Draft
A jövő sztárjai – Zion Johnson
Minden évben elég sok csapat küzd támadófal gondokkal, így a biztos, magas padlóval rendelkező OL prospectek mindig kelendőek a drafton, még ha a guardok, illetve centerek nem is az első kör első felében. Így lesz ez idén is, a 20. pick előtt nem várható belső támadófalember választás, de onnan már bárki lecsaphat az idei legjobb guardra, Zion Johnsonra.
Johnson Washington DC külvárosában nőtt fel, és elég sokáig nem kezdett el focizni. Egészen gimis junior évéig nem focizott – golfozott leginkább korábban –, és csak seniorként kapott játékidőt, érdekességképp pont a tavalyi első körös Christian Darrisaw túloldalán jobb oldali tackle-ként.
Mivel teljesen tapasztalatlan volt, így mindössze egy év foci háttérrel csak 0 csillagos tehetségként tartották számon. Nem is kapott ösztöndíjat senkitől, így a Davidsonra ment, volt guard és tackle is, azonban két év játék után pénzügyi gondjai voltak és beadta a nevét a transfer portálra, hátha valaki ajánl neki egy ösztöndíjat. Így is lett, a Boston College-on folytatta pályafutását, ráadásul kihasználta az extra évét, így ötödévesként is focizott, amikor visszatért guard pozícióba és makulátlan szezont hozott le, ezzel első körös játékosnak várják.
A tanulmányait sem hanyagolta el, alapszakos diplomája informatikából van, most pedig épp a mesterét végzi kiberbiztonsági politika és kormányzás szakirányon.
Erősségek
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Zion Johnson legnagyobb erőssége, hogy konzisztensen jó mindenben, nem találni igazi lyukat a játékában. Zónablokkoló és power sémába is tökéletesen beilleszthető, futásblokkolásnál és pass protectionben is nagyon jó. Játszott mindkét tackle poszton és bal oldali guardban is, plusz a Senior Bowlon centerként is kipróbálták, tehát vész esetén mozgatható a falban, habár legjobbját egyértelműen guardban tudja nyújtani. Ahhoz képest, hogy csak a gimi végén kezdett focizni, tapasztaltnak mondható, hiszen azóta 58 meccsen kezdett zsinórban. Nem volt semmilyen sérülése, tehát ez sem lehet red flag nála, ráadásul csapatkapitány is volt és azt hallani, hogy nagyon jól interjúzik a csapatokkal.
Felépítése kiváló egy guard számára. Ugyan az összes falemberhez képest 189 centijével alacsonynak mondható (alsó 7%), de ez csak tackle-ben lenne probléma, a fal közepén nem az. Sőt, igazából még előny is, hiszen szokás mondani, hogy a fal közepén az alacsony emberek nyernek. Ennek oka, hogy ezáltal alacsonyan van a súlypontja, alacsonyan tartja a vállvédőjét és természeténél fogva ő van leverage előnyben a legtöbb védőfalember ellen, ő tudja betenni a kezét az ellenfele vállvédőjébe és így ő tudja irányítani, kontrollálni a párharcot.
Ebben segít az is, hogy a karhossza viszont kiváló, a karfesztávolsága a felső 23 százalékba tartozik annak ellenére, hogy ő maga nem épp magas. Ezzel szintén előnyből indul a legtöbb védőfalember ellen, ha alulról beteszi a kezét a vállvédőbe, akkor el is tudja tartani magától és a védő nem tudja megtenni ugyanezt vele. A kezei is nagyok (felső 11%), így nincs gondja azzal, hogy jó erősen megragadja ellenfelét.
A felépítéséhez tartozik, hogy a súlya is megfelelő, kemény, kompakt felépítése van és fizikális a játékstílusa. Az alsóteste nagyon erős, ami több dolog miatt is fontos egy támadófalembernél. Egyrészt ezáltal kiválóan horgonyoz le és a bull rush haszontalan ellene, másrészt ő is jól tud mozgatni védőket a futó útjából.
Mindemellett rendkívül atletikus is. A 40 yardos ideje ugyan nem kiemelkedő, de ez legyen a legnagyobb probléma egy falembernél. Ezen kívül viszont a robbanékonyságot (távolugrás, súlypontemelkedés) és az agilitást (3-cone, 20-yard shuttle) tesztelő gyakorlatoknál mind a felső 10 százalékba került, ami parádés, és ezek az igazán fontosak egy guardnál. A pályán is látszik ez, hiszen gyorsak a lábai és kontrolláltan mozog akár nagyobb térben is húzásoknál vagy a második szinten.
Amellett, hogy jó a felépítése, erős és atletikus, a technikája is fejlettnek számít, igaz ez a kezeire és a lábaira is. Jókor ér oda a megfelelő helyekre, a kezét is jókor helyezi jó helyre, úgyhogy ebbe sem igazán lehet belekötni. Nyilván lehet még fejleszteni, nem tökéletes, de már most bőven rendben van.
Hiányosságok, kérdőjelek
Johnsonnak igazából nincs nagy negatívum a játékában. Nyilván nem egy tökéletes prospect, olyan nem létezik, de olyan igazi nagy hiányosságot nem tudtam felfedezni nála, ami nagy problémát jelent majd neki a profik közt. Persze lehet azt mondani, hogy semmiben sem igazán elit, de mindenben legalább korrekt/jó szintet képvisel, így nehéz elképzelni, hogy ne legyen egy jó guard a profik között.
Azt persze megjegyezhetjük, hogy keze és első ütése lehetne erősebb, vagy hogy néha túlságosan előre dől és emiatt elveszti az egyensúlyát, de ezek nem katasztrofális problémák azért és nem is mindig fordul elő vele. Hozzátehetjük, hogy későn érő típusnak látszik, hiszen csak 5. egyetemi évére lett igazán domináns, de az is igaz, hogy focizni is későn kezdett és a Davidsonon is két éven át egy triple-option offense-ben játszott, ami nem feltétlen a legjobb felkészítés a profi focira, a profi sémákra.
Összegzés
Johnsonnal nehéz lesz befürödni, a bust faktor elég alacsony az esetében, így magasan van a padlója. Aki őt draftolja, egy nagyon biztos játékost kap, aki stabil tagja lesz a támadófal belsejének.
Nálam egyértelműen ő a legjobb guard prospect idén és talán a legjobb belső támadófalember is – Linderbaum nagyon hasonló értéken van. Annyira persze nem jó prospect, mint Quenton Nelson volt, annyira nem gondolom dominánsnak, de egyértelműen első körös játékos. Valahol a 20-25. pick környékén kelhet el, a Steelers, Patriots, Cardinals, Cowboys, Bills ötös simán elviheti, az pedig már nagy meglepetés lenne, ha a Buccaneersnél tovább csúszna (1/27).
[/ppp_patron_only]