Talán sosem tűnt olyan szorosnak a csoport, mint a 2021-es szezon előtt, így mindenkinek érdeke, hogy a lehető legjobb keretet pakolja össze a kickoffra. Ez sok helyen lefutott csatározásokat vonzott maga után, de azért akadnak kérdőjeles szekciók mindegyik keretben, ezeknek járunk most utána.
Arizona Cardinals
Mi számít a legnagyobb csatának?
A bevezetőben taglalt gondolatok burkoltan a Cardinalsra céloztak, ugyanis a win now módra kapcsolt franchise rosterén nagyon kevés kérdés van a kezdőt illetően. Ha mégis választani kell egyet, amit kiemelnék, akkor az talán a cornerback lenne, amely komoly átalakításon esett át tavalyhoz képest.
A tavaly szignifikáns snapet játszó játékosok közül egyedül Byron Murphy maradt hírmondónak, aki ki is bérli magának a slot corner posztot, mellé az egyik szélre minden bizonnyal a Titanstől kivágott Malcolm Butler nevét is beírhatjuk tollal. A harmadik személy kiléte viszont elég érdekes kérdés lehet. Robert Alford tűnik befutónak, de ezt is csak arra lehet alapozni, hogy a vezetőség még mindig kitart mellette. 2019-ben írt alá három évre a Pintyekhez, azóta is várják a bemutatkozását, ami sérülések miatt mind 2019-ben, mind 2020-ban elmaradt. Végül a régi szerződését megszüntették, de kapott egy utolsó utáni esélyt is jóval szerényebb alapbérért, szóval tényleg számítana rá Vance Joseph védőkoordinátor.
Ám nem mondhatjuk azt, hogy ki van kövezve az útja ehhez, hiszen Darqueze Dennard személyében komoly veterán konkurenciája van, illetve a negyedik körben kiválasztott újonc Marco Wilson is folyamatosan kapja az első csapatos snapeket az edzőtáborban. Egyelőre nyílt a verseny a posztért, sok fog múlni az edzőmeccseken nyújtott teljesítményen, hogy végül kinek a markába kerül.
Hol várható még versengés?
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Érzésem szerint más helyen nincs komoly kérdés, inkább egy-egy játékos sorsa lehet az érdekes, akik lehet az 53-at sem érik meg.
Andy Isbabella óriási crushom volt prospectként, de egyelőre semmit nem láttunk tőle jóformán a futballpályán, nem is igazán van meg a helye azon kívül, hogy elküldik go útvonalra. A jelek szerint több dolog nem is várható el tőle, ami miatt könnyen lehet, hogy a waiveren várja majd a szeptembert. Szintén érdekes lehet Christian Kirk helyzete is, aki jelen állás szerint nem tagja a kezdőnek, ha mindenki egészséges, de mivel AJ Green és Rondale Moore sem tud edzeni, talán lehet esélye bizonyítani – ez számára az utolsó lehetőség, hiszen jövőre lejár a szerződése.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a tavalyi drafton minek volt köszönhető a tackle Josh Jones csúszása, akit első körre is esélyesnek tartottak, ehhez képest a harmadik körben választotta ki Steve Keim, és tavaly szinte semmit nem láttunk belőle. Erre lehet 2021-ben sem kerül sor, az egyetlen reménye egy sérülés lehet, és jelenleg pont ezt használja ki az edzéseken, mivel sem Brian Winters, sem Justin Murray nincs 100%-os állapotban. Ez számára kiváltképp kapóra jött, hiszen az egyetlen reális esélye az RG poszton lehet a kezdőben.
Végül említsük meg Jordan Hickset is, aki távozási szándékát fejezte ki a vezetőség felé, hiszen megmondták neki, hogy számára két első körös linebacker mellett nem jut lehetőség a kezdőben (hozzátéve, nem csak ez alapján nem jut, hanem mert tavaly passzok ellen porig alázták), de bennfentes infók szerint Vance Joseph elég gyakran használt 3 linebackeres szetteket edzéseken. Talán mégis van visszaút számára?
Los Angeles Rams
Mi számít a legnagyobb csatának?
Los Angelesben sem maradt túl sok kérdőjel a kezdőt illetően, egyedül a belső linebackereknél látok gondot. Az nem feltétlen baj, ha van négy hasonló képességű játékosod erre a posztra, viszont ha négy hasonlóan rossz opciód van, az már nem túl jó.
Tegyük hozzá, hogy amióta Sean McVay a vezetőedző, egyik védőkoordinátora sem fektetett ebbe a posztba túl sok erőforrást, hiszen az egyetlen kiemelendő játékosuk, Cory Littleton is draftolatlan volt. Ha úgy tetszik, a “modern” trendeket követik, és inkább a védőfalra és a secondaryre összpontosítanak, míg a köztes részt majd lemeccselik egymással a fiatalok. Most is ez lesz a helyzet, de nyílt verseny van a kezdőért.
Beat writer szivárogtatások alapján Kenny Young tűnik messze a legjobbnak, remek edzőtábora van eddig, amivel lehet meg is szerzi magának az egyik kiadó helyet – ne feledjük, idén ismét DC váltás volt, ráadásul “külsős” szakember érkezett, kvázi mindenki tiszta lappal indulhat Raheem Morrisnál. A másik kezdő egyelőre Micah Kiser lehet, de surranópályán nem zárnám ki az újonc Ernest Jones előretörését a helyén.
Hol várható még versengés?
Vajon ez lesz az az év, amikor az ólajtó méretű szájáról ismert Dont’e Deayon megkapja a hőn áhított snapjeit? Eddigi karrierje során mindössze 184 jutott neki a védelemben, de a tavalyi Hard Knocks egyik “sztárjának” most megnyílhat az út a kezdő felé – papíron. Merthogy a cornerback állomány kicsit kiürült, Ramsey és Williams mögött jobbára tapasztalatlan játékosok vannak a depth charton. Aztán lehet mind pofára esnek, mert valamelyik safety fogja betölteni a nickel posztot, hiszen a Rapp-Burgess duóból is jó eséllyel mindkettő a pályán lesz Jordan Fuller mellett, és nem feltétlen csak dime felállásoknál. Leonard Floyd túloldala is nyitott a kezdőben, Ogbonnia Okoronkwo, Terrell Lewis és Justin Hollins jelenleg a befutó rá, utóbbira különösen sok dicséret jön, de vélhetően az edzőtábor végéig nem lesz lefixálva, melyikük fog kezdeni.
Cam Akers sérülésével a futók körül is megindultak a találgatások. Egyértelmű üzenetnek tűnhet, hogy Darrell Hendersont kiveszi az előszezonból McVay, tavaly sem szállt be rosszul a szezon elején, de mégsem érzem őt kijátszhatatlannak. Mivel a Rams rendszere eléggé futóbarát, sok no name játékos profitálhat belőle a felkészülési meccsek során, ami elgondolkodtathatja McVayt a továbbiakról.
Wide receiverek terén alaposan betárazott Les Snead general manager, gondolva a sérülésekre. Ám nem hinném, hogy itt akkora verseny lenne, és a három legjobb elkapó fog a pályán lenni a snapek többségében (Woods, Kupp és Jefferson), míg DeSean Jackson és Tutu Atwell inkább szituációs játékosok lesznek.
San Francisco 49ers
Mi számít a legnagyobb csatának?
Ahogy Chicagóban, itt is remélem, hogy az irányító poszt az, ahol a legnagyobb verseny van. Őszintén nem értem miért kéne Garoppolo mellett kitartani abban az esetben, ha Trey Lance biztató játékot produkál edzéseken. A csapat nincs win now módban, szimplán azért lehetnek erősek, mert John Lynch és Kyle Shanahan remek munkát végeznek. Nincs nyomás, nincsenek rákényszerítve arra, hogy ezzel a kerettel nyerjenek bajnokságot, sőt az csak számukra lenne hasznos, ha Lance minél hamarabb bemutatkozna, mert így a Garoppolo által felszabadított pénzzel csak még erősebbé lehetne tenni a rostert, amire jelenleg nincs túl sok pénzük.
Egyelőre a szokásos kaliforniai ködösítés megy a kérdést illetően, de Shanahan nem ostoba. Mivel ők nyerni akarnak, azt az irányítót fogják kezdetni, akivel erre a legnagyobb esélyük van – és ha ez Lance lesz, akkor szemrebbenés nélkül felküldik a pályára, dacára a korábbi nyilatkozatoknak. Márpedig én hiszek abban, hogy a rookie-val már első naptól fogva jobb lehetőségük lesz a győzelemre, egy olyan dimenziót adhat Shanahan méltán híres repertoárjának, amit még nem láthattunk eddig San Franciscóban. Nagyon bízom benne, hogy meglépik ezt a lépést és nem fognak óvatoskodni, hiszen nincs miért.
Hol várható még versengés?
A támadósor leggyengébb pontja egyértelműen a right guard, ahová az Ourlads Dan Brunskillt írja. Tavaly centerként kellett beugorjon, de Alex Mack szerződtetésével nem lesz rá ott szükség. Vélhetően a 49ersnél is tisztában vannak ezzel, ezért is érkezhetett a draft második körében Aaron Banks a Notre Dame-ről, aki hosszú távon megörökölheti majd ezt a posztot, addig viszont neki is meg kell küzdenie azért a helyért. Senio Kelemete is beleszólhat akár a dolgokba, de nem gondolom, hogy Laken Tomlinson után még egy bust játékossal csodát tesznek, inkább csak egy tapasztalt backupot jelenthet majd a rosteren.
Elkapó poszton nem is igazán a kezdők kiléte az érdekes, hanem ki fog lecsúszni a végső keretszűkítésről. Elég hasonló stílusú játékosok alkotják a mélységet, így az fog számítani, ki tudja a legtöbbet hozzáadni akár a speciális egységhez is. Extra figyelmet szenteljünk Jalen Hurdre, aki egy rendkívül izgalmas opció lenne Shanahan kezei között, és most végre nem hátráltatja semmilyen sérülés, szurkolok hogy ne ő legyen az egyik áldozat. A running backekre nem térnék ki külön, vélhetően committee lesz majd, és teljesen jól fog működni bármelyikükkel a rendszer.
Más poszton nem látok kérdőjeleket a kezdőt illetően, a cornerback sorban kellene nagyon, hogy a sok fiatal közül legalább valaki beváljon, mert ott eléggé megrogyott a védelem tavasszal, de a kezdőre én még kevésnek érzem őket.
Seattle Seahawks
Mi számít a legnagyobb csatának?
Néha az az ember érzése, hogy Pete Carroll és John Schneider leragadtak 2010-ben csapatépítés terén. Akkor Earl Thomast leszámítva csupa hátsó körös tehetségből felépítettek egy korszakos secondaryt, és azt hitték, hogy ez fenntartható folyamat – hosszú évek óta látjuk, hogy nem az, ennek ellenére makacsul ragaszkodnak ehhez a filozófiához.
Ha a cornerback állományra pillantunk, elég tré a helyzet. Nem azért, mert két Tre keresztnevű játékos is található, hanem mert nem érkezik ide évek óta érdemi erősítés, ami totálisan szembe megy a modernebb felfogású gondolkodással, ami a passzjátékra és annak levédekezésére épül. Shermanék óta mindössze Shaquill Griffin volt az egyetlen játékos, aki nem lett totális kudarc, de ő is harmadik körben érkezett – naná, hogy idén elengedték Jacksonville-be. Alig fordít erőforrást erre a posztra Schneider, legyen az draft vagy free agency, ami 2021-re odáig vezetett, hogy a hamvaiból teljesen váratlanul feltámadó Ahkello Witherspoonra van bízva a passzvédekezés – nem lehet ezt így csinálni.
Teljesen érthetetlen számomra az a kincstári optimizmus, amit egyes Seahawksszal foglalkozó oldalak sugároznak a védelmet illetően. A Field Gulls szerint teljesen jó mélység van cornerback téren, számomra nem ez az első gondolat ami eszembe jut. Szerintük tehetséggel rogyásig vannak, igen, mint ahogy minden csapat, mert tehetségtelen játékosok nagyon ritkán jutnak el a profi szintig, de nekem nem kezd el mocorogni a gatyámban semmi, ha arra gondolok, hogy Tre Flowers vagy Pierre Desir jelenti a mélységet a kezdők után – és jó eséllyel játszani is fognak, mert DJ Reed azért nem kiszoríthatatlan, de még akár Witherspoon sem.
Hol várható még versengés?
A védőfalban hasonló helyzet van, mint a cornerbackeknél: rengeteg játékos van, de közülük kevés az, aki minőségben is hozzá tud adni valami extrát. Talán Carlos Dunlap és Poona Ford az, akinek nem kérdéses a helye, bár már tavaly is szétrotálták a falat, ez idén sem lehet másképp – az ő érdekükben remélem, hogy ezúttal előrelépést fog jelenteni. A passzsiettetéssel továbbra is gond lehet, a megannyi fiatal közül nem hozott eddig senki kiemelkedőt, a veterán erősítések is jobbára rotációs játékosok lennének egy normális defensive line-ban, itt meg akár Hyder, akár Mayowa kezdő lehet.
Amit nem lehet elvenni tőlük, hogy végre kezd összeállni egy használható támadófal, bár nyilván ekkor kezd el elégedetlenkedni a legjobb játékosuk, Duane Brown. Szerintem ez nem fog sokáig gondot okozni, így egyedül a RT lesz majd az egyértelműen leggyengébb pont. Jelenleg Brandon Shellel kell számolni ott, de ha beváltja az ígéreteket, a hatodik körös újonc Stone Forsythe az edzőtábor végére kitessékelheti onnan. Carrollék eddig sem voltak szívbajosak kétes játékosokat kezdetni, elvégre a jobbára kosaras múlttal rendelkező George Fantot is zokszó nélkül betették a fal szélére.
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások