köszönhetően, a reach blokkjai is szuperek, ahogy a combo blokkjai is. Amikor a második szintre kell felmásznia, akkor gyorsan lép fel, könnyen megtalálja az emberét és eltakarítja az útból.
Slater nagyon okos játékos, magas a futballintelligenciája. Gyorsan dolgozza fel a körülötte zajló eseményeket és jól lát maga körül a pályán. Sokszor olyan, mintha már a snap előtt tudná, hogy mit akar csinálni az ellenfele. Könnyen veszi észre és veszi fel a stuntokat és a blitzeket egyaránt, nehéz ilyen “játékokkal” átverni őt.
Sokoldalú játékosnak mondható, hiszen ha esetleg valaki a rövid karja miatt nem tackle-ként tekintene rá (szerintem hiba), akkor nehéz elképzelni, hogy ne állja meg a helyét guardban, vagy akár centerként, így tehát kvázi 5 poszton bevethető játékos. Atletikussága és még inkább technikája miatt magas padlóval rendelkezik, legrosszabb esetben is a fal közepén. Munkamorálja kimagasló, apja megtanította neki, hogy tehetségének minden egyes cseppjét ki kell használnia.
Kérdőjelek
Slaterrel kapcsolatban a legnagyobb probléma, vagy kérdőjel, hogy a karhossza jóval az NFL kezdők átlaga alatt van. Ezt pedig nagyon nem szeretik a játékosmegfigyelők, ugyanis a karhossz a fal szélén nagyon fontos tulajdonság, hiszen ezen is dőlnek el csaták a támadók és a védők közt. Hiszen ha a technikai képzettséget kivesszük az egyenletből, akkor akinek hosszabb a karja, az tudja rátenni a másik mellkasára, vállvédőjére a kezét és ezáltal az tud irányítani. Épp ezért bajban lehet a hosszabb karú edge rusherekkel szemben (a legtöbb ilyen lesz). Jó hír persze, hogy Chase Youngnak is jóval hosszabb a karja, mégsem tudott érvényesülni Slater mellett, hiszen jó technikával palástolta a hiányosságát.
Emellett az ereje sem kiemelkedő. Nem tragikus, nem okoz különösebb problémát, de nem is ez lesz a nagy pozitívum mellette. Megemlíthető még, hogy sokszor túl hamar indítja az ütéseit, amikor a lába még nincs a megfelelő helyzetben, ami szintén nem ideális, hiszen nincs a megfelelő pozícióban, hogy a lehető legjobb erővel, egyensúllyal hajtsa végre a feladatát. Vertikális offense-ben nincs tapasztalata, főleg rövidpasszos játékokat játszottak a Nortwesternnél, így kisebb kérdőjel felmerülhet ezzel kapcsolatban is, bár látva az atletikusságát, azért annyira ne aggódjunk.
Ezek miatt a plafonja alacsonyabb, mint Penei Sewellé, nehezebben lesz belőle igazán elit tackle az NFL-ben. Minden bizonnyal több csapat, ahol szigorúbbak a méretbeli elvárások, guardként fog rá tekinteni, de véleményem szerint óriási hiba lenne nem tackle-ként játszatni (aztán ha esetleg ott megbukna, akkor még mindig beljebb lehet tolni eggyel). Persze ha guardba teszik, akkor is simán lehet belőle Pro Bowler szintű játékos, csak akkor nem maximalizálnák az értékét. Illetve guardnak talán az ereje miatt nem ideális, így centernek is elképzelhető. De továbbra is: ha Chase Youngot teljesen le tudta venni a pályáról a szélen, akkor azért olyan nagy baja nem lesz senkivel.
Összességében
Az elég biztosra vehető, hogy ő lesz a Northwestern első támadó játékosa 1995 óta, akit az első két kör valamelyikében kiválasztanak. Ennél persze merészebbek is lehetünk, hiszen az is óriási meglepetés lenne, ha az első kör első feléből kicsúszna. Többen is OT1-nek tartják őt az idei classban, tehát még Sewellnél is jobbnak, így nem lenne meglepő, ha ő hallaná előbb a nevét. Igazából a Bengalstól, azaz 1/5-től kezdve konkrétan minden csapatnál indokolható lenne a kiválasztása, a legvalószínűbbnek talán a Pantherst mondanám ebben a pillanatban. Ha pedig a Chargersig 1/13-ra lecsúszna valahogy, csak azon kellene aggódnia a csapat képviselőinek, hogy el ne törjék a lábukat, amíg rohannak benyújtani a nevét tartalmazó cetlit.
A gifekért köszönet a Weekly Spiral oldalnak.
[/ppp_patron_only]